Szervezeti felépítés: 1. A Férfi Szerzetesi Ág Tagjaiból, akik között vannak papok, diakónusok is. 2. A Nõi Szerzetesi Ág tagjaiból. 3. A Laikus Ág tagjaiból, akik házasok, vagy egyedülállók. A Közösséget a megszentelt életű tagok közül választott Elnök vezeti, ugyanakkor minden Ágnak saját elöljárója van. A Közösség nemzetközi, jelen van az öt kontinensen, Magyarországon 1988-ban telepedett le. Alapító karizma, célok: A pünkösdi tapasztalat és az eszkatológikus dimenzió kezdettől a Közösség alapító karizmájának központját képezi. Ez a karizma a Lélekben való élet és az életállapotok kommuniója változatos formáiban nyilvánul meg, a belőlük fakadó apostoli kisugárzással. A Közösség tagjainak hivatása, hogy a Nyolc Boldogság útján járva válaszoljanak az egyetemes életszentségre való hívásra. Ahhoz, hogy az eljövendő élet öröméről és reményéről tanúskodjanak, a tagok törekszenek rá, hogy életüket átjárja a Nyolc Boldogság lelkülete. Közösség apostoli és missziós tevékenységével aktívan részt kíván venni az új evangelizációban, az irgalmasság cselekedetei és az Ige hirdetése által.
A Nyolc Boldogság Közösség Budapestre érkező tagjai örömteli csodálattal ismerték fel azt, hogy az Örökimádás-templom és a megújuló Oltáregylet hagyományai egybecsengenek a fiatal – 1973-ban Franciaországban létrejött – közösség karizmáival: az Oltáriszentség tiszteletével és a szentség jelenlétéből fakadó imádsággal, valamint a betegek szolgálatával. És ahogy Mária nővér hangsúlyozza: csodálatos az is, hogy a megszentelt életűek és laikusok jó együttműködésének hagyománya folytatódhat. Beáta nővér és Mária nővér tagjai lettek az Oltáregyletnek, Szeidel Péter atya pedig templomigazgatóként hivatalánál fogva az egylet vezetője. A teljes cikk >>>
A Nyolc Boldogság Közösség egyik kiemelt tevékenysége az ifjúságpasztoráció, melynek részeként fogalmazódott meg a közösség tagjaiban, hogy szeretnének szolgálatukkal egy vidéki egyetemi városban is folyamatosan jelen lenni. "Az ehhez kapcsolódó tervezés fázisában érkezett meg hozzánk a püspök atya felkérése közösségi programok szervezésére a pécsi egyetemi fiatalság számára, valamint tanulmányaik alatti pasztorális keretek között történő kísérésükre. Ezzel elkezdődött egy közös gondolkodás arról, hogyan valósulhat meg ez az együttműködés, és ez került aláírásra a mai napon" – tájékoztatott Bajnóczi Szilvia Sára CB nővér. A közösség pécsi alapítású rendháza alapvetően ifjúságpasztorációs missziós tevékenységre épül majd, emellett szeretnének jelen lenni a felnőttképzésben. Azokra a saját szervezésű eseményeikre is várják majd a híveket, ahol a közösség lelkiségén keresztül találkozhatnak Istennel. A Nyolc Boldogság Közösséget (Communauté des Beatitudes, rövidítve: CB) 1973-ban alapították Franciaországban azzal a céllal, hogy a krisztusi boldogmondások útját járva váljanak Krisztus követőivé.
Sára nővér elmondta: a közösségben kiemelt jelentősége van annak, hogy a liturgiát a maga szépségének teljességében mutassák meg a szentmisén, még a dekorációban is. A Kiss házaspár, Attila és Zsuzsa a közösség laikus ágának tagjai. Zsuzsa grafikus, Attila könyvelő egy multinacionális cégnél, emellett költő – a lelkinapokon Pilinszky János költészetéről tartott előadást, Zsuzsa pedig festőiskolát. Szavaikból kiderült: a Nyolc Boldogság Közösségben fontos a művészet, a szépség, ami Isten jelenlétét fejezi ki. Napjainkban nagy a nyitottság, a progresszív keresés, hogy a művészet miként fejezheti ki Istent, hogyan van jelen a keresztény öntudat a kortárs, keresztény művészetben. Szabó Zsófia Lilla művészettörténész hét éve csatlakozott a közösség világi ágához (Bárány Barátai). Munkájából adódóan is sajátjának érzi a közösség művészetek iránti elkötelezettségét. Képmeditációt és liturgikus táncműhelyt tartott a lelkinapokon, és segített a kápolna díszítésében. A közösség lelkisége és általuk szervezett programok őt magát is megerősítik a szépség iránt fogékony szemlélődő életvitelben, a test és élek harmóniájának megélésben – műhelyeiben az ebből fakadó gazdagságot szerette volna továbbadni.
8777 Homokkomárom, Ady Endre utca 2. Férőhelyek: 41 Szobák száma: 22 1 ágyas, fürdőszobával a folyosón 8 db; 2 ágyas, fürdőszobával a folyosón 4 db; 3 ágyas, fürdőszobával a folyosón 3 db; 6 ágyas, fürdőszobával a folyosón 1 db; 1 ágyas, közös fürdővel: 2 db; 2 ágyas, közös fürdővel: 4 db Könyvtár 30 főre; Társalgó 8 főre 2 db; Nagy terem 50 főre Kápolna az épületben: Van Templom a közelben: A kegytemplom 50 méterre van Közös étkezés: Igen, rendelésre Vendég konyha: Közös teakonyha Akadálymentesített: Nem Kisgyermekbarát: Nem Tömegközlekedéssel megközelíthető: Igen Parkolási lehetőség: Minimum 30 autónak van parkolóhely
- Amennyi pénzt csak kér, mind megadom. - Azt nem lehet. Mátyás király menten elcsapna, tálán fel is húzatna erre a fára. Nem, nem! A bárány nem eladó. Még sokáig alkudoztak, de akármit ígért a királylány, a juhász így se, úgy se állt kötélnek. Már késő este lett, a csillagok is feljöttek az égre. A bortól meg a széplánytól a juhász kezdett megtüzesedni. Egyszer csak megszólalt: - Kisasszony, odaadom én az aranyszőrű bárányt, ha háromszor megcsókol! Hát, a királylánynak már akkor annyira tetszett a daliás juhászlegény, hogy egy cseppet se gondolkodott. Megcsókolta a juhászt először egyszer, aztán kétszer, aztán háromszor, aztán sokszor. Ezután a suba alá bújtak, s reggelig játszadoztak alatta. Reggel a juhász összekötözte a báránynak az első lábait s a hátsókat, s úgy tette fel a kisasszony nyakába. Mátyás király meg az igazmondó juhász - Zenés mese az Ifjúsági Otthonban - Montázsmagazin. A királylány így érkezett meg Mátyás udvarába. Örvendezett Burkus király, hogy na, mégiscsak megcsalták a királyt, s megnyerik a fogadá a királylány eltűnt a juhász szeme elől, mindjárt eszébe jutott a kenyéradó gazdája.
Mosolya, kiegyensúlyozottsága üde jelenség volt a színpadon. Mészáros Mihály Burkusa huncut mosollyal a szemében köt fogadást, és hiszi, hogy nincs becsületes ember (de mindenki magából indul ki), számára belefér, hogy fél országát kockára tegye, a színművész kitűnően alakította Burkus királyt. Csonka Dóra Izabellája apjánál jóval józanabb, el is indul meghódítani a juhászt, amikor apja nem jár sikerrel nála, de biztos, ami biztos varázsitalt is visz magával. Az igazmondó juhász mese columns and supplements. Unja Pörge Péter bókjait, ő az országát szeretné megmenteni. Csonka Dóra az elkényeztetet királylányt, a célját elérni akaró nőt is nagyon jól alakította. Puskás Dániel Pörge Pétert szelíd, elégedett emberként mutatta meg, aki szereteti bárányait, de rabul ejti Izabella. Becsületességét próbálja feladni útközben, de nem megy, mert rájön, az igazság mindig kiderül, Puskás Dániel kedves alakot visz színpadra, a gyermekközönség drukkol, hogy ne legyen baja, csendessége, szelídsége az ereje alakításának. A juhászához ragaszkodó aranyszőrű bárányt Nádra Kitti formálta nagyon kedvesen.
Nem sikerül. Ekkor a lányát küldi el hozzá, és neki a juhász nem tud nemet mondani – odaadja az aranyszőrű bárányt. Amikor Mátyás király rákérdez, mi történt a báránnyal, a juhász nem tud hazudni. Megmondja, hogy elcserélte egy fekete bárányra, aki szintén egyedülálló szépség a világon. A fekete bárány pedig a Burkus király leánya. A fogadás eldőlt: a királylány a juhászé, a fele királyság pedig Mátyás királyé lett. A Mátyás király emlékévhez kapcsolódó rendezvény. Mesék Mátyás királyról: Az igazmondó juhász. Belépődíj: 850 Ft gyerekeknek, 1. 250 Ft felnőtteknek