Szívügyem a serdülők felvilágosítása, a természetes fogamzásszabályozás és a háborítatlan szüléskísérés. Időnként tartok kislányoknak szóló drámapedagógiai előadásokat (MFM-projekt, Ciklus-show), melyek segítenek megérteni a lányoknak, mi zajlik a testükben, és támogatja őket abban, hogy magabiztosabbak legyenek nőiességükben. Kapcsolat – Dr. Farkas Eszter szülész, nőgyógyász. (Megjegyzés: a doktornő által fordított könyv: Menstrupédia, egy 9-12 éves lányoknak szóló, hiánypótló képregény, melyben kedves rajzok, bájos képregényhősök segítségével ismerhetik meg a serdülőkori változásokat és a menstruációt. –) Fő alapelveim, melyek szerint a munkámat végzem, jelenleg leginkább a várandósgondozás terén: bizonyítékokon alapuló orvoslás hiszem, hogy sok száz ember tapasztalata erősebb az egyénével szemben, a bizonyítékok pedig a szokásjoggal szemben. őszinteség elismerni, hogy nem tudok mindent, és a megfelelő szakemberhez továbbirányítani a pácienst; elmondani mindent, amit tudok, úgy, hogy a páciens is megértse. méltányosság: olyan rendelést működtetni, ahová én is szívesen elmennék.
keresztyén hitem hiszem, hogy a gyermek Isten ajándéka, így kezelek minden egyes várandósságot, akár egészséges, akár beteg babát várunk. Terhességmegszakítást hitbeli meggyőződésem alapján semmilyen körülmények között nem végzek. A háborítatlan szülés Ez a fogalom most nagyon divatos, lépten-nyomon hallani, de szerintem mindenki egy kicsit mást ért alatta. Dr. Váradi Eszter | B.-A.-Z. Megyei Központi Kórház. A hozzám érkező kismamák szülési terveiben azt látom, leginkább arra van igény, hogy lehetőleg ne történjen semmilyen beavatkozás, vagy ha mégis, akkor csak olyasmi, amire feltétlenül szükség van. Itt jön a kérdés, hogy mi számít beavatkozásnak? Mert van olyan, aki már azt is beavatkozásnak tartja, ha valaki hozzászól az anyához, vagy akár csak ránéz. Számomra talán nem is a háborítatlan szó fejezi ki azt, hogy szerintem mitől jó a szüléskísérés. Azt alapvetőnek tartom, hogy csak akkor nyúljunk bele a folyamatba, amikor az feltétlenül szükséges, és akkor is megfelelően kommunikálva, az anya testét tisztelettel megérintve. Ami viszont legalább ennyire fontos, az az, hogy a szüléskísérés egyénre szabott legyen.
Egy orvos azzal tud a legtöbbet tenni, ha odafigyel az anyára, meghallja, és elfogadja az érzéseit. Nem kommunikál elbizonytalanítóan, hanem támogatóan mellette áll. Teljes interjú
"Kedves Diákok! Kedves Tanártársaim! Felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan tragikus hírt kell bejelentenem. A Könyves Kálmán Gimnázium diákja a 11. c osztály tanulója Debreczeni Ákos meghalt. Múlt hét szerdán a pályán a játék, a mérkőzés, a küzdelem a győzelemért egy pillanat alatt átváltozott az életért folytatott küzdelemmé. Először három fantasztikusan bátor kollégám kezdte meg az újraélesztést, majd a mentők és a kórház orvosai folytatták az életmentést. És szombatig Ákos szervezete is küzdött az életéért. Sajnos nem sikerült. Ennyi az élet…, a tanítványból, az osztálytársból, a barátból, egy szempillantás alatt elillan. Hiábavaló volt minden küzdelem, reménykedés, az öröm a kezdeti jó híreknek. És mi, akik itt maradtunk értetlenül állunk, hogyan történhetett ez meg. A Könyves Kálmán Gimnázium tanárai, dolgozói és minden diákja osztozik a család megrendülésében és mély fájdalmában. A következő hét tanítási nap a gyászé lesz a Könyvesben. A Díszteremben lehet mécsest, gyertyát gyújtani, virágot elhelyezni Ákos emlékére.
Zoli egy éve ballagott el a Könyvesből, de Simon Márton kedvéért eljött az irodalmi rendezvényre. Hozzátette: "Pont elég hosszú volt ez az alkalom arra, hogy mélyebben meg lehessen ismerni a költőt, és a beszélgetés is nagyon organikus volt, természetes lendületében haladt. " Laczka Gréta, a 11. D diákja is hasonlóképpen vélekedett, akinek pozitív csalódás volt Simon Márton közvetlensége és szerénysége. "Nagy kedvencem a költő, úgyhogy jó volt élőben is látni őt. Nagyon jó volt az ő szájából hallani azokat a sorokat, amiket a köteteiből ismertem, mert így jobban átjöttek a gondolatai, a hangsúlyai" – mondta Gréta. P. Szabó Melinda, a Könyves Kálmán Gimnázium könyvtárostanára és a Rendhagyó irodalomóra szervezője így nyilatkozott a rendezvényről: "A Rendhagyó irodalomóra jó pár évre visszatekintő rendezvénye a könyvtárnak. Magyartanárként és könyvtárosként is fontosnak tartom, hogy a kortárs irodalmat megismerjék a gyerekek, ezt a célt szolgálja ez a programunk is. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy itt nem szoktak "kirendelt" osztályok lenni.
Halljuk a kegyetlen számokat, de amíg nincs hozzá közünk, addig nincs hozzá közünk. Számok maradnak. Régebbi hírek
A népességnövekedés hatására a századfordulóra szükségessé vált egy helyi gimnázium létesítése. Többszöri kísérletezés után 1905. július 29-én mondta ki a községi képviselő-testület az iskolaalapítást. Ebben az évben meg is nyílt a középiskola. Teljes kifejlődése az 1911-12. tanévben fejeződött be. Ekkor neve: Újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnázium volt, s nyolcosztályos gimnáziumként működött. A főgimnázium elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. Az országban ugyanis több helyütt csak az alsó négy osztály működött. Ezek voltak az ún. kis- vagy algimnáziumok, ami ma az általános iskolák V-VIII. osztályainak felel meg. A főgimnázium megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt, birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig egy évre csökkenti a kötelező katonai szolgálatot. A főgimnázium szó használata tehát rangot jelentett, öntudatot is kifejezett. Újpest lakosságának büszkesége iskolájára jogos volt, mert mindössze háromnegyed évszázados fejlődés után valósított meg olyan iskolát, amilyennel az országban több, sok százéves település sem rendelkezett.