Nemsokára aztán meglassítottam a lépteimet. Már alkonyodott. A fiatalember nem fordult meg. Tudta, hogy mögötte vagyok. Nyugodtan ment tovább, egy hajókötélkőnél nyugodtan megállt, és a csendes Duna felé fordult s nézett át, messze a hegyek felé. Borzasztó zavarban voltam, a torkom köszörültem. Melléje álltam, hogy észrevétessem magam. Lopva a száját néztem, mely fiatalabb és keskenyebb volt még, mint az enyém. A szeme nagyobb és világosabb. Ó, ő volt az. És a füzet a kezében, a régi füzet... amit a szekrényem fenekére tettem és elfelejtettem... Nehéz, szorongó izgalom volt ez. - Hát... nem látsz?... - mondtam végre halkan. - De igen - mondta, de nem fordult felém. Karinthy F. : Találkozás egy fiatalemberrel - Hangaszál. Zavartan hallgattam. Aztán elszégyelltem magam. Nevetséges. Egy tizennyolc éves fiatalember! A találkozás különös, de fel kell találjam magam. Elfogulatlan leszek. Örüljön, hogy alkalma volt meglátni engem. - Azonnal megismertelek - mondtam hangosan -, amint elmentél mellettem. - Tudom - mondta. - Hát mért nem jöttél oda? Nem vagy kíváncsi rám?
Végre, idősebb vagyok nálad... és én azóta sokat láttam... és sokat tapasztaltam... te gyerek vagy... mit tudod te... Egyszerre elcsuklott a hangom, lehorgasztottam a fejem, és egészen halkan és zavartan mosolyogtam, és halkan és zavartan felemeltem a kezem, és zavartan mosolyogva suttogtam: -... Hát mit tegyek?... hát azt nem lehetett, ahogy te gondoltad. Hidd el, kérlek, nem lehetett... én próbáltam... de igazán nem lehetett... Most felém fordult. Elgörbült szájjal, gyűlölettel nézett rám. - Hol a repülőgép? - kérdezte rekedten. Zavartan dadogtam: - Hát... mit tegyek... feltalálták... Farman... a Wright-testvérek... nem voltam ott... De hidd el, ők is elég jól csinálták... egész jó, aránylag... lehet vele repülni... - Látom - mondta gúnyosan. Aztán megint rám nézett. - Hol az Északi-sark? Lesütöttem a szemem: - Valami Peary elérte... Találkozás egy fiatalemberrel (Karinthy után – egyelőre még – szabadon) – Infovilág. Kérlek, hát nem volt időm... te tévedtél... nem lehet mindent... én akkor az egyetemre jártam... - Úgy - mondta. Aztán: - Hol a büszke és szabad Magyarország?
Hadarni kezdtem: – De látod… azért én igyekeztem… hogy legyen valami abból… amit neked megígértem… Írtam ám… Elég jó dolgokat írtam… Nézd meg csak kérlek a kirakatokat… a nevem ismerik… jónevű vagyok… ahogy te akartad… és az emberek eléggé tisztelnek… És látod, könyveket is írtam… ahogy te elgondoltad… nézd csak… itt van egy… elég jó… Idegesen kapkodtam ki a zsebemből egyik könyvemet, amelyben humoros rajzok és novellák vannak és mutattam neki. – Nézd csak… elég jó… Egyetlen pillantást vetett csak a könyvre, nem nyúlt utána. – Igen, láttam már – mondta kurtán. – Elég jó. Kinyujtotta a karját az alkonyodó láthatár, az elgörbülő hegyek felé. – Hol a nagy szimfónia, a rettenetes színjáték a szürke láthatárról és a gőgös istenekről, akik ott lüktetnek és vonaglanak a láthatár mögött? Elpirultam. – Hát kérlek… azt nem lehetett… Azt nem lehet három felvonásban megcsinálni… Te tévedtél… A szürke láthatárt nem tudja eljátszani egy színész… aztán rájöttem, hogy ez nem is a megfelelő műfaj… és nem is tudnék elkészülni vele… Hanem írtam erről egy csinos szonettet… egy előkelő revű hozta… és tetszett… és azóta jobban fizetnek… Nem felelt.
- Nem akartam megismerni az életet... azt akartam, hogy az élet ismerjen meg engem... Igen, engem mindenki kinevetne, és te nem akartad, hogy miattam téged kinevessenek... De te tudod, nézz a szemembe, merj a szemembe nézni!... te tudod, hogy te vagy a nevetséges és kicsi... és hogy nekem van igazam... és hogy nem nevetséges, amit én mondok... te tudod, hogy nekem van igazam... te szegény... te kicsi... te senki... Merj a szemembe nézni... El kellett fordulnom; a helyzet ostoba és kínos volt. Ő lassan távolodott el tőlem, aztán nem nézett többé rám, lassan, gondolkodva indult meg... Percek múlva, halkan tudtam csak megszólalni: - Hová mész? Maradj... - suttogtam. De nem fordult már vissza. Csak a szavát hallottam még, távolról: - Emlékezz rá, hogy egyszer még, utoljára, találkoztál velem... És ha van még benned valami belőlem, mártsd be tolladat a lenyugvó nap tüzébe, s írd meg nekik... írd meg ezt a találkozást... és írd meg nekik, hogy hagytalak el, és hogy tűntem el, beleolvadva az alkonyodó égbe, ifjan, szépen és végtelenül szabadon, hogy ne lássalak többé... Ezeket nagyon messziről hallottam már, és a karcsú alak vékonyodott, elfolyt, felemelkedett.
Szia Emil! Htő szállítása fektetve . Egy napot nem is, de 10 percet várhatsz, amíg a zasszony kiveszi a sört a másik hűtőből. :D Az ammiákosat nem volt szabad oldalra fektetni, mert akkor csak szerelő tudta visszaforgatni, hogy működjön. A még most is működő NORD-omat igyen hoztam, 110 km-ről, 20 éve, de vagy az olaj nem tudta, hogy hova kell folynia, vagy a hűtő nem volt informálva, hogy a kompresszorja be kell, hogy sűljön, Üdv! Miki.
sziasztok! Tudom, hogy régen lett feltéve ez a kérdés, de hátha van, akit még érint a jövőben. Én ezt olvastam: "Minden hűtőgép csomagolásán van egy kék pont. Ez az az oldal, ahová fektethető a készülék. Lehetséges-e a hűtőszekrényt fekve szállítani: megoldani a mozgás fő problémáját. Egyébként nem a hűtőfolyadék miatt kritikus elfektetni – az egy teljesen zárt, biztosított rendszer –, hanem azért, mert a kompresszorból átfolyik az olaj a hűtőrendszerbe. Amennyiben a készüléket a megfelelő oldalára fektetik, az olaj nem folyik ki. Persze elfektetés esetén a beindítás előtt, álló helyzetben várni kell egy napot, hogy az olaj visszatérjen a rendeltetési helyére. "
Értsd: ne told rá teljesen a gépet a falra. Vagy épp a falhoz kell tolnod és odlalt kell helyet hagynod. Ez a hűtő típusától függ. Ha nem tudod eldönteni, hogy a hűtőd milyen típusú, azaz a falhoz told vagy mellette hagyj helyet, akkor hívd fel az ügyfélszolgálatunk: +36 1 44 33 666, segítünk eldönteni. Beüzemelni egy hűtőgépet nem túl bonyolult, ellenben körültekintően kell eljárnod. Kénytelen vagy várni, ha nem akarsz bajt Szakemberek szerint ugyanis a hűtő felállítása után érdemes várnod néhány órát (van, aki szerint egy egész napot is), mielőtt áram alá helyezed. Erre azért van szükség, mert a hűtőgép kompresszorának kenőolaja egy térben van a hűtőcsövekben lévő gázzal. Mivel a mozgatás során a hűtőt folyamatosan döntik, emelik és forgatják, ezért az olaj a csövekbe folyhat. Meg kell várni, amíg az olaj visszacsurog oda, ahova való. Ezután a hűtőszekrénybe csak a polcokat kell beraknod, majd a hőfokszabályozót beállítanod. A normális hőmérséklet a hűtő számára a 2-7 fok, a fagyasztó pedig mínusz 10 és mínusz 22 között ajánlott.