A szerelembe – mondják – belehal, aki él. De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér. S aki él, mind-mind gyermek és anyaölbe vágy. Ölnek, ha nem ölelnek – a harctér nászi ágy. " (József Attila: Amit szivedbe rejtesz – részlet) A kevesebb néha több Az egykori középiskolámban minden évben volt egy kis megemlékezés a költészet napján. Másodéves lehettem, amikor a vezetőség sátrat állíttatott az udvaron, amelynek pódiumán a diákok elszavalhatták a kedvenc József Attila versüket. Napokig kerestem a legszebbet. Vers mindenkinek / József Attila: Balga költő (Prohászka Fanni). Levegőt!, Mondd, mit érlel, Nagyon fáj – sokáig válogattam, míg végül az egyik szerintem legtisztább és legegyszerűbb verssel, az Amit szivedbe rejtesz című költeménnyel ültem a többiek elé. A végére értem, a közönség pedig síri csendben ült, senki sem tapsolt. Csalódtam és nem értettem, hol rontottam el. A hozzám képest hatalmas elismerésben részesült osztálytársammal elindultunk az iskola menzájára ebédelni, de egyszer csak valaki megragadta a karom. A gimnázium színjátszó körének vezetője volt, aki szeretett volna gratulálni és felajánlani egy helyet a csapatban.
És ma is a polc legaljára, vagy még oda se kerül, aki erre nem hajlandó. És ebben a nyomorult, belterjes iszapbirkózásban József Attila ma is használhatatlan. Nem tud bunkósbot lenni egyik gittegylet gyűlöletprédikátorainak kezében sem, életművét nem lehet hitelesítő pecsétként rányomni az egymás ellen írt paranoiás vádiratokra. Mindenki számára van egy kényelmetlen gondolata, egy vállalhatatlan sora, amit nem mer a szájára venni. Hiszen ki akarna két lezsírozott tender között "nemzeti nyomorról" beszélni a Pasa Park luxusapartmanjaiban? Kire nem nyitná ki Újlipótvárosban az ajróper ernyőt a barna eső ellen, ha meghallja, hogy "pusztul szép fajunk"? S kit érdekel a négyméteres budai mennyezetek alatt nemzeti újjászületésről delirálva, hogyan "tántorgott ki" hatszázezer emberünk? A múlt sebeit feltépkedve magunkon és a másikon, a jövőnek háttal állva egymást marcangolva meghalljuk-e még, hogy "Multunk mind össze van torlódva s mint szorongó kivándorlókra, ránk is úgy vár az új világ. József attila költői korszakai. " S a pitiáner pártharcok, az arcba mászó propaganda, a grammra kimért gyűlölet és rettegés pokoli orgiáját vajon mikor ordítjuk már túl, hogy "Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már! "
Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8 Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. (Hozzáférés: 2019. március 5. ) Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévkereső adatbázisa (béta verzió). ) Nyilvántartó – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. ) További információk Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. József Attila: BALGA KÖLTŐ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. március 28. ) Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250
Ily értelmet a szótárakban nem találunk, s megkérdeztük Vámbéry társunkat, ki a keleti tatár nyelvekben kitünően jártas, de ő sem mondhatott többet. Ámde a mongol nyelv kisegít bennünket. Mongol nyelven a Volga folyó neve Edsil ghool. Ez utóbbi am. folyó, az első kétségen kivül azonos edzele igetörzszsel (ds és dz a mongolban ugyanazon betüvel fejeztetik ki, és csak i előtt ds, egyebütt rendesen dz), mely igetörzs az uralkodás fogalmát fejezi ki s tulajdonképen am. uralkodjál v. uralkodó, fejedelem, ('edzen' ugyan ezt jelenti), tehát Edsil ghool am. fejedelmi folyó, mint legnagyobb folyó Európában. Edsil szó pedig, mint látjuk legeslegközelebb áll a Névtelen jegyző Ecil szavához. Innen az Etele név, vétessék akár a Volga folyótól, akár az edzele igétől, az 'uralkodó' vagy 'fejedelem' fogalmát foglalja magában. Mi e nevet az 'Atila' czikk alatt kétkedve 'itélő' szóhoz hasonlítottuk, mert később a honfoglaló magyaroknál is a fejedelem után Konstantin szerint a biró volt az első személy. Buda korában pedig Atila v. Etele inkább csak másod személyként szerepelt. "
Legalacsonyabb hőmérséklet: -89. 2 °C Vosztok állomás - Antarktisz - Wilkes-föld 1983. július 21. Legmagasabb hőmérséklet: +56. 7 °C Furnace Creek - Greenland Ranch - USA, California 1913. július 10. Legalacsonyabb évi középhőmérséklet: -58. 3 °C Dome Argus állomás - Antarktisz Kelet antarktiszi fennsík (4092 m) 2005. -56. 6 °C Antarktisz - Reine Maud-föld Plateau állomás Legmagasabb havi középhőmérséklet: 42. 3 °C Death Valley - USA - California 2018. július Legalacsonyabb havi középhőmérséklet: -73. 2 °C Plateau állomás - Antarktisz - Reine Maud-föld 1968. július Legmagasabb évi középhőmérséklet: +34. 4 °C Dallol - Etiópia 1960-1966 Legmagasabb felszínhőmérséklet: +93. 9 °C Furnace Creek Ranch - Death Valley - USA - California 1972. július 15. Legnagyobb hőingás (absz. min. /): 105. 8/107. 8 °C (-67. 8/38. 0/-69. 0) Verhojanszk - Oroszország 1892. 02. 05, 02. 07. /2020. 06. 20 Legkisebb hőingás (absz. Legalacsonyabb hőmérséklet a földön járnak. /): 11. 5 °C (31. 4/19. 9 °C) Saipan - Mariana-szk. - Csendes-óceán Legnagyobb hőmérséklet emelkedés: 27, 2 °C 2 perc alatt (-20/7, 2) Spearfish - USA - Dél-Dakota 1943. január 22.
Az Antarktiszt a hivatalos adatok szerint a 19. század első felében fedezték fel. 1820. július 20-án feltételezhetően az orosz tengerészetnél szolgálatot teljesítő Fabian von Bellinghaus volt az első, aki megpillantotta a hatalmas déli kontinenst. Az Antarktisz jegére azonban csak egy évvel később, az amerikai fókavadász, John Davis személyében lépett az első ember. Az Antarktisz tényleges meghódítása csak a század végén kezdődött meg. Az 1895-ben Londonban megtartott Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson döntöttek a felfedező expedíciókról. Az Antarktisz felfedezőinek sorában James Scott-on és Roald Amudsen-en kívül Erich von Drygalski, Ernest Henry Shackleton, Douglas Mawson és Wilhelm Filchner nevét is meg kell említenünk. 70 fok a Földön. Az 1959-ben több állam által aláírt és 2041-ig meghosszabbított antarktiszi szerződés értelmében a csatlakozó országok egyéni és közös tudományos kutatási programokban vesznek részt. A Council Of Managers Of National Antarctic (COMNAP) adatai alapján 82 kutatóállomás működik az Antarktiszon, melyből 37 egész évben, 36 csak nyáron "üzemel".
Mesterséges hidegrekordok A Bumeráng-köd – és pláne a Hold – azonban szinte kellemesen langyosnak tűnhet az MIT kutatói által előállított hideghez képest: a Massachusettsi Műszaki Egyetem csapatának 2003-ban 500 pikokelvinre (0, 0000000005 kelvinre) sikerült lehűtenie mágneses csapdába ejtett nátriumgázokat. A kísérlet egyik vezetője az a német-amerikai Wolfgang Ketterle volt, aki 1995-ben két társával elsőként hozott létre Bose–Einstein-kondenzációt, egy addig csak elméletben ismert halmazállapotot, amelyben az addig egymástól függetlenül mozgó részecskék viselkedése az extrém alacsony hőmérsékleten összehangolódik, és megkülönböztethetetlenné válnak egymástól, mintha egyetlen nagy szuperatomot alkotnának. Ketterle és társai 2001-ben fizikai Nobel-díjat kaptak a felfedezésért, amely azóta is az extrém alacsony hőmérsékletű fizikai kísérletek egyik sarokköve. Rekordhideget állítottak elő a Földön | 24.hu. Valójában még a 2003-asnál is sikerült hidegebbet előállítani, ráadásul még korábban is, mint az MIT-seknek: a finnországi Aalto Egyetem kutatói 1999-ben 100 pikokelvines (0, 0000000001 kelvines) hőmérsékletet tudtak elérni egy kétgrammos ródiumdarabban.
Az asztrobiológia Szent Grálja, hogy életet találjon a Földön kívül. Elsősorban persze intelligens életet szeretnénk találni, mert egyedül érezzük magunkat az univerzumban, de ha ez nem jön össze, akkor bármilyen élet megteszi. Jelenleg viszont ott tartunk, hogy olyan bolygókat keresünk, amelyeken elképzelhető az élet, illetve komplex szerves molekulákra vadászunk. Az élet keresésének fókuszában a Mars áll. Viszonylag közel van, felszínén valaha biztosan volt folyékony víz, és most sem zárható ki, hogy van rajta élet. A Mars az év nagy részében igen zord vidék (−63 °C az átlaghőmérséklet); a bolygó ritkás, szén-dioxidból álló légköre nem tudja megtartani a meleget. A Mars tengelye a Földéhez hasonlóan kissé dőlt, így vannak rajta évszakok. Legalacsonyabb hőmérséklet a földön égen. Ezt azt jelenti, hogy nyáron melegebb, télen viszont hidegebb van. Nyaranta, nappal akár 20 °C is lehet a felszínen, bár az esték továbbra is borzasztóan hidegek. De számít-e az, hogy néha egészen meleg van, ha különben kifejezetten fagyos az időjárás?