A társadalom elöregedése miatt előbb-utóbb megint időszerű lesz a nyugdíjkorhatár emelése. Egy jó stratégiával azonban védekezhetünk ezzel a fenyegetéssel szemben. A ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. A fejlett világban uralkodó aggasztó demográfiai trendek következtében előbb-utóbb elkerülhetetlenné válhat az állami nyugdíjkorhatár további emelése. Ezzel a trükkel akár évekkel előbb elmehetsz majd nyugdíjba!. Létezik azonban olyan megtakarítási forma, amellyel bizonyos értelemben "kivédhető" a korhatáremelés. Most utánajártunk, milyen stratégiát érdemes követnie annak, aki mindenáron szeretne 65 évesen nyugdíjba vonulni, abban az esetben is, ha emelik a nyugdíjkorhatárt. Mikor kellhet ismét emelni a nyugdíjkorhatárt? A Magyar Nemzeti Bank kutatóinak 2016-os elemzése szerint 20 évig nem lesz gond a magyar állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes – ebben a tekintetben pedig számos változás következett be a publikáció óta.
Az EU/EGT tagállamok nyugdíjrendszereiben bevált automatikus korrekciós és kiegyenlítő megoldások ismerete nélkülözhetetlen bármely lehetséges magyar nyugdíjreformhoz. Amire egyébként a választások eredményétől függetlenül mielőbb szükség lesz, mert a magánnyugdíjpénztárak 2010-es visszaállamosítása - azaz a megreformált nyugdíjrendszer reformmentesítése -, a 2011-es radikális szigorítások, és általában a demográfiai osztalék aranykorának bealkonyulása után megint visszatérhetünk a kiindulópontra, és szembesülhetünk ugyanazokkal a rendszerszintű problémákkal, mint az 1990-es években. Eközben a nyugdíj-kiadások a 13. Nem lesz nyugdíj 2022. havi nyugdíj, a Nők40 és egyéb plusz juttatások, a finanszírozási kockázatok pedig a pandémia és az orosz-ukrán háború következtében nagyságrendekkel nőttek. Emiatt elengedhetetlen, hogy megismerjünk minden bevált - vagy legalábbis kipróbált - európai megoldást annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható maradjon és minden érintett számára méltányosabb legyen.
Általánosságban az mondható el, hogy a mai nyugdíjak összege nagyjából a nettó kereset 60–70 százalékát jelenti. 2021 elején az öregségi nyugdíj átlagos összege 150. 000 forint volt, ami egyrészt azt jelenti, hogy sokan ennél jóval kevesebbet kaptak kézhez, másrészt pedig, hogy az aktuális átlagkeresetnek (nettó 273. 300 forint) mindössze 55 százalékát tette ki csak az átlagnyugdíj. Tényleg baj lesz a nyugdíjakkal? Számos előrejelzést olvashatunk arról, hogy a nyugdíjhelyzet a jövőben csak romlani fog. De vajon miért és milyen mértékben? A nemzetközi szinten is igen jelentős nyugdíjrendszer-problémák gyökere a felosztó-kirovó mechanizmusban rejlik. Gazdaság: Hogyan érvényesíthető a nyugdíj-megtakarítás mellé járó szja-visszatérítés az adóbevallásban? Útmutató lépésről lépésre | hvg.hu. Ez a kifejezés azt a gyakorlatot takarja, hogy az aktív munkavállalók befizetéseit (a nyugdíjjárulékokat) az állam összegyűjti, majd felosztja az aktuális nyugdíjkifizetésekre. Vagyis nem a saját nyugdíjunkra megy az a pénz, amelyet a nyugdíjjárulékkal befizetünk, hanem egy közös "nagy kalapba", amelyből aztán az állam kifizeti az akkor nyugdíjasok juttatását.
Jelentős változás lépett életbe a teremgarázsokban található parkolóhelyek nyilvántartása, illetve azok sokszor nehézkes és bonyolult adásvételénél. Lehetőség nyílt egy-egy parkolóhely önálló ingatlanná minősítésére "álláshely" néven, amelyre esetleges értékesítési szándék esetén – a társasházi alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – már nem vonatkozik a garázstulajdonosok elővásárlási joga. Az Alapító Okirat és társai - Közös képviselő, társasházkezelés - IX. kerület - Társasházi képviselő - Kvarner Kft.. Ezzel párhuzamosan az osztatlan közös tulajdonban álló teremgarázsokban található, önálló ingatlanná nem minősített parkolóhelyek adásvételének folyamata is könnyebbé és gyorsabbá válhat azzal, hogy a jogalkotó a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jog vonatkozásában jogszabályi szintre emelte az eddig csak a gyakorlatban alkalmazott hirdetményi értesítés lehetőségét. Tóth Angéla és Kasza-Tóth Krisztina, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának szakértői mutatják be a korábbi szabályozás problémáit és a közelmúltban életbelépő módosítás részleteit. Az elmúlt évek egyik gyakori problémája volt a társasházakhoz tartozó, osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázsokban található parkolóhelyek adásvétele.
Ha egy társasházban lévő irodáról vagy lakásról van szó, a jogügyletben résztvevő szereplők a legtöbbször megelégednek a tulajdoni lap beszerzésével és nem bajlódnak azzal, hogy további lényeges dokumentumokat is beszerezzenek. Az egyik ilyen dokumentum a társasház alapító okirata, amely sok fontos információt tartalmaz. Az alapító okirat célja ‒ leegyszerűsítve ‒ az alapvető tulajdoni viszonyok rögzítése. Az alapító okirat bevezető részében találhatóak a társasház alapadatai (elnevezése, címe, helyrajzi száma és alapterülete). Társasház alapítás. Elkülöníti egymástól és fel is sorolja a közös-, valamint a külön tulajdonba tartozó részeket (ezeket általában külön fejezetek tartalmazzák). A közös és külön tulajdon meghatározása azért lényeges, mert az alapján dönthető el, hogy ki jogosult afelett rendelkezni: közös tulajdoni részről a társasház közgyűlése, míg a külön tulajdoni részről maga a tulajdonos. Emellett, az alapító okirat rögzíti a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadot (eszmei hányadot) is, amely a külön tulajdon tulajdonosát megillető rendelkezési jog mértékét határozza meg a közös tulajdon vonatkozásában (ez legtöbbször a társasházi közgyűléseken való szavazáskor nyer jelentőséget és lényegében a külön tulajdonost megillető szavazati jog mértékét jelenti).
Új épület esetén a beruházó köteles alapító okiratról szóló szándéknyilatkozatot benyújtani a földhivatalnak, majd csak ezután nyújthatja be a végleges okiratot. A szándéknyilatkozat hiányában sem a ház albetétekre osztása, sem a tulajdonosok ingatlanszerzése nem jegyezhető be a tulajdoni lapra. A társasház alapító okirata szabályozhatja a közös tulajdon használatára vonatkozó kötelmeket is - Jogászvilág. Ez azt jelenti, hogy a lakás későbbi leadásához ilyen esetben valamennyi tulajdonostárs beleegyezése szükséges. Az alapító okirat a társasház-tulajdon alapítását szolgáló akarati nyilatkozat. Ebben kell meghatározni a közösség nevét, címét, továbbá részletezve felsorolni a külön tulajdonba kerülő ingatlanrészeket, a közös tulajdont érintő tulajdoni hányadokat és a tulajdonszerző nevét, a közös tulajdonba kerülő ingatlanokat, továbbá a kötelező ingatlan-nyilvántartás megkívánta egyéb adatokat és a műszaki (térképi) dokumentációt. Az okiratban rögzített adatok bármelyikének változása az alapító okirat módosítását követeli, ám ehhez valamennyi tulajdonostárs beleegyezése szükséges. Az SZMSZ: Szervezeti- és működési szabályzat A szervezeti- működési szabályzatban (szmsz) a közgyűlés a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettséget, a közös költség viselésének szabályait állapítja meg.