Szováta és a Medve-tó: A Székely-sóvidék leghíresebb települése, nemzetközi hírű gyógy-üdülőhely. A települést azok a családok alapították az 1500-as évek végén, akik a lezárt sóhegyeket sóőrként őrizték. Szováta üdülőtelepe egy medencében fekszik, amit festői szépségű helyek vesznek körül. A hegyeket őserdő szintű érintetlen erdők borítják. A fentiek miatt a hely sajátságos mikroklímával bír, s a gyantával kevert sós levegő gyógyító erővel hat. Szováta igazi szenzációja azonban a sós tavak sorozata, a Mogyorósi, a Zöld, a Keres, a Rigó és a Medve-tó. A Medve-tó, Szováta fején a koronaékszer. Európában egyedülálló, de a világon sem ismernek hasonló tavat. A Medve-tó nevét onnan kapta, hogy felülről nézve alakja egy kiterített medvebőrre hasonlít. Erdély legjei – Maros megye: a szovátai Medve-tó. A tó hossza 306 m, kerülete 910 m, legnagyobb mélysége 18, 1 m. A tó különlegessége, hogy egyedülálló heliotermikus tulajdonságú. A tó felső részén átfolyik a két környező patak édesvize, amely átengedi a napsugarakat, és az alatta elterülő sós vizet jelentősen felmelegíti, aztán e hő, a sókristályok által tárolódik.
Medve-tó Medve tó Fekvése Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város. A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik. Története A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Vörös Tó Szováta. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. 1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt.
De a sókarszt, sóstó és sóbánya után ezt már inkább cukrosan kérjük. Kép és szöveg: Barna Béla A "Sósziklák Szovátán" című cikkem első változata 2005 szeptemberében jelent meg a Hegyisport és Turista Magazinban. Ennek felújított változata 2013 májusában jelent meg az azóta megszűnt Egrihír hírportálon. Ps4 akciós játékok Mennyi hal van a balatonban 2017 Windermere tó Mikepércs önkormányzat ügyfélfogadás A szovátai sóképződés fő időszaka a földtörténeti miocén kor tortonai emeletébe helyezhető. A szovátai Sókárpátok "gerincén" tett minitúra után, ha még mindig folytatódnia kell a só-nak, akkor érdemes a sótömzs belsejébe is bebújni. De ezt már a Szovátától 7 kilométerre délre fekvő Parajdon (Praid) tehetjük meg. Medve Tó - Szóváta, Románia. Igaz, hogy Parajdon is vannak pőre sósziklák (itt Sóháta a neve), sőt a Korond-patak sószurdokot is létrehozott, a község azonban óriási sóbányájáról nevezetes. A mostani bányába egy 1500 méter hosszú alagút vezet le a község központjából, ahová bányabusz visz 80 méter mélyre a sótömzs belsejébe.
Forrás: Bori Bianka Kedvelt üdülőhelyszín, Szováta is itt található. Az 1875-ben sókarszton keletkezett vízfelület a világ legnagyobb heliotermikus tava, a Medve-tó (Lacul Ursu). "A heliotermikus tavak vizének a felszínhez közeli rétege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsütés hatására magas hőmérsékletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelenség csak sós tavak esetében jön létre, ha a tóba ömlő patakok és a csapadékvíz néhány centiméteres édesvízréteget hoz létre a felszínen, amely nem elegyedik, mert sűrűsége kisebb, mint az alatta elhelyezkedő sós vízé. A kisebb sűrűségű édesvíz üvegházhatást hoz létre, meggátolja a sós víz felszínre jutását és lehűlését. " Nevét onnan kapta, hogy alakja fentről nézve kiterített medvebőrre hasonlít, bár 1900-ban egy rövid ideig hívták Illyés-tónak is, Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos után, aki elsőként ismerte fel a tóban rejlő lehetőségeket és alapította meg Felső-Szovátát. A tó vizének sótartalma a felszínen 100g/l, a mélyebb részen 220-300 g/l ezért szabályosan fent tartja a fürdőzőket a felszínen és a búvárok is csak súlyok segítségével tudnának lemerülni az alsóbb részekre.
Hőmérséklete szinte termál érzetét kelti, 35°C-ra melegszik fel két méteres mélységig. Ugyanakkor pozitív, gyógyító hatása is ismert, használják a meddőség orvoslására, de reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is. (A partján kialakított, éttermekkel ellátott standra elfogadható összegű belépő megváltását követően juthatunk be, azonban azzal mindenféleképpen számolnunk kell, hogy a sorbanállás miatt érdemes már lehetőség szerint korán reggel érkezni, annál is inkább mivel délben kötelezően egy órára ki kell vonulni a vízből mindenkinek, hogy a tó védelme érdekében vissza állhasson a felkavart felső sóréteg! ) Sóhegy a Só-szorosban Forrás: Bori Bianka A környék nevezetességeihez tartozó Parajdi Sóbánya mellett kevésbé látogatott, és ennek köszönhetően sokkal vadregényesebb, helyszín az úgynevezett Só-szoros, ami lényegében a Korond-patak völgye. Itt csodálhatjuk meg a híres parajdi sósziklákat, amelyek már a 18. század végén is turisztikai látványosságnak számítottak. A Só-szoros Természetvédelmi Területet kettő irányból is megközelíthetjük: Parajd és Alsósófalva találkozásánál egy hídon és a régi bányatelepen keresztül, vagy a másik irányból, Korond alsó bejáratánál.
Ezután a Csónakázó-tó keleti felén állították fel, és vált a város látványosságává. Idővel azonban az állapota leromlott és egy évtized után a Zalaerdő Zrt. – mint a környékbeli erdők vagyonkezelője – felkarolta az objektum sorsát. Újjáépítés A kilátó újjáépítésével a célkitűzésünk az volt, hogy egy korszerű, színvonalas, időtálló létesítmény legyen, mely tovább növeli a térség turisztikai kínálatát, igazi élményt nyújtva az idelátogatóknak. A beépített új anyag kb. 30 tonna, a szerkezet összsúlya pedig közel 100 tonna. Nagykanizsa csónakázó to imdb. Vendégértékelések Nagykanizsai kilátó értékelése 9. 3 a lehetséges 10-ből, 12 hiteles vendégértékelés alapján. 9. 3 Nagyon jó 12 értékelés alapján 100%-a ajánlaná barátjának 2-3 órás program a látogatók szerint Egész évben érdemes idelátogatni Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a foglalók Több tízezer hiteles programértékelés az oldalunkon! 10 " Gyönyörű panoráma " Miklos Krisztian - fiatal pár (1 éve) 10 " Tetszett az automatizálás, így nem kell pénztárnál sorba állni.
A Dunántúl legmagasabb kilátótornyáról ősszel páratlan a kilátás. A nagykanizsai Csónakázó-tónál áll a teljesen felújított 43 méter magas kilátószintű torony. A Csónakázó-tónál álló kilátó a város és környéke modernkori történelmének egyik legfőbb szimbóluma. A kivételes természeti környezet mellett az olajbányászati múltat is megjeleníti, de mutatja Nagykanizsa és a térség, Murafölde megújulását is. A nagykanizsai kilátót 1971-ben állították fel a kanizsai Csónakázó-tó keleti felén, majd egy nagy felújítás után 2018-ban újra átadták. Népszerű látványosság a helyiek és a turisták körében egyaránt. A ma 100 tonna súlyú, 48 méter magas két szintes kilátó eredetileg egy olajfúrótorony volt, amit a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár selejtezett le. Ezután a Csónakázó-tó keleti felén állították fel, és vált a város látványosságává. A tetejére jelenleg 230 lépcső visz fel, ahonnan remek kilátás nyílik a környékre. Csónakázó-tó - viakanizsa.hu. A zalai kőolajbányászatnak is emléket állító létesítményt éjszaka LED-sorokkal és reflektorokkal világítják meg, elektronikai védelmi rendszerrel és intelligens beléptetőkapuval is felszerelték.
Helyszín: Zala megye Víz típusa: tó Vízterület: 44 (ha) Nagykanizsai Csónakázó-tó útvonalleírás: A 61-es főútról balra kanyarodva a Nagykanizsa vége tábla után 200 m-re. Vendéglővel szemben kell befordulni, kb. 500 m a parkolóig. Aszfaltos út megy a tóhoz. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa, sügér, naphal Nyári időszámítás alatt 04 órától 23 óráig, az év többi napján 06 órától 20 óráig engedélyezett a horgászat! Nagykanizsa csónakázó to content. A nyári időszámítás idején szombatról - vasárnapra csak ragadozóhalakra engedélyezett az éjszakai horgászat. Átlagos vízmélysége 2 méter. Kulturált, parkosított. Jegyárak (2016): - Felnőtt éves: 30000 Ft - Felnőtt éves: (nem Vasutas HE tag) 34000 Ft - Felnőtt napi: 3500 Ft - Felnőtt napi: (nem Vasutas HE tag) 4000 Ft - Ifjúsági éves: 18000 Ft - Ifjúsági éves: (nem Vautas He tag) 22000 Ft - Ifjúsági napi: 2500 Ft - Ifjúsági napi: (nem Vautas He tag) 3000 Ft A tó horgászrendje 2016-tól: Nagykanizsai Csónakázó - tó horgászrend! 1. A horgász köteles a horgászat megkezdése előtt megismerni és betartani a 2013. évi CII.
A haltelepítéseket követő időszakra vonatkozóan, a halászati jogot gyakorló szervezet részleges, vagy általános horgászati tilalmat rendelhet el! Ezekről az időszakokról információt az egyesület honlapjáról és a kihelyezett hirdetőtáblákról kaphat a horgász! Versenyekről, lezárásokkal kapcsolatos információkat folyamatosan közzétesszük a kezelő honlapján. 5. A méretkorlátozás alá eső halakat, amennyiben azokat megtartja a horgász, kifogásuk után azonnal az állami fogási naplóba be kell vezetni! 6. A felnőtt horgász 2 db horgászbotot maximum botonként két darab horoggal használhat! Ifjúsági horgász 1 db horgászbotot maximum 2 db horoggal, gyermekhorgász 1 db horgászbotot egy darab horoggal felnőtt felügyelete mellett használhat! Az 1x1 méteres csalihal fogó háló használata engedélyezett. Polgármesteri felhívás a koronavírussal kapcsolatban - hétvégi korlátozások Csónakázó-tó 2020.04.24. - nagykanizsa.hu. Engedélyezett az etetőrakéta használata, két bevetett horgászkészség mellett is, illetve a második harcsázó készség segédbottal történő behúzása. Tilos a behordás vízi járművel, távirányítású eszközzel etetőanyagot és horgász eszközt a horgászni kívánt vízterületre bejuttatni nem lehet!
Az elõttünk álló hétvégén az elmúlt hétvégékhez hasonlóan további helyi szintû korlátozásokra és lezárásokra kerül sor a járvány okozta veszélyhelyzet mérséklése okán 2020. április 25. (szombat) 0:00 órától 2020. április 26. (vasárnap) 24:00 óráig. A Kõolajipari Dolgozók Sporthorgász Egyesülete, a Nagykanizsai Szúnyog Horgászegyesület, a Zrínyi Horgászegyesület és az Egyesült Izzó Horgász Egyesület nevében levélben megkeresett Szépligeti Ferenc eg yesületi elnök és személyesen Szabó Szilárd önkormányzati képviselõ, akik, elismerve az országos és helyi szinten alkotott rendeletek szükségszerûségét, a horgásztársadalom nevében kérték, hogy szabályozott körülmények között, ellenõrizhetõ rendszerben a horgászok lehetõség szerint a hétvégék alkalmával gépjármûvel is megközelíthessék a tóparti parkolókat. A kérést kizárólag az Éves Területi Horgászjeggyel (35000Ft, 45000Ft) rendelkezõ horgászokra vonatkozóan kaptam meg. Engedélyezem mindazoknak, akik rendelkeznek Éves Területi Horgászjeggyel, hogy a körforgalom és a kajakház irányából, ellenõrzést követõen, a hétvégén is behajtsanak kizárólag horgászat céljából a tó melletti parkolók valamelyikébe gépjármûvel.