És szükség is van a képességeire, mert háború van: hogy miért, az nagyon szövevényes, és a fülszövegben el tudjátok olvasni. A kötet szeptemberben érkezik, és addig még akár be is zsebelhet pár díjat az eddig megnyert kettő mellé. SCI-FI filmek: melyik a legjobb tíz? - Index Fórum. Margaret Atwood: Testamentumok (Jelenkor) És ha már díjak: A szolgálólány meséjé nek folytatása úgy került fel a rangos Man Booker-díj hosszúlistájára, hogy gyakorlatilag még meg sem jelent, csak szeptemberben jön angolul, magyarul meg októberben. Az 1986-ban megjelent, azóta egy (legalábbis az első évadát tekintve) sikeres sorozatban adaptált történet függővéggel ér véget, egészen mostanáig nem lehetett tudni, hogy mi lett a nőket elnyomó vallási fundamentalista államban sínylődő Fredé sorsa Atwood szerint. Az új regényben három gileádi nő mesél tizenöt évvel azután, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe. Atwoodnak nem ez az első fontos megjelenése idén itthon, a Könyvfesztiválra érkezett tőle a teljes MaddAddam-trilógia új kiadásban. Gardner Dozois: A legjobbak legjobbjai: Harmincöt év legjobb science fiction novellái (Gabo SFF) Nagy öröm, hogy egyre inkább van itthon piaca a fantasztikus kisprózának.
Az eszes ellenlábasok, az idő lelassítása és a látványosan (de csekély mértékben) rombolható terep gondoskodik róla, hogy ne unjuk meg a tűzharcokat egyhamar. Az ellenséges katonák viselkedésére pedig tényleg nem lehet panasz: összedolgoznak, kommunikálnak egymással, gyorsak és pontosak. Pillanatok alatt képesek minket likvidálni, a mozgatásukért felelő mesterséges értelmet a mai játékok is megirigyelhetnék. A Call of Duty, Far Cry, Battlefield és Metro játékok ellenfeli is elbújhatnak a F. katonái mellett. A hangulat nagyon erős, nem mondanám, hogy a F. Top 5 - az öt legjobb Sci-fi FPS. valódi horror, de helyenként nagyon is nyomasztó tud lenni. A történet nagyon jó és igényli a figyelmünket: az események javát a helyszíneken található telefonokon hagyott üzenetek fejben történő összeillesztgetésével ismerhetjük meg. Konkrétumokat inkább nem írok róla (az ilyesmit csak a 100%-ig történetközpontú cikkekben szeretem kitárgyalni), de az biztos, hogy ezt a storyt érdemes feltérképezni. 3. Doom (2016) Egy kifejezetten friss címhez érkeztük, ez sem változtatta meg a műfajt, sőt, inkább régi jól működő, de modernizáláson átesett elemek összessége.
A játék egyenletes minősége és változatossága viszont olyan hatással volt rám, amihez hasonlót legutóbb a 2004-es Half-Life 2 tudott nálam elérni. És ezzel elérkeztünk az írás utolsó alanyához. 1. Half-Life 2 Meglepődött valaki? Merem remélni, hogy nem. Az eddig felsorolt címek, bár kiváló minőségű játékok, de nem bolygatták meg az FPS műfaj állóvizét. A Half-life 2 viszont igen. A sorozat első részét csak később pótoltam, a folytatással viszont a lehető legtökéltesebb időben találkoztam: 2004-ben. A látvány művészi és technikai szempontból is kimagasló volt. A helyszínek gyönyörűek és aprólékosan lettek kidolgozva, ahogy a karakterek is. A mozgásukkal és a mimikájukkal sincsen gond. Legjobb low-budget sci-fik. A fegyverek viselkedése, hangzása és működése is jó lett. Igazából minden szempontból (a technikai oldalt is beleértve) olyan jól muzsikál a játék, hogy még manapság is érdemes előkeríteni a Steames könyvtárunkból. Nos, de végül is mi teszi különlegessé a programot? Hát egyrészt a listán található többi játékban fellehető olyan elemek, mint a kiváló, sajátos hangulat és az idővel sikeresen dacoló, lassan öregedő játékmechanikai megoldások.
Viszont van egy titkos fegyvere is a játéknak, amit a cikk végén fogok kiemelni. A történetet is szívesen fényezném kicsit, de mivel nincs (és szinte biztos, hogy nem is lesz) épkézláb lezárása, ezért gyakorlatilag a jelentőségét mára elvesztette. Hiába jó, ha a feltett kérdésékhez tartozó válaszok hiányában önmagában nem igazán értékelhető. Viszont ahogy mondtam, a hangulat és a játékmenet még most is a helyén van. 2004-ben elsősorban a látvánnyal nyűgözött le mindenkit, de persze ez kevés lett volna ahhoz, hogy ne felejtsék el az emberek gyorsan a létezését. Jó sci fi filmek. A sikerhez kellett az is, hogy a csodásan kivitelezett vizualitás mellé azonos színvonalú fizikai szimuláció is társult, amit a fejlesztők a mai trendekkel ellentétben akkoriban nem féltek kiaknázni. A fizika a fejtörőkben és a harcokban is egyaránt fontos szerepet játszott, ez pedig sajnos még manapság is ritka. Szóval a közel tökéltes kivitelezésnek és az egyedi vonásoknak köszönhetően egy örök klasszikust született akkoriban. Ezek voltak az én, még manapság is szórakoztatónak talált kedvenceim, persze azért még lehetne folytatni a listát.
Folytatódik itt Jack Campbell sorozata is. Az Agave Könyveknél az említetteken túl Marko Kloos katonai sci-fi sorozatánk új darabja, és Octavia E. Butler Xenogenezis-trilógiájának második része. Olvasnál valamit, de nem tudod, mit? Könyves Kálmán segít!
Annyi különbség van ahhoz a kiadáshoz képest, hogy három novella kikerült belőle, ezek a 2018-as Elektronikus álmok kötetben vannak bent, amiből egyébként jön újranyomás. Kleinheincz Csilla: Ezüstkéz (Gabo SFF) Borító, fülszöveg, miegyéb egyelőre nincs, csak egy tavaly decemberi ígéret arra, hogy sok-sok év után újabb résszel, egészen pontosan egy regénnyel és egy kisregénnyel fejeződik be Kleinheincz Csilla magyar mondavilágon, népmeséken alapuló Ólomerdő-trilógiája. Az Üveghegy meghasadt, és Emesének döntenie kell: felvállalja-e a feladatot, amit neki szántak a végzetnők, vagy átengedi Rabonbánnak a hős szerepét. A tündérek birodalma azonban változóban van, és hamarosan már senki nem választhatja meg a sorsát, sem a születés, sem a halál nem lesz többé ugyanaz. Jó sci-fi filmek. Cixin Liu: A halál vége (Európa) Cixin Liu A háromtest-probléma című regényének győzelme 2015-ben a Hugo-díjon megelőlegezte a kínai fanatsztikus irodalom iránti ugrásszerű érdeklődést. Azóta az amerikai piacon teljesen alap dolog lett a kínai fantasztikum, ennek hatásai pedig már itthon is látszanak: a Láthatatlan bolygók című, kínai fantasztikus novellákat gyűjtő antológia idén jelent meg az Agave Könyveknél.
Star Wars filmet is rábízzák, ami azért elég nagy szó. Hőse egy a rokonszenves, ám paranoiás fickóval, aki eladóként dolgozik egy szupermarketben és időutazáshoz keresek társat, hirdetésére pedig három, jó sztorira számító újságíró jelentkezik, akik egyszerűen képtelenek eldönteni, hogy az illető őrült, vagy zseniális elme.
A csend beszél tovább, helyettem Ő mondja el, a csend beszél tovább, helyettem Ő énekel. Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet, elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat… Akkor is hallod a hangomat, hogyha fáj, hogyha nem szabad, mindig itt vagy, és ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet… Hirdetés
A résztvevőkkel beszélgetve Csaba megosztotta, hogy felnőttként tért meg, ez az első alkalma Pannonhalmán. "Itt megtalálom azt a csendet, ami középpontban van a képzés során. Fontos számomra, hogy ezen keresztül meghalljam, hogy mire hív az Isten. Ez különösen erős a szentbeszéd utáni, valamint az áldozás végi csendben. Itt tudom megérezni azt, amit keresek. Célom, hogy hitelesen tudjak erről beszélni másoknak, és tovább tudjam adni a körülöttem élő embereknek. " Balázs beszámolt arról, hogy a liturgikus napok során tapasztalt nyugalom és megbékélés teljes ellentéte a munkahelyi zűrzavarának. Segíti őt a mérték-és egyensúlytartásban. Vágyik erre a csendre, és otthon a munkából hazaérve már tudatos döntés alapján tartja fenn önmaga körül. Kiemelte továbbá, hogy különösen szimpatikus számára, ahogy itt a helyi közösség az akadályozott emberek felé fordul. A résztvevőknek a Csend kortárs művészeti kiállítás feldolgozására is lehetősége nyílt, ahol a Főapátság által felkért művészek a csendnek különböző értelmezéseit öntötték műalkotásokba.