Mtd láncfürész eladó 16 000 Ft Kerti kisgépek tegnap, 07:02 Jász-Nagykun-Szolnok, Fegyvernek Szállítással is kérheted MTD láncfűrész 7 29 000 Ft Kerti kisgépek jún 25., 16:06 Somogy, Kaposvár Mtd láncfürész 7 23 000 Ft Egyéb több, mint egy hónapja Jász-Nagykun-Szolnok, Jászboldogháza Ingyenes házhozszállítás MTD GCS 46/40 láncfűrész 2 8 000 Ft Kerti kisgépek több, mint egy hónapja Borsod-Abaúj-Zemplén, Miskolc Láncfűrész MTD GCS46/40 3 15 000 Ft Kerti kisgépek több, mint egy hónapja Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tunyogmatolcs Szállítással is kérheted
Főoldal Kert, Barkács, Autófelszerelés Kerti gépek Elektromos kerti gépek Elektromos láncfűrészek MTD ECS 2000/40 Láncfűrész (41AZ060-678) MTD ECS 2000/40 Láncfűrész (41AZ060-678) Alapadatok Egyéb jellemző 3/8"lánosztás Teljesítményfelvétel 2 000 W Láncvezető hossz 40 cm Anyag Műanyag rönktámasz Az MTD ECS 20/40 elektromos láncfűrész alkalmazható a ház körül - építésekhez - barkácsolásokhoz - tűzifa aprításhoz. Beépített lánc vibráció csökkentő! Rendkívül erős motorral. 6 db lánckerékfoggal. A láncfeszítő oldalt helyezkedik el. Dekompressziós szelep nélküli. Mtd 20 40 láncfűrész olaj. Automatikus olajzású. Télen nem üzemeltethető. Típus: Láncfűrész Szín: Piros, fekete Működés: Hálózati Rönktámasz anyaga: Műanyag Motorteljesítmény: 2000 W Vezetőlemez hossza: 40 cm Láncosztás: 3/8" Lánc vastagság: 1, 3 mm Olaj tartály űrtartalma: 200 ml Automatikus lánckenés: OREGON (elöl) Súly: 5 kg Mondd el a véleményed erről a termékről!
Ezt a terméket egyik partnerünk sem forgalmazza. Kérjük, válasszon az alábbi termékek közül! Termékleírás Típus Elektromos láncfűrész Teljesítmény 2000 W Automatikus láncolajozás Van Vágáshossz 40 cm Tömeg 5. 1 kg Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk! Mtd 20 40 Láncfűrész. Gyártó: MTD Modell: ECS 20/40 Műszaki adatok Motor: 2000 W / 230 V Erő/súly arány (kg/kW): 2, 1 kg/kW Vezetőlap hossz: 40 cm Láncosztás: 3/8 mini Láncfeszítés: oldalt Lánckenőolaj tartály: 0, 2 l Automatikus olajozás (ecomatic): van Láncvibráció csökkentés: van Lánckerékfog: 6 Önsúly: 4, 25 kg Így is ismerheti: ECS 20 40, ECS2040, ECS 20/40, ECS20/ 40 Galéria Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak.
Ennek lényege, hogy fertőzött váladékot dörzsöltek nyílt sebekbe, és így provokálták a fertőzés kitörését. A járvány a tapasztalat szerint így sokkal enyhébb lefolyású volt, és több évtizedre immunitást biztosított. A kezelés persze nem volt veszélytelen, az ilyen módon megfertőzött páciens számára halálos is lehetett. Az inokulációs eljárás európai elterjesztésében Lady Mary Wortley Montagu (1689-1762), a konstantinápolyi brit követ felesége játszotta a kulcsszerepet, de nem sokan követték túl veszélyesnek tartott példáját. A XVIII. század végén egy angol orvos, Edward Jenner észrevette, hogy a fekete himlő közeli rokona által kiváltott tehénhimlőn átesett fejőnők immunisakká váltak a fertőzésre. Ez adta az ötletet a tehénhimlő alapú vakcina alkalmazására. Ezt a védőoltást néhány évtizeddel később lecserélték ugyan, de maga az elv sikeresnek bizonyult. A védőoltás ezek után szép lassan kiszorította a fekete himlőt Európából és Észak-Amerikából. A Föld szegényebb vidékein azonban csak a XX.
A készletek sorsa feletti döntés ma már egyre veszít a jelentőségéből, hiszen a vírus genetikai kódja ismert, nyilvános forrásokból megszerezhető, és elvileg nem kizárt a vírus mesterséges szintetizálásának lehetősége. Irodalom [ szerkesztés] Jenner E 1798. An Inquiry Into the Causes and Effects of the Variolæ Vaccinæ Li Y, Carroll DS, Gardner SN, Walsh MC, Vitalis EA, Damon IK 2007. On the origin of smallpox: correlating variola phylogenics with historical smallpox records. Proc. Natl. Acad. Sci. U. S. A. 104 (40): 15787–92. Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318. Wheelis M, Rózsa L & Dando M (eds. ) 2006. Deadly Cultures: Biological Weapons since 1945. Harvard University Press. pp. 479. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A védőoltások története 1. – Himlő (fekete himlő), a "foltos szörny", a "fekete halál", További információk [ szerkesztés] Elfeledett, gusztustalan fertőzés támadta meg a gyanútlan tinit, Kiss László: Égnek legszebb ajándéka.
A vírus benne nem elölt, és nem is legyengített, hanem ténylegesen "élő", már amennyire egy vírust annak lehet nevezni. Hasonló alapon működik az MMR vakcina is, ami a kanyaró, a rubeola és a mumpsz ellen véd, de a bárányhimlő ellen is ilyen oltóanyagot vetnek be. Egyelőre nem érdemes oltani A himlőoltás témája azért került elő most, mert egyre több majomhimlős esetet regisztrálnak Afrikán kívül is – eddig a vírus csak az afrikai kontinensen okozott kisebb lokális járványokat, semmi olyasmit, ami miatt védőoltás kifejlesztése indokolt lett volna. Amit a majomhimlőről jelenleg tudni lehet, azt ebben, ebben és ebben a cikkünkben kifejtettük, de egyelőre még az sem biztos, hogy honnan jön az európai és amerikai fertőzéshullám, és hogyan terjed. Éppen ezért arról sem tudni sokat, hogy a fekete himlő elleni vakcina véd-e bármennyit ellene. "Nem tudunk arról semmit biztosan, mennyire véd a majomhimlő ellen a himlőoltás" – mondta Falus Ferenc. "Azt sem tudjuk, hogy a most már egyre gyakrabban beadott bárányhimlő elleni oltás mennyit ér.
században 300 és 500 millió közé teszik a himlőben meghaltak számát. Az utolsó, gyorsan lokalizált európai járvány 1972-ben tört ki Koszovóban, ahová egy zarándok hurcolta be. Az utolsó fekete himlő okozta természetes halálesetet 1977-ben regisztrálták Szomáliában. 1978 pedig az első himlőmentes év lett volna az emberiség történelmében, ha egy professzor hibájából nem fertőződik meg két munkatárs egy birminghami laborban, közülük az egyik meg is halt. (A professzor pedig öngyilkos lett. ) Magyarországon 1980-ban szüntették be a himlő elleni védőoltásokat. Biológiai fegyver? Jó néhány évtizede ölt utoljára tehát a fekete himlő, a betegség kórokozója azóta kihalt fajnak számít. Elvileg. Laboratóriumokban ma is őrzik, alapvetően tudományos érdekekre hivatkozva nem semmisítik meg. Válhat-e politikai eszközzé, biológiai fegyverré ez a "kincs"? Talán nem, vagy inkább reméljük, nem. Ha most ütne ki egy mesterségesen előidézett járvány, a már évtizedek óta védettséget oltás útján nem kapó lakosság körében rettenetes pusztítást okozna.
A világ első fekete himlő elleni gyógyszerét engedélyezte nemrégiben az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerfelügyeleti Hatóság (FDA). A New York-i Siga Technologies gyógyszergyár antivirális szere a fertőzött sejtekben gátolja a himlővírus szaporodását lehetővé tevő fehérjéket. Az amerikai hadügyminisztérium (DoD) olyan meggyőzőnek találta a klinikai kísérletek eredményeit, hogy mindjárt kétmillió adagot rendelt a szájon át szedhető szerből. Eltörölték a Föld színéről, akkor minek az ellenszer? A hatalmas hadügyi gyógyszerkészlet azért meglepő, mert a fekete himlőről ( Variola major, illetve Variola minor) az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1980-ban kijelentette, hogy a 18. század végén felfedezett vakcinának hála sikerült végleg eltörölni a Föld színéről. Az utolsó megbetegedést kerek 40 éve regisztrálták. 1978 augusztus 11-én egy brit fotós, Janet Parker a testét elborító fekélyes sebek miatt jelentkezett a birminghami központi kórházban. Kiderült, hogy a 40 éves nőt a variola vírus fertőzte meg: ő lett a fekete himlő utolsó regisztrált halálos áldozata a világon.