Az Energiaklub elemzése szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv pont környezeti szempontból nem fenntartható, és teljesen hiányoznak belőle a környezeti és a társadalmi szempontok. A mostani klímatervvel valószínűleg meg se fogjuk közelíteni a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást. Bár Magyarország nem tartozik a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó országok közé, azonban jelentős (és 2013 óta egyre csak növekvő) szén-dioxid-kibocsátásunkat mindenképpen csökkenteni kell. Nemcsak az EU-s és hazai célkitűzések betartása miatt, hanem azért is, mert a dekarbonizáció, az energiafelhasználás és általában a fogyasztási mintáink, illetve a hazai energiaszektor megváltoztatása több komplex környezeti, gazdasági és társadalmi problémára is választ adna, ezzel is segítve a fenntartható életmód kialakítását hazánkban. A klímaterv kapcsán már felemelték a hangjukat a zöld szervezetek korábban is, hogy nem elegendőek a kormány vállalásai. Ennek fényében nem meglepő, hogy az Energiaklub szakmai elemzéséből is az derül ki, hogy a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) foglalt 12 százalékos kibocsátáscsökkentési célszám nem szolgálja Magyarország klímavédelmi érdekeit.
Az Innovációs és Technológiai Múzeum (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül. Az Európai Bizottság 2016. novemberében hozta nyilvánosságra a Téli energia csomagot (Energy Winter Package), ami több új klíma- és energiapolitikai szabályozási javaslat mellett Nemzeti Energia- és Klímaterv kidolgozását kérte a tagállamoktól, egységes módszertan alkalmazása mellett, egységes tartalommal. Az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott uniós éghajlat- és energiapolitikai keret legalább 40 százalékos csökkentést irányoz elő uniós szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ig, 1990-hez képest. Magyarország a bruttó kibocsátás minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig, megjegyezve, hogy a preferált csökkentési érték 85 százalék 1990-hez képest, amennyiben ezt az ország gazdasági lehetőségei lehetővé teszik.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2019. május 7. kedd 18:47 Az Innovációs és Technológiai Múzeum (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül. Az Európai Bizottság 2016. novemberében hozta nyilvánosságra a Téli energia csomagot (Energy Winter Package), ami több új klíma- és energiapolitikai szabályozási javaslat mellett Nemzeti Energia- és Klímaterv kidolgozását kérte a tagállamoktól, egységes módszertan alkalmazása mellett, egységes tartalommal. Az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott uniós éghajlat- és energiapolitikai keret legalább 40 százalékos csökkentést irányoz elő uniós szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ig, 1990-hez képest.
A Justice & Environment tagszervezeteivel együttműködésben az EMLA 2018 óta kíséri figyelemmel a nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) kidolgozási és megvalósítási folyamatának átláthatóságát, valamint az ehhez kapcsolódó közösségi részvételi lehetőségeket. A TRANSPARENT AND PARTICIPATIVE NECPS! sorozat keretében bemutatott helyzetképek (2019 és 2020), valamint a megfogalmazott ajánlások révén támogatni kívántuk, kívánjuk mind a döntéshozókat, mind a civil szervezeteket, hogy az energiaunió irányításáról szóló rendeletben előírt társadalmi részvétel erősítését célzó rendelkezések maradéktalanul érvényesüljenek. A tavasszal közzétett, immár harmadik kiadvány a NEKT megvalósítása első évének tapasztalatait összegzi nyolc tagállam helyzetjelentése alapján, valamint újabb ajánlásokat fogalmaz meg a döntéshozók felé. Az EMLA a fenti célok megvalósítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz fordult a NEKT-hez kapcsolódóan lefolytatott stratégiai környezeti vizsgálat keretében készült környezeti értékelés, mint közérdekű adat kiadása iránt.
Nemzeti célkitűzés a földgázpiaci ellátásbiztonság további növelése is, ami további útvonal- és forrásdiverzifikációval, valamint hatékonyabb gázfelhasználással érhető el. A villamosenergia-rendszer összeköttetésére vonatkozó uniós célszámot Magyarország már most jelentősen meghaladja, ezért a kormány nem tartja szükségesnek új, számszerűsített célkitűzés megfogalmazását. Ugyanakkor a határkeresztező kapacitások bővítése indokolt, mert a szomszédos országokkal összekötött energiahálózat javítja a hazai ellátás biztonságát, olvasható a tervezetben.
Magyarország a megújuló energiaforrások bruttó végső energiafogyasztáson belüli 20 százalékos részarányának elérését tűzi ki célul 2030-ra. A megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya 2016-ban a fűtési és hűtési célú energiafogyasztáson belül 20, 76, a villamosenergia-fogyasztáson belül 7, 2, a közlekedési energiafogyasztáson belül 7, 44 százalék volt. Mennyibe kerül 1 kwh villamos energia 2019-ben? Az előrejelzések szerint 2030-ra a megújuló alapú villamosenergia-termelő egységek beépített teljesítőképessége meghaladja a 4600 megawattot, amelyből több mint 4000 megawattot a napelemek tesznek ki. A megújuló forrásból származó villamosenergia-mennyiség 2030-ban várhatóan meghaladja a 6500 gigawattórát, amelynek csaknem 70 százalékát napelemek biztosítják. A megújuló energia hasznosításának részaránya a prognózis alapján 2030-ban a bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 12, 8 százalékát teszi majd ki. Pénzügyi megoldásunk: Ahhoz, hogy testreszabott ajánlattal tudjuk Önt felkeresni, kérjük, töltse ki a következő adatokat: Elmúltam 16 éves A megadott személyes adatok kezeléséhez hozzájárulok, az Adatvédelmi nyilatkozatban foglaltakat elfogadom.
Melyik a legjobb videó vágó program? iMovie vagy PREMIERE PRO? - YouTube
Avidemux - Egyszerű és nagyszerű videó vágó program - YouTube
1. VSDC Video Editor profi videó vágó program A VSDC nagy előnye, hogy egy funkciókban gazdag videó szerkesztő programot ad ingyen a fejlesztő cég. A fizetős verzióban pedig még több extra elérhető. A VSDC video editor előnyei: Sok-sok eszköz és funkció az ingyenes programban Kis gépigény Nem vízjelezi a videót A VSDC video editor hátrányai: Angol nyelvű Az ingyenes verzióban nincs hardveres gyorsítás, azaz a videó exportálása lassabb, mint a fizetős verzióban A VSDC ingyenes letöltése: Tovább a részletes VSDC Videos Editor magyar leírásra: 2. Lightworks profi videó vágó program A Lightworks szintén egy fizetős, profi videószerkesztő program ingyenes, lebutított verziója. A Lightworks-ben megtalálhatóak a rétegek, effektek, átmenetek és feliratok, mint a többi hasonló programban. A kezelőfelülete kicsit eltér a többi videó szerkesztő programtól, ezért nehézkesebb megszokni. Melyik a legjobb videó vágó program? iMovie vagy PREMIERE PRO? - Invidious. A Lightworks előnyei: Jól elkülönített szerkesztési felületek Magyar nyelven használható, a legtöbb funkció ebben a programban elérhető, ami tud magyarul Nem vízjelezi a videót A Lightworks hátrányai: A szerkesztési felület ennél a programnál tér el a leginkább a többitől, ezért erről váltani nehezebb lehet más videó szerkesztő programra.