Érettségi tételek 2014 - A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok A felfedezéseknek során Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre, a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: reneszánsz szellemi légköre gazdag városok, gazdasági fejlődés a XV.
(Ez indította útjára Kolumbuszt. ) Az elméletek helyesek voltak, csak az okozott problémát, hogy a valóságosnál sokkal kisebbnek képzelték Afrikát és az Atlanti-óceánt, arról nem is beszélve, hogy Amerikáról, a Csendes-óceánról és Ausztráliáról mit sem tudtak. A portugálok évszázadok óta jól ismerték a zord Atlanti-óceánt, hiszen főleg halászatból éltek. Kiváló hajózási ismereteiket az araboktól tanultakkal bővítették. Különösen nagyot lendített utazásaikon a XV. század közepétől használt karavella, mely alkalmasabb volt a nyílt tengeri hajózásra, mint a korábbi hajótípusok. Itt, Portugáliában hozta létre Tengerész Henrik herceg a világ első hajózási iskoláját, ahova a legkiválóbb térképészeket és csillagászokat gyűjtötte össze, hogy megismertessék a portugálokkal az arabok, olaszok és németek navigációs ismereteit. Az első felfedezések A 15. század folyamán a portugálok fokozatosan kitapogatták Afrika nyugati partjait, s meglepetten tapasztalták, hogy a Niger-torkolat után újra délre kell hajózni, vagyis, hogy az európainál jóval nagyobb, ismeretlen kontinensről van szó.
Genovaban Toscanelli készített térképet a feltételezés alapján. A portugál utazók Diaz volt az első, aki Afrika partjai mentén eljutott a jó reménység fokáig. Vasco da Gama, Diaz útvonalát követve északra hajózott. Afrika keleti partjánál, majd az indiai óceánon áthajózva megtalálta Indiát. Cabral az útvonalról elsodorva kikötött Brazíliában és a portugál király tulajdonába vette. A spanyol utazók a jenovai származású Kolumbusz Kristóf nyugat felé hajózva próbált eljutni Indiába. 1492-ben partot ért a Bahama szigetcsoportnál. Azt hitte megtalálta Indiát ezért hívják amerika őslakóit indiánoknak. Egy későbbi utazó Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészről van szó. Kolombuszt területfoglalók követték. Cortez az azték birodalmat foglalta el, Pizzaro pedig az inka birodalmat. A portugál Magellán délről megkerülte az amerikai kontinenst, kijutott a csendes óceánra, keresztülhajózott rajta, majd az indiai óceánon át Afrika megkerülésével ért vissza hajója. Akiket az utazók Amerikában megtaláltak 3 nagy indián birodalom: maja birodalom: Yukatán félszigeten helyezkedett el azték birodalom: mai Mexikó területén inka birodalom: Peru területén található.
Despotikus állam, a meghódított népektől emberadót követelt az emberáldozatoknak. Andok hegyeiben- inkák teraszos öntözéses művelés, fejlett építészet, matematika. Despotikus uralkodó, fegyvereik fából, kőből. A spanyol hódítók ( konkvisztádorok), a fejlett fegyverekkel, kis csapatokkal is gyorsan el tudták foglalni az őslakók birtokait. Aztékokat Cortez, az inkákat Pizarro igázta le. A spanyolok bányákat, ültetvényeket létesítettek. Kegyetlen bánásmód és az európaiak által behurcolt betegségek az indiánok tömeges pusztulásához vezetett. A munkaerőt Afrikából behurcolt feketékkel biztosították. Kereskedelem: Amerikából Európába: nemesfém, gyapot, cukor, dohány. Európából Amerikába: iparcikkek. Európából Afrikába: alkohol, iparcikkek, ezekért rabszolgák, akiket Amerikába szállítottak. Így kialakult a világkereskedelem. Új kikötők Lisszabon, Amszterdam. A kereskedelem megkönnyítésére létrejöttek a tőzsdék, itt nagy tételben áruminták alapján kötöttek üzletet. A levantei kereskedelmi útvonal hanyatlásnak indult, a Hanza forgalma fellendült.
Hajókaravánok vitték az összerabolt kincseket Spanyolországba és Portugáliába. Később a gyarmatok kiépülésével megkezdődik a területek valódi kiaknázása: értékes fákat termelnek ki, új fűszereket vesznek használatba, fontos ipari alapanyagokat és élelmiszereket termesztenek az ültetvényeken. Végbemegy az emberiség történetének legnagyobb környezetrombolása: a kontinensek között állatok és növények cseréje zajlik le. Az európai telepesek magukkal viszik állataikat, növényeiket az új földekre, ahol azok kiszorítják az őshonosokat. A telepesek által behozott vírusok és baktériumok egész néptörzseket irtottak ki. Európában új növények és állatok jelennek meg, melyek hamarosan alapélelmezési forrássá válnak. Amerikából érkezik a burgonya, a kukorica, a kakaó, paprika, a paradicsom, a tök, számos babféle. Tenyésztett állat lesz Európában a pulyka. A kávé Ázsia eredetű, de termesztése az afrikai, amerikai gyarmatokon folytak. A kereskedelem a Földközi-tengerről áttevődik az Atlanti-óceánra, kialakul egy kereskedelmi háromszög.
Földrajzi felfedezések 10szv szerző: Krommerszalaiag Földrajzi felfedezések - fogalmak Földrajzi felfedezések 2 szerző: Egymisvár Földrajzi felfedezések okai szerző: Szentlorinc2 Földrajzi felfedezések és kora szerző: Ledniczky Földrajzi felfedezések 3 szerző: Lepsenyisuli Földrajzi felfedezések, világgazdaság - BinderM szerző: Bindermatyi Földrajzi felfedezések következményei Igaz vagy hamis Földrajzi felfedezések és kora - fogalmak Földrajzi felfedezések hatása Nagy felfedezések-történelem szerző: Orbanedit82 szerző: Szentesi2 Földrajz Történelem
A dolgozók egészségi állapotára és közérzetére pozitív hatást gyakorló szempontok szerint tervezték és üzemeltetik a továbbiakban a Futureal-csoport három fejlesztését. A környéken bőven akad olyan hely ahol kellemesen eltölthetjük az időnket akár egy focimeccs. A Corvin Sétány egyedülálló lehetőségeket nyújt Budapest szívében. A Józsefvárosban megvalósuló Corvin Technology Science Park Corvin 5 mellett a Váci. Modern zöld környezettel a Corvin Sétány szívében pár percre a 4-6-os villamostól és az M3-as metrótól. Közép-Európa legnagyobb belváros-megújítási programja miatt a Corvin-negyed 2013 óta folyamatosan fejlődik. Kulcsmásolás corvin negyed teljes film. Új építésű lakások a kiemelt belvárosi elhelyezkedésű Corvin Átriumban. LUXUS LAKÁS a Corvin negyed vonzáskörzetében. A formabontó kialakítású épület gyakorlatilag meghosszabbítja a népszerű sétálóutcát. Közép-Európa legnagyobb városrész-megújítási programja. 2017 elejére készült el az épület amely a Corvin negyed majd egy évtizedes fejlesztésének egyik befejező eleme és egyben a sétányt lezáró ikonikus vizuális elem isA fejlesztő a Futureal csoport volt a tervezést pedig a Müpát is megálmodó ZDA-Zoboki Építésziroda nyerte el akiknek nem volt egyszerű feladatuk.
A Cordia számára ez egy valóságos álomprojekt, hiszen vállalatcsoportunk jelentős tapasztalattal rendelkezik a városnegyed-rehabilitáció terén. E portfóliónkba tartozik többek között a többszörös nemzetközi díjnyertes Corvin Sétány, ami Közép-Európa legnagyobb átfogó városrész-megújítási projektjének számít" – mondta Tomasz Łapiński, a Cordia lengyelországi lakóingatlan-fejlesztésekért felelős vezetője. A budapesti Corvin Sétány kialakítása volt a Cordia legelső városnegyed-megújítási projektje. A mintegy 500. 000 négyzetméteres területen végrehajtott átfogó fejlesztés 2007-ben indult és még jelenleg is zajlik, hiszen a sétány mentén épülő utolsó lakóépület, a Grand Corvin második üteme 2022-ben készül el. M3 – Corvin-negyed: a leletmentő. A VIII. kerületi önkormányzattal együttműködésben megvalósított projektnek köszönhetően Budapest egyik leginkább hátrányos helyzetű negyede egy közkedvelt, modern, ikonikus helyszínné vált, ahol a tágas, zöld sétányt körbeölelő új lakóépületek és irodaházak mellett számtalan üzlet, étterem, sportolási és szabadidős lehetőség is megtalálható.
Így a tervezőknek a meglévő keretek közé kellett a korábbival megegyező számú mozgólépcsőt és a ferdeliftet is elhelyeznie. 1/7 Az M3-as metró megújult Kálvin tér megállója. – Fotó: Gulyás Attila Bár a ferdepályás felvonók egyre inkább elterjedtek világszerte, hasonló megoldással ez idáig csak a stockholmi és a New York-i metró esetében találkozhattunk. Az említett szűk mozgástér azonban azt eredményezte, hogy az M3-as metró felújítása során nemzetközileg is egyedi építészeti és műszaki megoldások születtek. A helyszűke következtében született meg az az építészeti koncepció is, hogy a korábbi burkolófelületeket elbontva, az új állomásokon a bányászati technológia és a gépészet szerkezetei látszó módon jelenjenek meg. A szakavatott szemlélő és a mindennapi használó számára egyaránt igazi kincsesbánya tárul így fel, hiszen közvetlenül tapasztalhatók meg a különböző építési módok anyagai és szerkezetei. "Ezzel talán az építés misztériumához is közelebb hozzuk az utazóközönséget" – nyilatkozta Germán Tibor építész, urbanista, a Paragram Stúdi ó tervezője.