Egyik alkalommal pedig álmában látván a besenyők támadását ekképpen kiáltott fel: "Távozzatok, mert az Úr védelmemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazak legelőjét pusztítsátok. " Így Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett. Szent László korában a 1093-i szabolcsi zsinat Márton ünnepét nyilvánossá tette és háromnapos előkészülettel hangsúlyozta. A helyi kultusz hatására II. Ferdinánd Szombathely városát a királyi kincstárnak járó minden rendes és rendkívüli adó fizetése alól minden időkre felmentette, de egyben kötelezte is, hogy Márton ünnepén gondoskodjanak a szegényekről. Hazánkban nincs szent, aki templomával több városunknak, falunknak lett volna névadója – mint Márton. Legkorábbi Márton templomaink térképe lényegében az Árpád-kori magyar ökumenét tárja elénk, peremei az akkori magyar nyelvhatárt is jelzik. Velemér középkori templomában is látható Szent Márton freskótöredék. A pannonhalmi apátság is az ő tiszteletére épült. Szombathely mellett Szentmártonfalván a templom előtti kút az, ahol a legenda szerint Mártont megkeresztelték.
A középkorban Szűz Mária után Szent Márton tiszteletére szentelték a legtöbb templomot, és települések sorát Magyarországon, például: Alsószentmárton, Hegyhátszentmárton, Szilvásszentmárton, stb. Sok katolikus templomnak is Szent Márton a védőszentje Somogy megyében. A legendák közül Szent Márton és a lúd kapcsolatára vonatkozóan több magyarázatot is ismerünk. A legelterjedtebb az, mely szerint Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. A középkorban a szent tiszteletére bort ittak és kövér ludat ettek, ugyanis az akkori naptárakban az óév utolsó jeles napjának számított az emléknapja. A Szent Márton lúdja kifejezés – főként a Dunántúlon – utal a jeles nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. " – tartották. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak.
A Szent Márton jubileumi év alkalmából egy rövid összeállítás készült, amely Szent Mártonról szóló népénekeket tartalmaz. Az énekek dallamai és szövegei 18. és 19. századi kántorkönyvekből származnak, és ízes magyar nyelven, népi dallamon részletesen beszélik el Szent Márton életét. Szent Márton közelgő ünnepnapjára szeretettel adjuk közre minden imádkozó és éneklő közösségnek szabad felhasználásra. Az énekfüzet letölthető pdf formátumban és letölthető word formátumban is.
A fekete retek héja általában fogyasztható. Szagtesztből kiderül, hogy még ehető-e. Csak akkor szabad hámozóval vagy késsel eltávolítani, ha a héj a penész szagára emlékeztet. A pép még mindig ehető lehet. Előkészítési tippek A fekete téli retek nyersen vagy főzve is fogyasztható. Nyers, azonban ritkán használják tisztán, mint adományozzák salátákhoz. A szerelmesek szeretik nyersen kenyérrel és sörrel is fogyasztani. Főleg levesekben főzik, de néha zöldséges köretként is népszerű. A téli retek főzéskor elveszíti hőjének egy részét. Nyers, kevés só hozzáadása részben semlegesítheti a fekete téli retek fűszerességét. A levegővel való hosszan tartó érintkezés vagy a vízbe vagy ecetbe való áztatás a fekete retek ízét is enyhébbé teszi. A fekete téli retek különösen népszerű az ázsiai konyhában. A japán konyhában a fekete téli retket gyakran kis mennyiségben szolgálják fel sushi és más ételek dekoratív kísérőjeként. Ehhez a retket egy éles késsel ostya-vékony szeletekre vágják, amelyeket gyakran művészien leterítenek.
A hónapos retek sajátsága ugyanaz, mint a fekete reteké, csak a hatása gyengébb. Régi időben a kisózott retek nedve, mint szeplő elleni szer volt használatban. Tüdővész elleni házi-szer. A felszeletelt fekete retket megfelelő kőedénybe tesszük, jól megcukrozzuk és falun a kenyérrel együtt a kenyérsütő kemencébe, teszik. Amikor a kenyér megsült, a retekkel teli edényt is kiveszik a kemencéből és a betegnek naponta 2-3-szor 1 evőkanálnyit, adnak. Minden anya ismeri a köhögés elleni házi-szert, melyet úgy készít, hogy vesz egy nagy fekete retket, közepét kivájja és a kivájt részt cukorral, tölti meg; ekkor a retek nedvet ereszt; ezt köhögés, rekedtség, szamárköhögés ellen kávéskanalanként többször naponta adagolja.
A fekete retek a XVI. században érkezett Angliába, és a kor legismertebb növényszakértője John Gerard (1545-1612) 1597-ben kiadott könyvében – Generall Historie of Plants- már azt állapította meg hogy négy fajtája áll rendelkezésre. A ropogós, hófehér húsú, csípős ízű és szárazabb textúrájú fekete retket a XVII. században a gyógynövények nagy ismerője Nicholas Culpeper már hugyúti problémákra ajánlotta a termelődő kövek, vagy homok ellen, bár mint ételt nem tartotta sokra. A fekete retek Raphanus sativus L. var. a keresztesvirágúak családjába tartozik, és mint ilyen megtalálhatóak benne a keresztesvirágúakra annyira jellemző kémiai anyagok a glükozinolátok. Ezek az anyagok specifikus szerepet játszanak a keresztesvirágú növényekben, különböző formákban vannak jelen, mennyiségük pedig változik attól függően melyik növényről van szó, annak mely részéről, és az éghajlati viszonyoktól is függ amelyek között a növények élnek. A glükozinolátok a növények vakuoláiban találhatók és a sejtek roncsolódásakor a myrosinase enzim hatására különböző aktív bomlástermékek keletkeznek belőlük mint a raphasatin és a szulforafan.
A glükozinolátok és bomlástermékeik kölcsönzik a keresztesvirágú növényeknek a jellegzetes csípős ízt amely egyben védekező mechanizmust jelent a kártevő rovarok ellen. A spanyol fekete retek 4x több több glükosinolatot tartalmaz mint a család többi tagja, emiatt alkalmasabb gyógyászati felhasználásra. Fő hatóanyagain kívül található még benne nagy mennyiségű C-vitamin, B, A és E-vitamin, fehérje, rost, kalcium, vas, magnézium, foszfor, kálium, cink, réz, mangán, szelén, zsírsavak, linolsav, linolénsav és a kén. A mexikói hagyományos orvoslás már régóta használja a fekete retket a koleszterin típusú epekő oldására és kialakulásának megelőzésére. A fekete reteknek ezt a hatását egérkísérletekben sikerült megerősíteni. A gyökérből facsart lé még tízszeres higításban is csökkenti a vér koleszterin és triglicerid szintjét, valamint oldja az epekövet. Egy másik fontos tulajdonság. A fekete retek kivonat hatására növekszik a szervezetben a detoxikáló enzimek mennyisége és ennek segítségével védi a szervezetet még az akut toxikus hatásoktól is.
Feltételezhetően a lé nem olyan formában tartalmazza a hatóanyagokat mint maga a retek. Vagy megörülve hogy milyen jó hatással van a köhögésre további hatásait a szervezetben nem vizsgálták. Hozzávalók 2 adaghoz: 3-4 közepes retek 1 teáskanál bio nádcukor 1 teáskanál málnaecet 1 teáskanál víz Az öntet hozzávalóit elkeverjük, amíg a cukor fel nem oldódott (ha nem balzsamecetet használunk a víz helyett is adhatunk hozzá ecetet). A retket vékony csíkokra reszeljük, és fent vázolt okokból a közvetlenül a tálalás előtt keverjük össze. Szójaszószos reteksaláta Ennél a salátánál számolhatunk személyenként 4-5 retekkel mert sok nedvességet fog veszíteni az elkészítés során. 8-10 szem retek vékony karikákra gyalulva 1 evőkanál nádcukor 1 evőkanál durva só Az öntethez: 1 evőkanál világos szójaszósz 1/2 evőkanál nádcukor 1/2 teáskanál pirított szezámolaj durvára őrölt chili paprika (mennyisége ízlés szerint) A retekkarikákat jól elkeverjük a só és cukor keverékében, és hagyjuk egy fél órát állni, majd jól kinyomjuk belőle a keletkezett levet.