Amikor a Microsoft 2009. október 22-én kiadta a Windows 7-et, elkötelezte magát amellett, hogy 10 évig terméktámogatást nyújt a rendszerhez. Ez a 10 éves időszak most véget ért, ezért a Microsoft megszüntette a Windows 7 támogatását, hogy újabb technológiák és nagyszerű, új szolgáltatások támogatására tudja összpontosítani befektetéseit. A Windows 7 támogatásának utolsó napja 2020. január 14. volt. A termékhez többé nem érhető el a PC védelmét segítő Windows Update által biztosított műszaki segítség és szoftverfrissítések. A Microsoft határozottan azt javasolja, hogy térjen át a Windows 11-es verziójára, nehogy olyan szolgáltatásra vagy támogatásra legyen szüksége, amely már nem érhető el. 2020. -étől a Windows 7 rendszert futtató PC-k többé nem kapnak biztonsági frissítéseket. Ezért fontos, hogy egy modern operációs rendszerre, például a Windows 11-re frissítsen, amely a legújabb biztonsági frissítéseket biztosítja, hogy Ön és adatai biztonságban legyenek. Emellett a Microsoft ügyfélszolgálata sem tud majd műszaki támogatást nyújtani a Windows 7-hez.
Ez idő alatt azonban, amíg az eszközön továbbra is a Windows 7 fut, az Microsoft 365 semmilyen új funkciófrissítést nem kap. A támogatott Windows operációs rendszerekre való áttérést követően minden Microsoft 365 biztonsági- és funkciófrissítés a szokásos módon folytatódik. Jelenleg egy Office-frissítés futtatásával meggyőződhet arról, hogy a legújabb verzióval rendelkezik. Windows 7 és más Office-verziók Az Office nem előfizetéses verzióit, például az Office Otthoni és diákverziót vagy az Office Otthoni és vállalati verziót továbbra is teljes mértékben támogatjuk a Fix életciklus irányelvek alapján. A Windows 7 azonban a továbbiakban nem kapja meg a biztonsági frissítéseket, így sebezhető lesz a biztonsági fenyegetésekkel szemben. Ezért, ha a Microsoft Office-t Windows 7 operációs rendszerű számítógépen futtatja, javasoljuk, hogy frissítsen Windows 7-ről. Az alábbi táblázatban az Office és a Windows operációs rendszer támogatott verzióit láthatja. Windows operációs rendszer Office 2013 Office 2016 Office 2019 Office LTSC és Office 2021 Windows 7 Támogatott (kivételekkel*) – Windows 8.
A 1909-es vuild támogatásának határideje 2022. május 10-e, de ahogy írtuk, nem kell tartani attól, hogy akkor váltani kell másra, hiszen addigra bőven érkeznek majd újabb, automatikusan frissülő buildek. Ha Microsoft rendszernél maradnánk, lehetőség van még Windows 8. 1-re is váltani, bár itt egyrészt több olyan funkciót nem kapunk meg, amit az újabb Windows 10 már támogat, másrészt pedig itt fix támogatási határidő van: a Windows 8. 1-es gépeknél 2023. január 10-én jön el az aktív életciklus vége. Az aktuális és pontos határidőkről itt lehet bővebbet megtudni:. Természetesen nem csak a Microsoft rendszereire lehet lecserélni a Windows 7-et. Rendelkezésre állnak például a nyílt forráskódú Linux különféle disztribúciói, amelyek jó része ráadásul személyes felhasználásra ingyenes. Itt viszont egyrészt jól meg kell fontolnunk, melyik változatot választjuk, hiszen – bár ugyanarra az alapra épülnek – az egyes Linux kiadások felépítése, kezelőfelülete és tudása sokban különbözik egymástól. Hogy a különféle linuxok közül melyik a legjobb, nehéz objektíven megítélni.
Ez volt a később Vista néven megjelenő Longhorn projekt, ami papíron akár jó is lehetett volna, de a hosszú fejlesztési idő, a végső változatból kihagyott fontos funkciók és az optimálisnak korántsem mondható teljesítmény miatt a Microsoft egyik leggyűlöltebb terméke lett belőle, amikor 2007 legelején megjelent. Ennek fényében nem volt meglepő, hogy kevesen váltottak a megszokott és közkedvelt Windows XP-ről, ami akkor már hat éves volt. A Microsoft pedig hamar reagált is a helyzetre: alig hat hónappal a Vista megjelenése után kiderült, hogy a rendszer utódját gőzerővel fejlesztik, három éven belül meg is fog jelenni, Bill Gates pedig egy 2007-es interjúban annyit árult el róla, hogy felhasználóbarátabb lesz az elődjénél. A Windows 7 végül 2009. októberében jelent meg, az pedig hamar kiderült, hogy Gates nem hazudott: a rendszer sokkal jobban nézett ki a Vistánál, kezelni is könnyebb volt – és nem bombázta idegesítő üzenetekkel az embert munka közben, a kompatibilitási problémákat is sikerült kiküszöbölni, de talán ennél is fontosabb hogy, stabilabb volt és sok tekintetben jobban is teljesített nemcsak a Vistánál, hanem az XP-nél is.
Ebben a cikkben megnézzük, mi a koordináta kovalens kötés, jellemzői tények, valamint néhány koordináta kovalens kötés részletes példája. A kötés kialakulása során az elektronpárok megosztása csak egy atom által megy végbe, ezt koordináta kovalens kötésnek nevezzük. Egy molekulában csak egy atom osztozik mindkét elektronon, így kötést alkot. Ez a fajta kötés a következő példákban látható. Mit nevezük kovalens kötésnek? - Kvízkérdések - Kémia - tételek, jelenségek. Ammónium-bór-trifluorid NH 3 →BF 3 Ammóniumion NH 4 + Hidroniumion képződése H 3 O + Tetrafluroboron BF 4 - Alumínium-klorid AlCl képződése 6 Kén-dioxid SO 2 Kén-trioxid SO 3 Kénsav H 2 SO 4 Nitrogén-pentaoxid N 2 O 5 Nitrometán Hexamin kobalt(lll)-klorid Hexaaquo-kobalt(ll)-klorid Co(H2O) 6 Tetrakarbonil-nikkel Ni(Co) 4 Hexaaquo alumínium (lll) Ózon A koordináta kovalens kötéseket dipoláris kötésnek vagy datív kötésnek is nevezik. A koordináta kovalens kötésben mindkét elektronon egy-egy egyedi atom osztozik, egy másik az elektronakceptor. '→' nyíllal jelölve, amely az elektronokat befogadó atomra mutat.
Az iparilag előállított fémek egy része már a levegő alkotórészeivel való közvetlen érintkezéskor is vegyületté alakul. A fémek korróziója a fém felületéről meginduló átalakulás, amelynek hatására végül a fémtárgy teljesen átalakul, tönkremegy. A gyors korrózió megakadályozására a legreakcióképesebb fémeket petróleum alatt, más fémeket zárt edényben tartanak. Egyes fémeken, például az alumíniumon, a nikkelen, a krómon vagy a cinken a képződő oxidréteg védőbevonatot képez, s ez megakadályozza a további átalakulást. Mit Nevezünk Kovalens Kötésnek, Mit Nevezünk Kovalen Kötésnek Equation. A köznapi életben széles körben használt vas a legvédtelenebb a korrózió ellen. Különféle mesterséges bevonatok (zománc, festék, fém) segítségével, illetve megfelelő sajátságú vasötvözetek kifejlesztésével igyekeznek megakadályozni a fémtárgyak (vasúti sínek, hidak, gépek, és sok más fémtárgy) korrózióját.
Az előbbiek közé tartoznak az I. A és a II. A csoport fémjei, valamint az alumínium. A mellékcsoport fémjeinek többsége nehézfém, de ugyancsak 5 g/cm 3 -nél nagyobb a sűrűsége a III. A-VI. A főcsoportba tartozó fémek nagy részének is. A fémek közül az I. A csoport fémei puhák, késsel vághatók. Jól megmunkálható, akár vékony fóliává hengerelhető az alumínium is. Mit nevezünk kovalens kötésnek. A fémek megmunkálhatóságát - az olvadásponthoz hasonlóan - a fématomok méretén kívül elrendeződésük és a köztük kialakuló kötések erőssége is befolyásolja. Például a vasat izzó állapotban kovácsolják. Ennek az az oka, hogy ennek a fémnek szobahőmérsékleten rosszul megmunkálható kristályrácsa az izzás hőmérsékletén átrendeződik egy másik típusú fémrácsba, amely könnyebben alakítható. A fémeknek általában nincs oldószerük. Vízben csak akkor oldódnak, ha kémiai reakcióba lépnek a vízmolekulákkal. Ugyanakkor a fémek kitűnően oldódnak egymásban. A fémek ilyen "keverékeit" ötvözetnek nevezzük. Ötvözetnek nevezzük az olyan többkomponensű, fémes tulajdonságú anyagokat, amelyek - legalábbis szabad szemmel - egyneműek.