században A KÉMIAI ISMERETEK FEJLŐDÉSE A FLOGISZ- TONELMÉLET KORÁBAN Mi történt a XVIII. században? Kialakul a fiogiszton-elmélet Az affinitási táblázatok, és a Kirwan-féle szárriök. Új ásványok és új fémek A levegő titkai feltárulnak Szén és acél LAVOISIER ÉS A MODERN KÉMIA ALAPJAINAK A MODERN VEGYIPAR KIALAKULÁSA
Tanszékünk a fõiskolával egyidõs. Az intézmény 1948. évi debreceni megalakulását követõen 1949 nyarától Egerben mûködik. Életét és munkáját a következõ tanszékvezetõk irányították: Dr. Bot György egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1948-51); Török Lajos okl. vegyész (1951-52); dr. Szõkefalvi-Nagy Zoltán fõiskolai tanár, a kémia (történeti) tudományok kandidátusa (1952-60); dr. Szûcs László fõiskolai tanár, a mûszaki tudományok kandidátusa (1960-92) és dr. Rácz László fõiskolai tanár (1992-). Tanszékünknek az elmúlt idõszakban 22 oktatója volt, akik közül öt fõállású és két óraadó tanár ma is a kémia tanszéken tanít. Tanszékünk tagjai voltak: Török Lajosné (1949-54), Török Lajos (1950-55, meghalt 1982-ben), Bilincsi Lajos (1951-55), dr. Szõkefalvi-Nagy Zoltán (1952-80, meghalt 1980-ban), dr. Bessenyei János (1960-90), dr. Gaál István (1961-93), dr. Sárik Tibor (1962-91), dr. Molnár Dezsõ (1964-88), dr. Kerey Miklós (1973-88, meghalt 1988-ban), dr. A kémia története - Könyvlabirintus.hu. Prokai Béla (1988-96), Kis-Benedek Gyuláné (1990-1995)., Kovács Zsuzsanna fõiskolai docens1994-tõl (1992-tõl óraadó), meghalt 2004-ben), dr. Lékó László fõiskolai adjunktus 1993-tól (1992-tõl a növénytani tanszék)-2004-ig, dr. Szûcs László ny.
fõiskolai tanár (1952-tõl-1992-ig, óraadó volt haláláig, 2003-ig), Farkas Piroska laboráns 1983-tól 2004-ig, Varga Attila fõiskolai adjunktus1992-tõl (1970-tõl) 2006-ig. Jelenleg itt dolgozó fõállású és óraadó oktatók: dr. Rácz László fõiskolai tanár 1968-tól, dr. Csutorás Csaba fõiskolai docens 1996-tól,, dr. Murányi Zoltán fõiskolai docens1990-tõl, Oldal Vince fõiskolai adjunktus1988-tól, B. Tóth Szabolcs gyakorlatvezető tanár 2001-től, valamint Papp Lajos ny. egyetemi tanár (KLTE)1992-tõl 2000-ig, prof. dr. Liszi János egyetemi tanár (VE) 1996-tól 2003-ig, Dr Valiskó Mónika egyetemi adjunktus (VE) 2003-tól, Dr. A kimia története . Berényi Sándor egyetemi docens (DE) 2001-től 2003-ig, mint óraadók. A kémia szakos tanárképzést Tóth Miklósné adminisztrátor 1968-tól, Veres Tamás laboráns 1981-tõl segíti. A fõiskola Egerbe kerülésével (1949) a tanszék a központi épületben (a volt Líceumban) nyert elhelyezést, ahonnan 1970 januárjában került jelenlegi helyére a "C" épületbe. A tanterv, a képzési mód, a szakpárosítás többször jelentõs módosításon ment át az elmúlt öt évtized folyamán.
Ez az intézmény 1963-ban a szükségleteknek megfelelően kettévált, két kémiai tanszék alakult meg: az Általános és Fizikai Kémiai Tanszék Berecz Endre vezetésével, és a Szervetlen és Elemző Kémiai Tanszék Bognár János vezetésével. Az Áltanános és Fizikai Kémiai Tanszéket 1990-ig vezette Berecz Endre (1987-től 1990-ig egyben az 1987-ben megalakított Kémiai Intézet igazgatójaként is). Utódja Raisz Iván, majd Kaptay György lett. Időközben újabb névváltozás során 1981-ben két tanszék neve Fizikai Kémiai Tanszék ill. Analitikai Kémiai Tanszék lett. E két tanszék egyesült Kémiai Tanszék néven 2004-ben. A selmecbányai és soproni időszak alatt (1763–1948) a jogelőd tanszéket időrendben a következő professzorok vezették: 1. 1763–1769 N. Jacquin 2. 1769–1779 G. Scopoli 3. 1779–1791 Rupprecht Antal 4. 1791–1811 Patzier Mihály 5. Kémiai Intézeti Tanszék - Kémiai Intézet. 1811–1820 Horing Mihály 6. 1820–1835 Wehrle Alajos 7. 1835–1837 Ertl József 8. 1837–1851 Bachmann József 9. 1851–1857 Hauch Antal 10. 1857–1866 Curter Ignác 11. 1866–1870 Richter Róbert 12.
Az egyetem egyik fő társadalmi szerepe az innovációs út rövidítése a tudomány és az ipar között. Ennek egyik leghatékonyabb új eszköze a duális képzés, a kutatva tanulni és azt rögtön kipróbálni ipari környezetben, és fordítva: az ipari problémák felismerése után a duális hallgatók kísérlik meg az ipari problémát "egyetemi eszközökkel" megoldani. E hosszabb bevezető után szeretném bemutatni a főbb kutatási területeinket.
A középkorban az alkímia keretein belül folytak kutatások, de mára ez okkult és/vagy misztikus tudománynak számít. A halhatatlanságot biztosító életelixír és a minden fémet arannyá változtató bölcsek kövének keresése közben számos eljárást, vegyületet fedeztek fel és fejlesztettek ki. Az alkímiával párhuzamosan létezett jatrokémia (iatrokémia) is, amely az "életfolyamatok kémiája" volt, és szemben állt az alkímiával. Később, a 18. századtól rohamosan gyorsuló fejlődésnek indult a diszciplína. Épp csak feltalálják az ipari kénsavgyártást, nem sokkal később megdől a vis vitalis elmélet, vagyis sikerül szervetlen vegyületből szerves vegyületet előállítani. Sorban fedezik fel az új elemeket, mikor egy orosz tudós, Mengyelejev előáll egy ötlettel: az elemeket atomsúlyuk szerint csoportosítva a tulajdonságaik periodikusan változnak, így a táblázatból hiányzó elemeket, sőt, azok tulajdonságait is meg tudta előre jósolni (például gallium, germánium); táblázatát később elnevezték periódusos rendszernek.
A mammográfia érzékenysége emlő szerkezettől függően 60-80%. A mammográfiás szűrés esetén a daganatok kb. 28 százaléka nem vehető észre, különösen változó kor előtt álló nőkben, vagy azoknál, akik sűrű (denz) szerkezetű emlővel rendelkeznek. Európai Emlőradiológiai Társaság (European Society of Breast Imaging – EUSOBI) javaslata: Az 50-69 éves nőknél elsődlegesen javasolt a kétévenkénti mammográfia. Mammografia eredmény értelmezése . A vizsgálat kiterjesztése javasolt 40 éves kortól 70-75 éves korig. Külön elbírálás alá esnek a valamilyen oknál fogva veszélyeztetett csoportok, pl. genetikai terheltség (BRCA1, BRCA2 gén pozitivitás)… 30 éves életkor alatt és nem szült nők esetében mammográfia élettani okok miatt nem elég informatív, ezért ilyenkor kivételes esetektől eltekintve nem végzik. A mammográfia 0, 4 mSv sugárterhelést jelent alkalmanként. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk ezt az értéket, tudni kell, hogy csak azáltal, hogy a földön élünk, természetes környezetben, élettani körülmények között évente kb. 2, 5 – 3 mSv sugárterhelést kapunk.
A mammográfián átesett nők mintegy 10 százalékánál további vizsgálatokra is szükség van, beleértve az ultrahangos képalkotást, a mellszövetből való mintavételt (biopszia) laboratóriumi elemzések céljára. Azonban a legtöbb mammogramon felfedezett elváltozás nem rák. A mammográfiás szűrés nem észleli az összes rákfajtát. MEGÉRTENI A MAMMOGRÁFIA EREDMÉNYEIT - DIAGNOSZTIKAI VIZSGA. A rákos daganat lehet túl kicsi, vagy lehet egy olyan területen (például a hónaljban), amely nehezen látható mammográfiával. A mammográfia ezért az emlőrákoknak csak a 80 százalékát találja meg. Nem minden mammográfiával megtalált daganat gyógyítható. Bizonyos típusú rákos megbetegedések nagyon agresszívek, gyorsan növekszenek és átterjednek más testrészekre. Cikkünkhöz felhasználtuk a Mayo Clinic által közzétett információkat.
Tisztelt dr. Baki Márta főorvosnő! Mammográf ultrahangos leletének az értelmezésében kérném a segítségét. Családi anamnézis: édesanyja emlőrák Panaszok: nincs Hysterectomia myoma miatt. Fizikális vizsgálat: az emlőkben csomó nem tapintható. Az emlők bőre, mamillák eltérés nélkül. Nyirokrégiók szabadok. JK1, BK1. Mammographia: mindkét oldalon előrehaladott zsĂros involutio, mérs, mennyiségű maradék mirigyállomány. Jobb oldalon körülĂrt kóros képlet, malignitásra utaló jel nem látható. Bal oldalon a laterális felső quadránsban axilla közelében 6 mm-es jól körülhatárolt mirigyintenzĂtásÚ képlet. Elszórtan néhány pontszerű mészárnyék. JR1, BR2. UH vizsgálat: Jobb oldalon körülĂrt solid vagy cystusos képlet nem látható. Bal oldalon quadránshatár felett mamillától 12 cm-re, bőrfelszĂntől 12 mm-re 9x5 mm-es lobulalt felszinű, mérs, echoszegény solid képlet, melyben néhány pontszerű meszsesedés elkülönithető. Laterális felső quadránsban mammillától 10 cm-re 5 mm-es cytosus képlet. Az axiális régiókban kórosan megnagyobbodótt nyirokcsomó nem ábrázolódik.