Az egyes adótörvények módosításáról szóló, 2020. november 26-án kihirdetett törvény több ponton is megváltoztatta a számviteli törvényt. A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is. A Deloitte szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a vállalkozások számára. Változnak a tőketartalék könyvelésének szabályai A módosítás célja a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti harmónia megteremtése. Így változik jövőre a számviteli törvény. A hatályos szabályozás értelmében a társaságok a változásbejegyzési kérelemben valamennyi cégadat esetében meghatározhatják a változás időpontját. Ezen előírás alól a tőke leszállítás kivételt jelent. A számviteli törvény jegyzett tőkére vonatkozó előírásai igazodtak a cégtörvény előírásaihoz, azonban a tőketartalék esetében ezt a rendelkezést korábban nem kezelték. A mostani törvénymódosítás alapján immáron a tőketartalék változása is könyvelhető a változás időpontjával.
Szabályozásra került az osztalék miatti kötelezettség elengedése A jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás időpontjában, az osztalékról szóló döntés időpontjával, eredménytartalék csökkentő tételként kell elszámolni. A társaság tulajdonosa azonban dönthet úgy, hogy az osztalék miatti követelését a kifizetése előtt elengedi. A számviteli törvény korábban nem rendelkezett arról, hogyan kezelendő ez a helyzet. Számviteli törvény 2010 qui me suit. A törvénymódosítás alapján az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni, amelyet az elengedés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. A módosítás 2020. november 27-től hatályos. Mikor megengedett a nettósítás? A számviteli alapelvek rögzítik, hogy a nettósítás nem megengedett, néhány kivételtől eltekintve a bevételeket és a költségeket, illetve a követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben nem szabad elszámolni. Ugyanakkor a számviteli törvény időnként bővíti azoknak a gazdasági eseményeknek a körét, melyek esetében mégis megengedett a nettó módon történő elszámolás.
Kiegészül a törvény a tőzsdei cégek egyedi és konszolidált éves beszámolójának közzétételi határidejével A gazdálkodóknak alapvetően éves beszámolójukat a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, a konszolidált beszámolójukat a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni. Ugyanakkor egy uniós irányelv értelmében a tőzsdei kibocsátónak pénzügyi beszámolójukat az egyes pénzügyi évek végét követően legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tenniük. Bevétel elszámolásának változása 2020. január 1-jétől (1. rész) - Adózóna.hu. Az irányelv miatt a magyar számviteli törvény kiegészítésre kerül. Így azon vállalkozók, amelyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, éves beszámolójukat, illetve konszolidált éves beszámolójukat legkésőbb a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni – figyelmeztet Ujvári Péter. Létszámmal kapcsolatos kifejezések egységesítése A jelenleg hatályos számviteli törvény a különböző – beszámolókészítésre, könyvvizsgálatra vonatkozó – határértékek számításánál különböző létszám fogalmakat használ.
Az ÁSZ szakembereinek mindhárom alapítvány esetében a 2019-2020. évek gazdálkodásának törvényessége és átláthatósága területén lényeges törvénysértésekkel kellett szembesülniük – írták. Hozzátették: a Jobbik Magyarországért Alapítvány a 2019-2020. években, az Új Köztársaságért Alapítvány 2019-ben nem tett eleget a törvény által előírt beszámolási kötelezettségének, ugyanis nem készítette el az éves számviteli beszámolót, a tevékenységéről szóló éves jelentést, és így nem biztosította a költségvetési támogatás felhasználásának elszámoltathatóságát. Közölték azt is, az éves beszámoló megalapozottsága nem felelt meg a törvényi előírásoknak 2019-2020. Számviteli törvény 2021 évi változásai. években a Megújuló Magyarországért Alapítványnál, 2020-ban az Új Köztársaságért Alapítványnál, mivel nem a törvényi előírások szerinti bizonylatok alapján jegyeztek be adatokat a számviteli nyilvántartásokba. Nyitókép: Róka László/MTVA
törvény 132. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank elnöke előzetes véleményének kikérésével, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24. ) Korm. rendelet módosítása 1. § 2 2. § 3 2. A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11. rendelet módosítása 3. § 4 4. § 5 5. § 6 6. § 7 4. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. rendelet módosítása 7. § 8 8. § 9 5. A számviteli törvény 2020. évre vonatkozó változásai, az átalakulások számvitele - hessyn.hu. A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. rendelet módosítása 9. § 10 10. § 11 11. § 12 6. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5. rendelet módosítása 12. § 13 13. § 14 14. § 15 15.
Ez már csak azért is igazán izgalmas kérdés, mert Ausztriában a HIVATALOS számok szerint, mintegy 70 ezer magyar munkavállaló keresi a kenyérre valót. Tehát sokakat érintő problémáról van szó. Mindeddig arról beszélt mindenki, hogy az alpesi országban milyen jól jártak a gyermekvállalók. Hiszen az akár háromévi GYES – ez ugye megegyezik a magyar gyakorlattal, viszont ellentmond sok más nyugat-európaival -, az egyre emelkedő családi pótlék – gyermek számával és életkorával -, és a rengeteg adókedvezménnyel illetve plusz támogatással. Mi a hivatalos állásfoglalás jelenleg a Familienbeihilfe (családi pótlék) kérdésében? 1. KI jogosult? - Osztrák állampolgárok - EU- állampolgárok. Tehát Te, mint magyar állampolgár jogosult vagy! NEKED is jár az osztrák családipótlék!. - Svájci állampolgárok - Ausztriai tartózkodásra jogosultak - Az a szülő igényelheti, aki Ausztriában dolgozik*, és vele egy háztartásban élnek a gyerekek. Alapesetben az anya jogosult rá, de lemondhat az apa javára. Ez azt jelenti, hogy ha az Apa dolgozik Ausztriában, akkor jogosult vagy rá!
Közölték azt is, hogy a családi támogatás és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény nem csökkenthető, illetve nem módosítható azzal az indokkal, hogy a jogosult vagy családtagjai egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. A 2019-es döntés családokra gyakorolt hatását jól mutatja, egy korábbi, a témával részletesen foglalkozó cikkünkben megjelent példa: két kiskorú gyermek esetén a 394 eurós családi pótlék 221 euróra csökkent bő három éve. Családi pótlék austria trend. Egy 4 éves kis- és egy 18 esztendős nagykorú gyermeknél 418-ról 234 euróra változott a kifizetés. Ausztriában a családi pótlék alapvetően a gyermek 18 éves koráig jár, ám ha szakmát adó intézményben, felnőttképzésben tanul tovább, 24 éves koráig igényelhető. Az Európai Bíróság döntése nem jelenti azt, hogy a juttatások össze automatikusan emelkedik, ahhoz az osztrák kormánynak először meg kell változtatnia a vonatkozó jogszabályt. Arról már korábban írtunk, hogy miért fájhat a feje a döntés miatt Ausztriának. Az osztrák Standard azt írja, hogy a családügyi minisztérium "felkészült a Bíróság ítéletének minden lehetséges jogi következményére".
A bírósági döntés indoklása szerint az uniós jog tiltja a külföldi munkavállalók állampolgárságán alapuló hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. A lap ugyanakkor megjegyzi: az Európai Bíróság ítélete nyomán nem fog azonnal emelkedni a családi juttatások összege, ehhez az osztrák kormánynak előbb meg kell változtatnia a rendelkezést. Érdekesség, hogy az EB-t több érintett ország is támogatta az ügyben, de Magyarország nem volt ezen országok között. Telex: Európai Bíróság: Jogellenes, hogy Ausztriában kevesebb családi pótlékot fizetnek a magyaroknak. Nyitókép: illusztráció / Getty Images