A genitális (nemi szerveket érintő) HPV fertőzés témaköre nagyon összetett, és gyakran nehezen érthető nemcsak laikusok, hanem szakemberek számára is. Az alábbiakban összegyűjtöttem pár genitális HPV fertőzéssel kapcsolatos tévhitet, amire igyekeztem érthető, világos információval reflektálni. "A genitális HPV fertőzés egy nemi úton terjedő betegség. " A genitális HPV fertőzés nem nemi úton terjedő betegség ( STD-sexually transmitted disease), hanem nemi úton terjedő fertőzés ( STI-sexually transmitted infection). Fontos a kettő között különbséget tenni: fertőzésről akkor beszélünk, amikor a vírus a szervezet sejtjeibe már bekerül, de még nem okoz szemmel látható vagy egyéb módon érzékelhető tüneteket, míg betegségnél a tünetek már nyilvánvalóak. A szervezetet több olyan fertőzés érheti, amely "szunnyadó" állapotban marad, így sohasem okoz tünetet ill. A méhnyakrák hátterében a HPV áll | National Geographic. betegséget. Nyilvánvaló, hogy a szexuálisan terjedő betegséget mindig szexuálisan terjedő fertőzés előzi meg, de nem minden fertőzésből alakul ki betegség.
A teljes pénzügyi szektor mellett az MNB-nek van egy másik statisztikája a hitelintézetek állampapírportfóliójáról. Eszerint 2014 eleje óta 3900 milliárd forintról az év végére 10 ezer milliárd fölé nőtt az állomány, vagyis a pénzügyi vállalatok több mint 8500 milliárdos növekményéből majdnem 6300 milliárd a hitelintézeteknek köszönhető. A fennmaradó rész esik az egyéb pénzügyi vállalatokra, például alapkezelőkre, biztosítókra, nyugdíjpénztárakra. Vagyis egyértelműen látszik, hogy a bankok étvágya csillapíthatatlan volt az utóbbi években. Ötödével drágult egy év alatt az ingatlanok bérlése - Napi.hu. És ez a tendencia 2022-ben sem tört meg, sőt. A jegybank adatai szerint április végére 11 500 milliárd forint közelébe emelkedett a hitelintézetek állománya. Ha pedig csak a tranzakciókat nézzük átértékelődés nélkül, akkor az év első négy hónapjában már több mint 2000 milliárd forint volt a nettó növekedés, amivel gyakorlatilag már most teljesült a 2020-as rekordév adata. Vagyis láthatóan idén sem fogják vissza magunkat a bankok, bár a tavalyi évben kicsit passzívabbak voltak a piacon, mivel az MNB eszközvásárlási programja extra keresletet tudott biztosítani.
Ha tudsz esetleg hasonló kockázatú jól előre jelezhető befektetési alternatívát, akkor jelezz, szívesen feldolgozom. Alternatívaként még a nyugdíjcélú megtakarítás merült fel, csak azoknak a befektetési portfólió már inkább egy befektetési alaphoz hasonlíthatóak.
Kinél van a magyar államadósság? A hivatalos adatok szerint 2021 végén 42 414 milliárd forint volt az államháztartás bruttó adóssága, ez a GDP 76, 6 százalékának felelt meg. De ki birtokol ekkora összegű adósságot, vagyis ki adott kölcsön a magyar államnak? Az MNB adatai szerint a fenti 42 400 milliárd forintos összeg nagy részét, 37 595 milliárdot a központi költségvetés által kibocsátott értékpapírok tették ki tavaly év végén, ezek gyakorlatilag a forintban és devizában piacra dobott állampapírokat jelentik. Mindez azért fontos, mert erre nézve van tulajdonosi szerkezetre vonatkozó statisztikája a jegybanknak. A grafikonon látszik, hogy a legnagyobb tulajdonosok a pénzügyi vállalatok, melyek a teljes kibocsátott adósságállomány majdnem felével rendelkeznek. Jelentősnek mondható a külföldi szereplők és a háztartások súlya, utóbbiak az év végén már majdnem utolérték a külföldi befektetőket, áprilisra pedig le is hagyták. Persze ezek a számok önmagukban nem biztos, hogy sokat mondanak, érdemes egy korábbi időponttal összehasonlítani.