Hévízi-tó: gyógyulás és pihenés egyben Összeségében miért érdemes meglátogatni a Hévízi-gyógytavat? Azért, hogy kipihend magad, vagy élvezd a víz gyógyító hatását, esetleg mindkettő egyszerre! Fürdőzz egyet a termáltóban, élvezd a csicsergő madarak énekét, a meg-meg csillanó napsugarat, az úszó tavirózsákat, engedd, hogy a hely hangulata teljesen kikapcsoljon, engedd el a felgyülemlett stresszt, élvezd a gyógyító és pihentető hatást, vagy vegyél igénybe valamilyen szolgáltatást a fürdőn belül. A híres-neves hévízi iszappakolás, vagy a súlyfürdő, a gyógymasszázsok, valamint az ivókúra az igazán különlegesnek számító kezelések Hévízen, de természetesen van szauna, jakuzzi, szépségápolási kezelések és számos egyéb szolgáltatás is, ami hozzájárul a teljes kikapcsolódás élményéhez. A gyógyító Hévízi-tó A Hévízi-tónak bizonyítottan gyógyító hatása van, és éppen ezért évente nagyon-nagyon sokan látogatnak el ide rehabilitációs célokkal, nemcsak belföldről, hanem messzi vidékekről, a környező országokból, sőt egész Európából érkeznek ide panaszaik enyhítésére vágyó vendégek.
A pleisztocén kor közepén a földkéreg mozgása, beszakadása folytán két árokrendszer keletkezett. Ezekben gyűlt össze a csapadék: kialakult a Balaton, mintegy 22 ezer évvel ezelőtt. help Ekkor kezdődik a Hévízi-tó története is. Több bizonyíték szól amellett, hogy a Hévízi-tó termálvize a geológiai múltban nem a mai szinten fakadt, hanem ennél jóval magasabban. Az Őshévíz első feltörési helye a rezi vár közelében, a Meleghegyen, 427 m magasságban volt. A Keszthelyi-hegység triász rögét nyugatról határoló lépcsős törésvonalon az elmúlt 2 millió évben fokozatosan szállt alá a meleg vizű forrás mindig alacsonyabbra és mindig délnyugatabbra. Az Őshévíz második feltörési helye a cserszegtomaji Anna-kápolnánál volt (182 m). A feltörő triász kori rétegben mozgó karsztvíz a pannon rétegek vizével keveredve alakította ki a cserszegtomaji hévizes barlangot. A feltételezések szerint a feltörési szint süllyedésének egyik oka a Keszthelyi-hegység emelkedése, a másik a Hévíz-völgy süllyedése volt. Az ópleisztocénban (kb.
Na de mit is tud ez a csoda Hévízi gyógyvíz? A Hévízi-tó vize gyógyító hatással bír az alábbi egészségügyi problémák esetében: Reumás mozgásszervi betegségek esetében Gyulladásos ízületi és gerincbetegségek esetében Kötőszöveti reuma orvoslása Krónikus nőgyógyászati betegségek esetében Bőrbetegségekhez társuló ízületi gyulladásokra Ízületi műtétek elő- és utókezelése, porckorongműtét esetén Törések, baleseti sérülések, mozgásszervi műtétek utáni állapot (elsősorban végtagtörések) rehabilitációja esetében Krónikus, perifériás idegrendszert érintő, elsősorban mechanikai okokra visszavezethető bántalmak esetén
képek - útvonal - térkép - leírás A Hévízi-tó 4, 44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Különlegessége: ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A! GPS: 46. 9853 17. 9797 Megközelítés: Alsóörs, Strand sétány. Gyermekek: 4 – 18 éves korig 7. 500/fő; 5. 500/kedv. (gyerm., nyugd. ) A strandbelépők és szolgáltatások ára bankkártyával és SZÉP kártyával is fizethető! A Hévízi-tó kialakulása A földtörténeti középkor elején, a triász időszakban (kb. 200 millió éve) kristálytiszta tengervíz borította a környéket, a mai Dunántúli-középhegység helyét is. Ebből a tengerből Hévíz környékén hófehér dolomit, valamint másodlagosan mészkő rakódott le. Még a Föld középkorában, a jura- és kréta korban (kb. 180-70 millió éve) a tenger visszahúzódott a vidékről. A mai Bakony hegység területén a kréta kor végén és a harmadidőszak első korában, a paleocénben, trópusi környezetben bauxittelepek képződtek, majd felszíni hatásra áthalmozódtak.
Az egyre kiépítettebb, jelentékenyebb gyógyhelyen a II. világháború jelentős károkat okozott, nem is beszélve a kommunista diktatúráról. Az államosított fürdőkomplexum 1952-ben jött létre, ma a Szent András Kórház nevet viseli. Gyógyvizének köszönhetően az egyik legnépszerűbb turistacélpont Magyarországon. GYÓGYHATÁS A víz (kénes, radonos) és az iszap kiválóan alkalmas különféle típusú betegségek eredményes kezelésére. Gyógyászati tevékenység a 18. század végétől folyik itt, tudományos alapú gyógyászat azonban csak a 20. század elejétől. Súlyfürdő, fizikoterápiás kezelések, iszappakolás egyaránt elérhető, amelyek jótékony, gyógyító hatást fejtenek ki a következő esettípusokban: - reumatikus megbetegedések - mozgásszervi problémák - hangszálproblémák - csontritkulás - porckorongműtét utókezelése - krónikus nőgyógyászati panaszok esetén Nem javasolt azonban a hévízi kúra az alábbi betegségekre, tünetekre: - asztma - szívelégtelenség - daganatos betegségek - magas vérnyomás Az épület helyszíne: Hévíz Az épület koordinátái: é. sz.
Jöjjön Versek október 6-ra összeállításunk. Ady Endre: Október 6. Őszi napok mosolygása, őszi rózsa hervadása, őszi szélnek bús keserve egy-egy könny e szentelt helyre, hol megváltott- hősi áron – becsületet, dicsőséget az aradi tizenhárom. Az aradi Golgotára ráragyog a nap sugára, oda hull az őszi rózsa, hulló levél búcsú csókja: bánat sír a száraz ágon, ott alussza csendes álmát Őszi napnak csendes fénye, tűzz reá a fényes égre, bús szívünknek enyhe fényed adjon nyugvást, békességet: sugáridon szellem járjon, s keressen fel küzdelminkben Versek – Október 6. – íme a k összeállítása Illyés Gyula: Október 6. Kezét – mert õ ölt, maga a király – egy nép arcába törölte bele. Nem volt e földnek Petõfije már! Igy kezdett lenni Ferenc Józsefe. Faludy György: Október 6. A vesztőhelyre sáros út vitt és kikericsek kékjei. Száz év, s meghaltam volna úgyis- vígasztalódott Vécsey. Lahner György sírt s a földre nézett, Damjanich szekéren feküdt, Leiningen felmentő honvédek árnyát kereste mindenütt.
Jöjjön Ady Endre: Október 6. verse. Őszi napok mosolygása, őszi rózsa hervadása, őszi szélnek bús keserve egy-egy könny e szentelt helyre, hol megváltott- hősi áron – becsületet, dicsőséget az aradi tizenhárom. Az aradi Golgotára ráragyog a nap sugára, oda hull az őszi rózsa, hulló levél búcsú csókja: bánat sír a száraz ágon, ott alussza csendes álmát Őszi napnak csendes fénye, tűzz reá a fényes égre, bús szívünknek enyhe fényed adjon nyugvást, békességet: sugáridon szellem járjon, s keressen fel küzdelminkben Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre költeményét. Mi a véleményed az Október 6. írásról? Írd meg kommentbe!
Jöjjön Illyés Gyula: Október 6. verse. Kezét – mert õ ölt, maga a király – egy nép arcába törölte bele. Nem volt e földnek Petõfije már! Igy kezdett lenni Ferenc Józsefe. Köszönjük, hogy elolvastad Illyés Gyula: Október 6. költeményét. Mi a véleményed Illyés Gyula: Október 6. verséről? Írd meg kommentbe! Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Versek - október 6. Juhász Gyula: Arad Arad, örök magyar gyász szép arája, Feléd suhan ma sóhajunk, feléd, Ki élsz sötéten és némán az árva Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét. A kincses Erdély öléről ered le, És erre tart e bánatos folyó, Mély morajában sír Erdély keserve, Mint tárogatón zengő bujdosó. Arad! Köszönt a csonka Magyarország, S tört lobogóját lengeti neked, Mely fátyolos, mint ez októberest. De még lobog, és égi kezek óvják, Selymére örök, győztes glóriát von A Krisztus jobbján - ama tizenhárom! Juhász Gyula, 1920 Faludy György: Október 6. (részlet) A vesztőhelyre sáros út vitt és kikericsek kékjei. Száz év, s meghaltam volna úgyis- vígasztalódott Vécsey. Lahner György sírt s a földre nézett, Damjanich szekéren feküdt, Leiningen felmentő honvédek árnyát kereste mindenütt. S a táj olyan volt, mint a fácán: tarlók, fák vérző foltjai, és ők, tarkán, libegve, hátán: elhulló, bús-szép tollai. Aradon így. A pesti téren is ütötték a dobokat, de ő; nem félt, csak arca széle vetett rózsálló lobokat.
Zokogó szél sír a rónán, Bús panasz kél a halmokról... Tudod-e, hogy miért haltak meg Azok a nagy, hős leventék? Jól jegyezd meg, jól tanúld meg: Mert a hazát hőn szerették. Szeresd te is!... S a hősökért Ima szálljon ajakadról... Tedd le azt a tündérmesét! Tizenhárom tábornokról.
Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sirva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt.