J. Bach hivő emberként a zenéjét teljes mértékben az Ige szolgálatába állítva zenei prédikációként komponálta. Az istentisztelet orgona prelúdiummal kezdődött, majd a gyülekezet korálénekét (ami énekelt imádság) egy korálelőjáték vezetett be, aminek a feladata volt az adott énekszöveg mondanivalóját zeneileg előkészíteni, ami által a hívek értelmileg, érzelmileg, szívük állapota szerint Isten Szentlelkének uralma alá kerülhessenek.. Az istentisztelet következő része egy u. n. Kantáta volt. Kantátának nevezzük azokat a műveket, amiben zenekar, kórus és a szólisták felváltva a bibliai szöveget különböző formában éneklik el. A kantáta időtartama 25-30 perc volt. Ezt követte a központi része az istentiszteletnek, az igehirdetés. Az istentisztelet orgonajátékkal végződött, s így általában egy vasárnapi istentisztelet 2-3 órát is eltartott. Nagyünnepen sokkal nagyobb feladat várt a zeneszerzőre. Alföldy-Boruss Márk. Johann Sebastian Bachnak 5 Passiója van, amik közül a Máté és János passió a legismertebb. A János Passiót 1723 nagypéntekén mutatta be a szerző Lipcsében.
Siófokon több éve a Római Katolikus Plébániatemplomban rendezzük meg a Majestic Sounds sorozatot, mely központi helyszínnek bizonyult, és sok látogatót vonz. A zene nyelve abszolút nemzetközi nyelv, a külföldi turistát épp úgy megérinti, mint a magyar anyanyelvű vendéget, ugyanazokat az érzelmeket hozza elő. A hangverseny-sorozat ezáltal a turistáknak és a helyieknek is minőségi kikapcsolódást, lelki feltöltődést nyújt. Milyen előadóművészek szerepeltek az idei siófoki hangverseny-sorozatban? Törekszünk arra, hogy művész párokat, egy-egy művész család több generációját meghívjam. Idén például Alföldy-Boruss Csilla és Alföldy-Boruss Eszter testvérpár adott koncertet Siófokon. Alföldy boris csilla . Nagyon szép dolognak találom, hogy egy zenész dinasztia kialakul, nagyon összeszokott párosok ők, és ezáltal mindig különleges műsort állítanak össze. Másrészt évről évre igyekszünk egy-egy külföldi művészt is meghívni. Az egyik legjobb sorozatunk volt a boglári és a siófoki is ezen a nyáron. Két külföldi fellépőnk remekelt a csodás akusztikájú templomokban.
Pontosan 35 éve, 1986. július 10-én lett öngyilkos Molnár Csilla szépségkirálynő - írja a Bors. 1986. július 10-én lehalkult a Magyar Rádióban a zene, rendkívüli hírek jöttek. Molnár Csilla a fonyódi otthonában halálos mennyiségű nyugtatót vett be, a mentők nem tudták megmenteni az életét, meghalt. A mindössze 17 éves lány a szocialista Magyarországon először meghirdetett Miss Hungary szépségverseny – 1985. október 5-én, a Budapest Kongresszusi Központban tartották – győztese volt, a legmagasabb pontszámmal nyerte el a koronát. Egyik pillanatról a másikra lett ünnepelt sztár, ami a későbbi beszámolók szerint rosszat tett az egyébként is labilis fiatal lánynak, nehezen viselte a pletykákat és a különböző konfliktusokat. Molnár Csilla Forrás: Fortepan/Gábor Viktor A fonyódi Kripta villában egy mini kiállítás található, valamint a kertben áll Csilla mellszobra is, ahova a mai napig járnak a zarándokok megemlékezni. A szépségkirálynő rövid életét és csillogását bemutató kiállítás 2017-ben nyílt.
A hetedik isonzói csata csak három napig tartott, a nyolcadik isonzói csata pedig nem eredményezett áttörést az olaszok számára. A kilencedik isonzói csata olasz kudarca – mely november 4-én ért véget – szintén azt eredményezte, hogy az olasz csapatoknak egy következő télre kellett felkészülniük az isonzói frontvonalon. Lehengerlő támadással sem sikerült „kiütni” Olaszországot az első világháborúból » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az Isonzó menti harcok 1917-ben [ szerkesztés] Az antant hatalmak 1917 nyarán be akarták fejezni a háborút, terveik szerint egy minden fronton meginduló antant támadás elsöpri a központi hatalmak seregeit. Az olasz frontszakaszon az Isonzónál tervezték az áttörési pontot, ezáltal elsöpörve a Monarchia hadseregét. Ám nem számoltak azzal az olasz hadvezetők, hogy a tél folyamán német hadmérnökök segítségével megerősítették az isonzói frontszakaszt, a stratégiai helyeket védművekkel látták el. A tizedik isonzói csata során az előrenyomuló olasz csapatok hatalmas veszteséget szenvedtek és gyakorlatilag semmilyen stratégiai előnyre nem tettek szert. A kudarc ellenére augusztusban újból támadást készítettek elő az olaszok, a tizenegyedik isonzói csata azonban megint csak nem hozott stratégiai áttörést Olaszország számára.
A háború végül is más országokhoz hasonlóan, de talán még határozottabban az olaszokat is közös nemzetté tette. Pete László, a Debreceni Egyetem docensének a háború olaszországi emlékezetéről tartott előadása szerint az olasz hadseregbe besorozott katonák, felerészben írástudatlan parasztok, pásztorok, munkások, közös nyelv nélkül, ekkor érezhették először, hogy egy hazájuk van. A hetedik isonzói csata csak három napig tartott, a nyolcadik isonzói csata pedig nem eredményezett áttörést az olaszok számára. Az isonzói csata áldozatainak emlékére rendeznek koncertet Ljubljanában - HírCenter.info. A kilencedik isonzói csata olasz kudarca – mely november 4-én ért véget – szintén azt eredményezte, hogy az olasz csapatoknak egy következő télre kellett felkészülniük az isonzói frontvonalon. Az Isonzó menti harcok 1917-ben [ szerkesztés] Az antant hatalmak 1917 nyarán be akarták fejezni a háborút, terveik szerint egy minden fronton meginduló antant támadás elsöpri a központi hatalmak seregeit. Az olasz frontszakaszon az Isonzónál tervezték az áttörési pontot, ezáltal elsöpörve a Monarchia hadseregét.
Ugyanez a melankólia (és a varázslat) köszön vissza Csajkovszkij népszerű balettjében, A hattyúk tavá ban is – csak itt elmaradt a tömegmészárlás. Felhasznált irodalom: A háború áldozatai = Pesti Hírlap, 1915. augusztus 8. Készítette: Kaba Eszter Pesti Hírlap, 1915. Nyolcadik isonzói csata - Wikiwand. augusztus 8. A háború áldozatai A potsdami császári kastély parkjában levő tó sima tükréről eltűntek a méltóságteljesen úszkáló hattyúk. A szegény ártatlan állatok a szó teljes értelmében a háborúnak estek áldozatul, mert hiányzott az élelmezésükre való takarmány s nehogy koplalniok vagy éhen kelljen veszniök, császári rendeletre mind a százötven hattyút leölték, a húsukat pedig megsemmisítették, mert emberi élvezetre keménysége miatt alkalmatlan lett volna. A tollukat azonban lefosztották és azt az udvari hivatalba szolgáltatták be. Ugyanez ismétlődött meg Spandau várában, a remek Havel-hattyúkkal, amiket szintén leöldöstek. A hattyúk közül néhány az ötvenéves koron is túl volt, a legtöbbjük azonban a 10-30 éves korhatárban volt, – s életben csakis a tavalyi és az idei költést hagyták meg, hogy legyen mag, amiből a béke évei alatt ismét elszaporíthatók legyenek.
Az Isonzó völgyében tehát 1915 nyarára a nyugati fronthoz hasonló állóháború alakult ki: hatalmas hadseregek álltak egymással szemben jól kiépített állásaikban, és minden négyzetméternyi meghódított területért sok ezer katona fizetett az életével. A Monarchia számára ezzel megnyílt a harmadik front; az, amiről egy évvel korábban még a legmagasabb körökben is úgy beszéltek, hogy ha ezzel is számolni kell, akkor nem szabad belemenni az egész háborúba, mert ennyi helyen nem képes helytállni a közös hadsereg. Galícia és Szerbia után azonban ekkor a magyar ezredek egy része is délnyugat felé kelt útnak, hogy a napokig tartó vonatozás után leszámoljon az új ellenséggel. A magyar sereg ágyúkkal lövi Monfalcone kikötőjét az Adriai-tenger partján Fotó: Ullstein Bild / Europress / Getty Valójában a mieink csak a sikeres védekezést tűzhették ki célul. Így ugyanaz az állóháború alakult ki az olasz fronton is, ami Nyugat-Európában is felőrölte az idegeket, és értelmetlen, sehová nem vezető tömeges véráldozatot követelt minden oldalon.
Az első világháborúban mintegy 8, 5 millió ember pusztult ott a frontokon. Ez a világháborúban mozgósított 65 millió katona 13%-a, azaz a háborúban résztvevő majdnem minden hetedik embert megölték. "Az első világháború vezette be a tömeges halálnak azt az iparszerű termelését, amit a második vitt könyörtelen tökélyre" – írta John Keegan hadtörténész. Akárcsak ő, sokan vélik úgy, az első és a második világháború valójában egy és ugyanaz a háború volt. Az első világháború tele volt óriási hadseregek által nagy emberveszteséggel megvívott felörlő csatákkal. 1916-ban különösen sok volt ezekből a borzalmakból. Amit nekünk, a Monarchia népeinek és az olaszoknak az isonzói csaták jelentettek, vagy franciáknak és németeknek jelentett Verdun ("a vérszivattyú"), az lett az angoloknak a Somme folyó melletti csata vagy inkább csaták. Soha annyi brit nem pusztult bele egyetlen katonai offenzívába sem, mint ebbe. A világháborús áldozatok azonosítását sok minden nehezítette. Az aknák, robbanólövedékek, a tüzérség pokoli hatékonysága nagyban akadályozta a holttestek azonosítását, a megölt katonákból sokszor alig maradt valami.
2019. október 24. 09:41 MTI 102 éve, 1917. október 24-én kezdődött az első világháború olasz frontján a két éve tartó isonzói csaták döntő ütközete, amelyben a német csapatokkal megerősített osztrák-magyar hadsereg áttörte az olasz vonalakat. Az olaszok által mindmáig "Il miracolo di Caporetto", "caporettói csoda" néven emlegetett hadművelet után a front már mintegy száz kilométerrel nyugatabbra, a Piave folyónál húzódott. A "nagy háború" kezdetekor Olaszország a központi hatalmak, vagyis Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségese volt, de semleges álláspontra helyezkedve nem vett részt a harcokban. Miután az antant hatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország) az 1915. április 26-án aláírt londoni egyezményben Rómának ígérték Trentinót (Dél-Tirolt), Triesztet, az isztriai partvidéket és néhány dalmáciai szigetet, valamint az Albánia fölötti protektorátust, Olaszország május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. Az új fronton a kétszeres túlerőben lévő olaszok az Isonzó folyó völgyében akartak betörni a Monarchia területére, hogy aztán Karintia felé nyomuljanak tovább, illetve elfoglalják Triesztet és az Isztriai-félszigetet.