1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, az énekes élete végéig állandó alkotótársa. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él, 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét, majd több egész estét betöltő filmet készített saját forgatókönyv alapján. Számos színmű, novelláskötet és regény, köztük a Legendárium (1978), a Vadnai Bébi (2013) és a Magyar Copperfield (2020) szerzője. Laudációjában Bazsányi Sándor kiemelte: gyűjteményes elbeszéléskötete, az Azóta is élek minden egyes részletében a nem csak irodalmi sokféleségben megnyilvánuló irodalmi egység működik. VEOL - Bereményi Géza kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. Bereményi annyira változik csak, amennyire a folyamatos létezéshez szükséges – az irodalom lehető legtágabb értelmében. G. István László Úgy felejti nyitva című verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében. A József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista 1972-ben született Budapesten, 1993 óta rendszeresen publikál a hazai folyóiratokban, 1996 óta a József Attila Kör tagja. 2004-től a Károli Gáspár Református Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti tanszék adjunktusa, 2019-től docense, kreatív írás specializációjának egyik vezetője.
75 éve, január 27-én halt meg Szerb Antal író, fordító, irodalomtörténész, akit egy nyilas keretlegény ölt meg, mert a kor törvényei szerint a nem számított eléggé magyarnak. Ő az 1974-ben filmre is vitt Pendragon-legenda, valamint az Utas és holdvilág című regények szerzője. Február 100 éve, február 2-án hunyt el Szinyei Merse Pál festőművész, politikus, országgyűlési képviselő, aki a magyar festészettörténet egyik leghíresebb alkotását, a Majálist festette. 90 éve, február 3-án született Csoóri Sándor író, dramaturg, a Duna Televízió megalapításának kezdeményezője, a Tízezer nap című film forgatókönyvírója. Irodalmi évfordulók 2017 ben 7. 100 éve, február 7-én született Béres József mérnök, kutató, a szervezet ellenállóképességét javító Béres Csepp feltalálója, akiről hamarosan életrajzi filmet mutatnak be A feltaláló címmel. Április 120 éve, április 11-én született Márai Sándor író, költő, újságíró, a magyar polgárság irodalmi képviselője, aki fiatalon, majd elismert íróként ismét emigrációban élt, az Egyesült Államokban halt meg.
Jankó János (1868-1902) geográfus, néprajzkutató, utazó 125 éve hunyt el Leövey Klára (1821-1897) író, nőnevelő Vajda János (1827-1897) költő 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza (1793-1872) színész, emlékiratíró 200 éve hunyt el Teleki Sámuel (1739-1822) mecénás, műgyűjtő, könyvtáralapító Verseghy Ferenc (1757-1822) rk. pap, nyelvész, író 400 éve hunyt el Szepsi Csombor Márton (1595-1622) ref. lelkész, útirajzíró 450 éve hunyt el Melius Juhász Péter (1532-1572) ref. püspök, egyházi író, botanikus 550 éve hunyt el Vitéz János (1408-1472) érsek, humanista író Janus Pannonius (1434-1472) püspök, humanista költő Összeállította: Thuróczy Gergely, az Új magyar irodalmi lexikon és a Magyar életrajzi index adatbázis alapján. e-mail: tel. Irodalmi évfordulók 2017 ben youtube. : 317-36-11/148 2021. november 29.
Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. HAON - Bereményi Géza kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat – közölte a szerzői jogvédő iroda egyesület szerdán az MTI-vel. Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt. Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című kötetéért, valamint teljes írói életművéért kiérdemlő Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, a nemzet művésze 1946-ban született Budapesten.
Június 70 éve, június 6-án hunyt el Bánffy Miklós, az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja, a bonchidai kastély ura, politikus, külügyminiszter, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező. Július 70 éve, július 5-én hunyt el Cholnoky Jenő földrajztudós, író, a geomorfológia szakértője, a Balaton egyik első tanulmányozója, aki 15 évet tanított a kolozsvári tudományegyetemen, eközben pedig az az Erdélyi Kárpát-egyesület (EKE) elnöke is volt. Irodalmi Évfordulók 2017 Ben. 125 éve, július 20-án született Moholy-Nagy László fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola tanára, aki Németországban, később a nácizmus elől menekülve Amszterdamban, majd Londonban dolgozott. Sokoldalú alkotó volt, kísérleti filmeket is készített, sőt, díszleteket tervezett a szintén magyar származású Korda Sándor Eljövendő dolgok című filmjéhez. 80 éve, január 25-én született a háromszéki Nyújtódon Jakabos Ödön, aki 1968-ban kerékpáron bejárta Magyarországot és Csehszlovákiát, 1970-ben Nyugat Európát, majd 1972-ben elindult Indiába, végigjárva Kőrösi Csoma Sándor útvonalát.
András király) II.
Kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása. Bécset követve, Európában másodikként Budapesten került sor a Műjégpálya megépítésére, 1926- ban. Az 1944-es bombázások a jégpályát sem kímélték. Városligeti Műjégpálya, Budapest XIV. - épülettár. A Városligeti Műjégpálya súlyos károkat szenvedett úgy, hogy 1945-ben már nem lehetett használni. A háború után a MOKSZ és a BKE új elnöke, Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében. 1968-ban volt az utolsó nagy bővítés, amikor megnövelték a jég területét. A Városligeti Műjégpálya 2006-ban Történelmi környezet A kitűnő közlekedési lehetőségekhez hasonlóan egyedülálló a Műjégpálya történelmi környezete is. Nem mindennapi hangulatot élhetünk át, ha a több mint 100 éves Vajdahunyad vár falaitól mindössze néhány tíz méterre korcsolyaélen siklunk a jégen. A pályákat megvilágító reflektorok fényénél is erősebben vakít a hófehér jég, a háttérben sejtelmesen áll a vár, a túloldalt átívelő hídról pedig kíváncsi tekintetek pásztázzák a sportoló közönséget.
Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatóság
1. 1/E-2008-0004) során létrejött új fogadóközpont számos, a Városligetben eddig hiányzó turisztikai funkcióval bővült. A turisztikai információs központban nemcsak a Városligetről, hanem egész Budapestről kaphatnak hasznos információkat a látogatók.
Európában a legnagyobb területű műjégpálya a budapesti Városliget szélén, a Hősök tere és a Vajdahunyad-vár között fekszik. Beer Bus Budapest - Városligeti Műjégpálya. A bécsi műjégpálya után ez a kontinens második ilyen létesítménye, 1926-ban adták át a közönségnek. Télen 12000 m2-es egybefüggő mesterséges jégfelületet hoznak rajta létre, tavasztól őszig pedig a legkülönfélébb kulturális és sportos programokat szerveznek területén. A nyári hónapokban a pálya területét általában vízzel töltik fel, és csónakázó-tónak használják.