Természetesen törekedni kell arra, hogy a kismamák a munkaidő után elvégezhető vizsgálatokat ne munkaidő alatt végeztessék el. Ez etikai kérdés. Sok-sok vizsgálat (pl: vérvétel, ultrahang, kontroll vizsgálatok, NST) időpontja meghatározott, és kénytelenek ezeken munkaidőben megjelenni. Ilyenkor a távollétet a munkáltató felé beutalók, orvosi igazolás bemutatásával tudják igazolni. A munkáltató kötelezettségei 151. § (1) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül. Távolléti díj A Munka Törvénykönyve védi a kismamákat a 107-es § d pontjával. Eszerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára.
(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni. 151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. (2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. (3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. (4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
A dolgozó havi bére: 200. 000 Ft. A szerződés szerinti munkaideje: 8 óra. Az adott tárgyhónapban az alapértelmezett munkaidőnaptár szerinti ledolgozandó munkanapok száma: 22 munkanap, a ledolgozandó órák száma 22 * 8 = 176. 1 napi távolléti díj: (200. 000 / 176) * 8 = 9. 091 Ft Tehát a 3 munkanapra elszámolt távolléti díj pedig összesen: 27. 273 Ft 2) Példa 2017. 02. 04-ig alapszabadság távolléten volt a dolgozónk. Bérezési formája órabéres és a szerződés szerinti napi munkaideje: 6 óra. Órabére: 800 Ft Alapbér alapján számított napi távolléti díj: 4. 800 Ft (azaz 800 * 6 = 4. 800 Ft) Irányadó időszak, azaz az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónap: 2016. 07. – 2016. 12. 31. Bérpótlékok esetén figyelembe vehető osztószám (az irányadó időszakban összesen ledolgozott munkaórák száma, túlórák órái nélkül): 868 óra Az irányadó időszakban a beosztás szerinti munkaidő harminc százaléka: 260, 4 óra (868 óra * 30% = 260, 4) Hónap Bérpótlék Összeg Bérpótlék óraszáma 2016. 07. Éjszakai pótlék 8.
§-ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni. 149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. 150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. (2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni. (3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. (4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).
1) Hogyan vegyük figyelembe az alapbért a távolléti díj számításakor? Havibéres munkavállaló esetén az egy órára járó, az alapbér után számolt távolléti díj összegének megállapításakor a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkaórák számával. Órabéres bérezési forma esetén az egy órára járó, az alapbér után számolt távolléti díj megegyezik az órabérrel. Ebben az esetben a napi távolléti díjat az órabér és a szerződés szerinti napi munkaidő szorzataként kell megállapítanunk. 2) Hogyan vegyük figyelembe a teljesítménybéreket a távolléti díj számításakor? Fontos tudnunk, hogy a távolléti díj számításánál teljesítménybér alatt csakis az alapbér helyett adott, a Munka Törvénykönyvében említett teljesítménybért értjük. Előfordulhat, hogy dolgozónk munkáját az alapbér mellett bónusszal, jutalommal, jutalékkal is díjazzuk. Jó, ha tudjuk, hogy ezek, a szintén teljesítménytől függő kifizetések azonban nem képezik alapját a távolléti díjnak.
Ezeket pedig figyelnünk kell, mert a ravasz bűnözők azonnal élnek a lehetőségekkel. Régen is vagány, vagabund emberek voltak egyébként a gazdasági bűncselekmények elkövetői, de sohasem voltak annyira gátlástalanok, mint manapság.
A gazdasági társaságok, magánszemélyek kárára elkövetett különböző és gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények nyomozások során alkalmazott módszereink, eljárásaink segítségével beszerzett információk, dokumentációk lehetőséget teremtenek büntető eljárás kezdeményezésére. Bűncselekmények felderítése, nyomozása során szerzett tapasztalataink és a nyomozó hatóságokkal kialakított együttműködés többségében az elkövetők felderítését és az alapos gyanú megállapítását eredményező bizonyítékok beszerzését, a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő okok és körülmények megállapítását eredményezte. NAV: a pénzügyi bűncselekmények többsége adócsalás - Adózóna.hu. Az ismertté vált gazdasági bűncselekmények közül a leggyakoribb bűnözési forma a lopás, sikkasztás, vesztegetés és a korrupció. Az esetek többségében az anyagi veszteségnél súlyosabb, ha cég reputációja kerül veszélybe, ilyen esetekben csökkenhet a vezetők és a dolgozók lojalitása, a fogyasztók és üzleti partnerek eltávolodhatnak a cégtől. Ügynökségünk több különösen nagyértékre elkövetett bűncselekmény felderítését fejezte be eredményesen és kezdeményezett büntető eljárást az elkövetőkkel, közreműködőkkel és felbujtókkal szemben.
Partner ügyvédünk több gazdasági társaság állandó jogi tanácsadójaként az ügyfelek mindennapi működésével kapcsolatos kérdésekben, így társasági jogi, munkajogi, követeléskezelési ügyekben és gazdasági szerződések megkötésében közreműködik, peres és peren kívüli, illetve a hatóságok előtti képviseletben is támogatja az ügyfeleket. HAON - NAV: a pénzügyi bűncselekmények zöme adócsalás. Az iroda másik fő szakterülete az ingatlanjog, amelynek keretében nem csupán a szerződések megszerkesztésével, de az ingatlanok tehermentesítésével, telekalakítási eljárásokkal és tulajdonjog rendezésével összefüggő ügyekben is eljár. Az ingatlanügyekkel kapcsolatban szükség esetén az altagroup csoport adózási szakterületével együttműködve nyújt támogatást az egyes ingatlanügyletekkel kapcsolatos illeték és adójogi szabályok alkalmazásában. Az Iroda az elmúlt években sikerrel képviselte ügyfeleit orvosi műhibákkal, üzemi-, illetve közlekedési balesetekkel kapcsolatos vagyoni és nem vagyoni kártérítési ügyekben, melynek során mindig az ügyfelek érdekeit leginkább szolgáló gyors és költségkímélő peren kívüli megállapodások megkötését helyezte előtérbe.
2016-ban a Haszon Magazinban a 100 legjobb magyar ügyvéd közé választották. 2020-2021. évben a Wolters Kluwer Hungary Kft. által alapított Jogászdíj pályázatán adójog kategóriában két pályamunkával is az év jogásza/csapata adójogi kategóriában short list-re került. A Táncműhely Alapítvány alapítója. Tanulmányok: 1996-2001 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (eredmény: cum laude) 2007 Jogi szakvizsga (eredmény: jeles) 2003-2005 ELTE Jogi Továbbképző Intézet - Adójogi szakjogász Master of Law (LL. M) (eredmény: kiváló) 2022 Gazdasági mediátor (eredmény: kiválóan megfelelt) dr. Dénes Tamás a rendőrségnél, illetve NAV jogelőd bűnügyi nyomozó hatóságainál először bűnügyi nyomozóként, majd vezetőként eltöltött 15 év során a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények felderítése és nyomozása során szerzett tapasztalatot. Bűnügyi nyomozások - Baráth és Partnerei Magánnyomozó Ügynökség. 2009-ben nyitotta meg ügyvédi irodáját, ez év óta a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. dr. Dénes Tamás ügyvéd egyik fő szakterülete a gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények terhelti és sértetti képviselete, ez utóbbi során nagy hangsúlyt helyez a kár megtérülésére.
Ez több ezres csökkenést is jelenthet a Bűnügyi Főigazgatóság által felderített esetek számában, amit figyelembe kell venni a 2012-es bűnügyi adatok értelmezésekor - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Az elmúlt években sikerrel képviselt az agrárágazatba tartozó vállalkozásokat egymás közötti vagy hatóságokkal szemben fennálló jogvitáikban. Tanácsadás és képviseletet lát el a házastársak vagyonmegosztással kapcsolatos vitáiban is, elsősorban a békés, mindkét fél érdekeinek megfelelő megegyezésre törekedve. Az adójog mellett a költségvetést károsító, a gazdálkodás rendjét, a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő, pénzmosás és vagyon elleni bűncselekmények terheltjeinek védelmét, sértettjei érdekeinek képviseletét is ellátja. Az Igazságügyi Minisztérium Közvetítői Névjegyzékébe bejegyzett független gazdasági mediátorként a felek számára peren kívüli egyezségek megkötésében nyújt segítséget gazdasági és kereskedelmi jellegű érdek- és jogvitákban, vagyonmegosztások, követelések fennállása, illetve fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetekben. Adójogi konferenciák szervezője és szakértője, számos adó- és gazdasági jogi tárgyú szakmai továbbképzés meghívott előadója, több, mint 25 éve rendszeresen jelennek meg publikációi az adójog területén különböző szakmai lapokban.