Nyolc magyar civil szervezet közös jelentéssel járult hozzá az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséhez. A 2019-re vonatkozó jelentés a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, a helyzet pedig a konzultációban részt vevő civil szervezetek szerint 2020-ban tovább romlott. A nyolc civil szervezet bízik benne, hogy az Európai Bizottság idei jelentésében már konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden európai uniós tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni keretrendszert, a média sokszínűségét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. A jogállamisági jelentést először tavaly készítette el az Európai Bizottság. A 2019-re vonatkozó jelentésében az Európai Bizottság mind a négy vizsgált területen lényegi, a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon.
Azoknál a szervezetnél lehet tervezni, ahol például rendszeres adományozók állnak a háttérben, illetve ott, ahol a költségvetési normatíva vagy a nem pályázati úton elnyert támogatás egy viszonylag kiszámítható bevételt jelent a szervezet részére. Az általános gyakorlat szerint a költségvetés tervezése azt jelenti, hogy meglévő, kiszámítható kiadásainkhoz mennyi bevételt kell valahonnan produkálnunk. Tekintettel a pályázati kiírások esetlegességeire, sokszor a civil szervezet nem azt csinálja, amit szeretne, hanem azt, amire éppen pályázati kiírást talál, s a pályázati programot alakítja úgy, hogy abba a céljainak megfelelő kiadások is beleférjenek. Éppen ezért nagyon figyelni kell arra, sokszor mérlegelni kell, hogy a céljainknak megfelelő kiadások és a megszerzett bevételek egybeessenek. Az ésszerű gazdálkodás követelményét és költségvetés készítési kötelezettséget külön kormányrendelet is előír a szervezetek részére. "A civil szervezet szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodáselve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek. "
A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat veszi figyelembe: civil szervezetek, a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírák is megoszthatják álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről. A tavalyi évhez hasonlóan nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország idén is együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. Beadványunk azt mutatja, hogy 2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon mind a négy vizsgált területen, többek között az alábbiak miatt: A bírói önigazgatással kapcsolatos rendszerszintű problémák továbbra is veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét. Az új kúriai elnök megválasztása veszélyezteti a bírák szervezeten belüli függetlenségét. A magyar bírósági rendszerbe kódolva van, hogy a bírák többsége fél véleményt nyilvánítani szakmai kérdésekben, tartva attól, hogy amiatt hátrány éri őket.
A veszélyhelyzet és a felhatalmazási törvények a kormány túlhatalmához vezettek, amit a nyáron elfogadott jogszabályi változások bebetonoztak, és a kormány a felhatalmazást sok esetben az alapjogok korlátozására használta fel. Az Alkotmánybíróság továbbra sem képes ellátni alkotmányos funkcióját. Az ombudsman nem lépett fel megfelelően például a romák, az LMBTQI emberek és a menedékkérők védelmében. Komoly problémák merülnek fel az Európai Unió Bírósága döntéseinek végrehajtása kapcsán, így például a "külföldről finanszírozott" civil szervezeteket megbélyegző törvényt annak ellenére nem helyezte hatályon kívül a kormánytöbbség, hogy a Bíróság már 2020 júniusában kimondta, hogy az ellentétes az uniós joggal. Az Európai Bizottság a tervek szerint nyáron hozza nyilvánosságra a jogállamisági jelentést. A konzultációban részt vevő civil szervezetek bíznak benne, hogy a tavalyi jelentéssel ellentétben az Európai Bizottság idén konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg jelentésében a tagállamok, így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.
Létrehozva január 13.
A körönd felőli cour d'honneur alatt mélygarázs létesül. A gépkocsik a kovácsoltvas főkapun keresztül közlekednek majd, azon az útvonalon, ahol egykor a lovaskocsikat hajtották át. A díszudvar zöldfelületei és burkolatai megújulnak, az autólift szerkezetét a terepszint alá süllyeszthetőnek terveztük. A meglévő tornyok ácsolatát megtartjuk. Szerencsés a leendő tulajdonos, egy igazi szakrális térből élvezheti majd az Andrássy út látványát, ezen túl pedig a rekonstruált tornyok belseje is különleges térélményt tartogat. Az újjászületett épületrész átadása 2022 végén várható. Hübner Udvar, tetőtérbeépítés és teljes rekonstrukció Építészet: Studio Kvarc Építész tervezők: Simon Mónika, Haraszti Lívia, Jószai Ágnes, Fehér Marianna, Szilágyi Péter, Incze Sándor, Alasztics Pál és Szecskő Heléna Lépték: nettó 2500 m 2 ráépítés, 17 új lakás Beruházó: Mark Home Invest Látványtervek: Makett: Limes Model