Ezt követően már a felek megköthetik az adásvételi szerződést, aminek a tárgya az illetékkedvezmény igénybevételével összhangban beépítetlen terület lesz. Előszerződést kötnek általában új építésű projektek esetén, ahol a beruházó üres telekre építkezik, azonban a vevővel már a kész társasházi lakásra szerződik. Előszerződés, vételi ajánlat, vételi szándéknyilatkozat – Dr. Egyed Zoltán ügyvéd. Ugyan jogi akadálya ilyen esetben nem lenne rögtön a végleges szerződés megkötésének, azonban a beruházónak kényelmesebb az előszerződés kezelése, ami természeténél fogva nem jelenik meg a tulajdoni lapon. Az ingatlan tulajdoni lapjára felkerülő – a vevő számára egyébként fontos biztosítékot jelentő – adásvételi szerződés a beruházás lebonyolítása során bonyolult jogtechnikai akadályokat jelenthet a beruházónak az épület feltüntetése, a társasház bejegyzés, projekthitellel kapcsolatos jelzálog és egyéb biztosítékok kezelése során. Ha ez az eljárás nem is tetszik a vevőnek, ellene sokat nem tehet. Az eladó az ingatlan eladásából származó jövedelem után az ingatlan megszerzésétől számított 5 évig sávosan csökkenő mértékű személyi jövedelemadót köteles fizetni.
Abban az esetben, ha a szándéknyilatkozat mellé pénzösszeg is átadásra kerül, bonyolultabb a helyzet. Ugyanis az ajánlattételhez nem kell megfizetni semmiféle vételár-részt (előleget) vagy foglalót, főként nem az ingatlanközvetítő részére. Amennyiben mégis biztosítani szeretnénk az eladót vételi szándékunk komolyságáról – írásbeli nyilatkozatunk mellett- egy bizonyos pénzösszeget letétbe helyezhetünk egy ügyvédnél vagy közjegyzőnél- amely beszámít a később vételárba. A letéti szerződést, nyilatkozatot pedig csatolhatjuk a szándéknyilatkozat (vételi ajánlat) mellé. A vonatkozó jogszabály szerint vételi ajánlat mellé nem fizethető foglaló vagy előleg. A szerződés vagy előszerződés megkötésekor a felek (hangsúlyozottan mindkét fél) akarategységben, közös elhatározással megegyeznek abban, hogy a vevő – kötelezettségvállalásának jeléül – foglalót fizet meg a szerződés aláírásával egyidejűleg. A foglaló átadásának tényét és jogkövetkezményeit rögzítik is a szerződésben. Az adásvételi szerződésben a felek mindig nyilatkoznak, hogy a foglaló jogi természetével tisztában vannak, miszerint amennyiben a teljesítés az eladó érdekkörébe tartozó okból hiúsulna meg, úgy a foglaló kétszeresét köteles vevő részére visszafizetni.
Szintén megszűnik az ajánlati kötöttség azzal, ha a másik fél az ajánlatot visszautasítja. Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb. ) járulékos tételek nem lesznek részei a bekerülési értéknek? Ingatlan vásárlása esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárási díj, értékbecslés, szakértői díj? 3726. kérdés Aljegyző kinevezése Lehetséges-e a 3000 és 5000 fő közötti községi önkormányzatnál aljegyzőt kinevezni? A Kttv. előírása szerint vezetői megbízás csak 3000 fő feletti városban adható. 3727. kérdés Vagyonkezelésbe adás Hogyan kell 2014-től a vagyonkezelésbe adást, illetve üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket számvitelben elszámolni? A Költségvetési Levelek 194. számának 3662. számú kérdésére adott válasz számomra nem egyértelmű. Költségvetési Levelek #193 / 2014. március 18.. A 2013-ban a 16. számlaosztályban nyilvántartott eszközök közül az államháztartáson belüli eszközök a 011. nyilvántartási számlaosztályban, az államháztartáson kívüli eszközök a 18-as számlaosztályban, míg a kezelésbe vett eszközök a 11-13. számlaosztályban kerülnek elszámolásra?
látja el. A feladatért járó állami támogatást az önkormányzat támogatásként utalja át. Az állami támogatásról az önkormányzatnak kell elszámolni. A feladatátvállalásról megállapodást kötöttünk. A kft. -nek kell számlát kiállítania a szolgáltatásról? 3603. kérdés Start munkaprogram keretében megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése A Költségvetési Levelek 187. számában a 3552. Költségvetési levelek 2014 64 bits. kérdésre adott válasszal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni: Önkormányzatunk a Start munkaprogram keretében megvalósuló Téli és egyéb közfoglalkoztatás (Előkészítő konyha), Mezőgazdaság I., Mezőgazdaság II. mintaprogramjának támogatására sikeresen pályázott. Önkormányzatunk vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése felsorolja a közhatalmi tevékenységeket, az Áfa-tv. 2. sz. melléklete pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket kizár a törvény a közhatalmi tevékenysége köréből. Ezek szerint, ha az általunk előállított terméket/terményeket másik intézménynek vagy nem saját konyhának értékesítjük, akkor az a fentiek alapján vállalkozási tevékenységnek fog minősülni?
A NAV ügyintézője szerint az áfabevallásnál nem kell a normatívával foglalkozni, csak a levonható, illetve előzetesen felszámított áfával (kivétel az ingyenes étkezőket). A pontos válaszhoz látnia kellene a támogatási szerződést. Ez nekünk nincs, mi a fenntartótól finanszírozásként kapjuk a szociális étkezés normatíváját. 1. Kérem, szíveskedjenek segítséget nyújtani abban, hogy a bevallást szabályosan készítsük el. 2. Amennyiben a normatívával is számolnunk kell, akkor a 2013. november 15-ei "szétválás" miatt a tényleges adagokra jutó normatívát meg kell bontani? 3. A szociális étkezés utólag, a tárgyhónapot követő hónapban kerül számlázásra. Az éves bevallásnál a decemberi étkezést csak januárban számlázzuk. Ezt a hónapot is be kell állítani az éves bevallásba, vagy a pénzforgalmi szemlélet miatt csak a következő évben? A Kormány 1846/2014. (XII. 30.) Korm. határozata az új közszolgálati életpálya bevezetéséről – eGov Hírlevél. 3657. kérdés Külföldi vendégelőadónak fizetett díj, illetve nyújtott juttatások elszámolása A 189. lapban megjelent 3582. kérdésre kiegészítésként szeretném megkérdezni, hogy ha külső személyi juttatásként kell elszámolni a külföldi előadó meghívásával kapcsolatos költségeket (konkrétan: repülőjegy, szállásköltség), akkor hogyan kell a személyi jövedelemadót vagy a járulékokat számfejteni?
A vádlottnak kiutalt egymillió forintos állami támogatásból 101 ezer forint térült meg. Az ítéletet a vádlott és védője elfogadta, míg az ügyészség három nap gondolkodási időt kért a jogorvoslat bejelentésére. Forrás/fotó: MTI 5 hozzászólás Több Forró drót
… 3. Felhívja az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg a közszolgálati életpálya bevezetéséhez szükséges uniós források bevonásának lehetőségét. Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter honvédelmi miniszter igazságügyi miniszter Határidő: folyamatos 4. Felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy intézkedjen a közszolgálati életpálya fokozatos bevezetéséhez szükséges költségvetési források biztosításáról. Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: a költségvetési tervezéssel összhangban, folyamatos…" Forrás: A Kormány 1846/2014. (XII. 30. ) Korm. határozata az új közszolgálati életpálya bevezetéséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 187. szám, 2014. december 30. Költségvetési levelek 2014 price. ; 26492-26493. oldalak (pdf)