Bemutatkozás Üdvözöljük a Dunaújvárosi Gazdasági Ellátó Szervezet hivatalos honlapján. Oldalunkon minden információt megtalál szervezetünkről, kérdés esetén vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal a weblapon található elérhetőségek valamelyikén. Az intézményünk Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Dunaújvárosi Gazdasági Ellátó Szervezet – rövidített nevén GESZ – 2013. január 1-jén alakult. A GESZ dolgozóinak összlétszáma 24 fő. Alapfeladatunk: Dunaújváros Megyei jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő azon költségvetési szervek pénzügyi, gazdálkodási feladatainak az ellátása külön együttműködési megállapodás alapján, melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el. Dunaújváros városháza tér 1.3. Alaptevékenységünk: a köznevelési intézményekben az ellátottak étkeztetésének biztosítása, az Útkeresés Segítő Szolgálat, az Egészségmegőrzési Központ, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, az Intercisa Múzeum és a József Attila Könyvtár Dunaújváros tekintetében az irányító szerv jóváhagyásával és a vonatkozó jogszabályok szerint a gazdasági szervezet feladatkörébe tartozó feladatok ellátása, nyári napközis tábor szervezésével és lebonyolításával iskoláskorú gyermekek számára nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés biztosítása.
Rendkívüli közgyűlés – hat napirenddel 2022. 25. Halaszthatatlan döntést igénylő témák miatt kezdeményezte a rendkívüli közgyűlés összehívását a pénzügyi, gazdasági és városüzemeltetési bizottság – a nyílt ülés a Városháza közgyűlési termében lesz csütörtökön délelőtt. Monstre közgyűlésre készülhetnek a képviselők 2022. 18. A nyílt ülésen több mint 40, zárt ajtók mögött további 1 tétel szerepel a közgyűlés napirendjén – az önkormányzat képviselői a Városháza közgyűlési termében tanácskoznak csütörtökön délelőtt. Novák Katica a "Rajta, Újváros! " Egyesület jelöltje 2022. 11. Rajta, Újváros! Építsünk egy új várost! – ezzel a címmel tartott sajtótájékoztatót Pintér Tamás polgármester a Városháza téren szerdán délután, ahol bemutatták a nyilvánosságnak az ellenzéki összefogás jelöltjét: Novák Istvánné, Katica indul a "Rajta, Újváros! " Egyesület képviseletében a július 3-án esedékes időközi önkormányzati választáson. Rendkívüli közgyűlés volt – egyetlen napirenddel 2022. Dunaújváros városháza ter a terre. 02. Rendkívüli közgyűlésen döntött a város önkormányzata a DVG forgóeszköz-hiteléhez nyújtandó garanciavállalásról – a tanácskozást a Városháza közgyűlési termében tartották 10 órától.
Az egyesületben mintegy 120 fő sportoló versenyez, a 7 évesektől a negyvenesekig. Dunaújváros városháza tér 1.5. A nőknél (lányoknál) négy edző 7 korosztályban, míg a férfiaknál (fiúknál) 5 edző 6 korosztályban foglalkozik a gyermekek képzésével. Egyesületünk költségvetése alapvetően a TAO pályázatokon szerzett bevételekre épít. Mivel elsősorban nem élsportolókat, hanem egészséges, a kézilabdázást, a sportot kedvelő fiatalokat kívánunk nevelni, ezért minimális a tagdíj mértéke is. Dunaújvárosi Atlétikai Club Elnök: Szalafai Sándor | +36 30 377 0835 2022 © | Dunaújvárosi Atlétikai Club
Rendezés: Ár Terület Fotó
1909-ben a könyvkötészeti műhely vezetésével bízták meg. Itt szerzett tapasztalatait az 1922-ben megjelent A könyvkötőmesterség című munkájában foglalta össze. Hihetetlenül gazdag munkásságából, hátrahagyott grafikáiból, amelyek 1950-ben bekövetkezett halála után sajnos szétszóródtak, bőséges válogatást láthatunk a mostani kiállítás anyagában. Jaschik Álmos igazi polihisztor volt, grafikus, illusztrátor, művésztanár, újságíró, és zeneszerzőként is működött. A Zenelap című folyóiratban 1903-ban például az iskolai zenekultúráról írt vezércikket, amelyben azt szorgalmazza, hogy a zeneoktatás legyen iskolai tantárgy. A lapba később Rippl-Rónai József, Iványi Grünwald Béla és Vaszary János kiállításairól is írt rajongó cikkeket. Jaschik sokoldalúságára remek példa az a rövid hirdetés, amely a Zenelap 1903. november 15-i számában jelent meg: "A Királyszínház, mint értesültünk, egy új daljáték előadási jogát szerezte meg. A darab czíme: Béla kisasszony, szövegét Lengyel Laura, a zenéjét pedig Benedek Marczel verseire lapunk munkatársa, Jaschik (Jászi) Álmos szerezte.
"A rajzteremben egyénekkel, külön-külön gondolatvilágokkal, kifejleszthető értékekkel, hivatást kereső, életjoggal rendelkező emberekkel van dolgunk. " Jaschik Álmos grafikus, díszlettervező és művészeti író 65 éve, 1950. szeptember 12-én halt meg. Jaschik Álmos a XX. század első felének a későbbi művészetpolitika által igazságtalanul margóra szorított grafikus-, festő- és iparművésze, jeles szakírója valamint különleges képességű tervezőtanára volt. Nemzeti és népi hagyományokra támaszkodva alakította ki művészi (tanári) tevékenységének folyamatosan táguló körét. 1885. január 5-én született Bártfán (ma Szlovákia). Rajztanárnak tanult az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképezdében, mestere Székely Bertalan festő volt. 1907-ben szerezte meg tanári diplomáját, a Székesfővárosi Községi Iparrajziskola tanára, a könyvkötészeti tanműhely vezetője lett. Munkájának eredménye lett az 1922-ben megjelent "Ma még távol állunk attól, hogy a magyar stílusnak a könyvkötőipar díszítő művészetében való meggyökeresedéséről beszámolhassunk, de eredményként kell elkönyvelnünk már magát azt a puszta tényt is, hogy a szebb napokat látott magyar könyvkötőipar előtt ismét nyitva az út, hogy a maga egyéni stílusát kialakíthassa. "
01. 20. 17. 00 Köszöntőt mond: ÁMON Ada klímaügyi szakértő Megnyitja: TEMESI Apol textiltervező művész Virtuális kiállítás A teljes képernyős megtekintéshez kattintsatok ide! A virtuális tárlatot készítette a virtu•ART•tour Kisfilm SAJTÓMEGJELENÉSEK 2022. március 4. Klub Rádió – Szemét vagy művészet? 2022. március 03. – Figyeljétek a pénteket! 2022. Kollektív Magazin – A felelősség kérdését járják körül a Deák17 Galéria új kiállításai 2022. február 28. – A felelősség kérdései 2022. február 24. Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola – Trash or Art 2022. február 1. Kultú – Múzeumpedagógiai foglalkozások a Deák17 Galériában 2022. január 24. – Trash or art? 2022. – Trash or Art? 2022. január 21. Katolikus Rádió – Szemét és művészet 2022. január 17. BONUM TV – Évindítás a Deák17-ben – Kaposi Dorka 2022. január 14. Green Guide Online – TRASH OR ART? A Jaschik művészeti iskola upcycling art projektje 2022. – Évindító tárlatok a Deák17 Galériában 2022.
A Mintarajziskola növendéke volt, 1907-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1908-ban tanulmányutat tett Franciaországba, Belgiumba, Németországba, Hollandiába. 1906-tól a Fővárosi Iparrajziskola tanára, a könyvkötő és bőrdíszműves szakosztály vezetője volt, ám 1920-ban el kellett hagynia az intézményt. Ekkor tanítványai kérésére egy főként grafikai tervezésre specializálódott magániskolát nyitott, mely 1950-ig működött. A tanítás során dolgozta ki az ornamens spirituális eredetéről szóló elméletét, s művészetpedagógiai kérdésekről is publikált. Szcenikai munkássága a húszas években kezdődött, 1935-től a Nemzeti Színház jelmeztervezője volt. Meghonosította a vetítettképes díszleteket, s a díszlettervezés, a színpadi makettépítés iskolájában is hangsúlyt kapott. Grafikusként főleg illusztrációkat készített. A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának tagja volt. 1942-1944 között animációs filmkészítéssel foglalkozott. Jaschik Álmos, a művész és pedagógus, szerk. PRÉKOPA Ágnes, Budapest, Noran, 2002.
E rajzsorozatokból származott A gyémántkrajcár (1942–44) című animációs mesefilmje, amelynek befejezését a háborús viszonyok akadályozták meg. A húszas években Németh Antallal, a Nemzeti Színház későbbi igazgatójával együttműködve több jelentős színpadi díszlet- és jelmeztervet készített, nevéhez fűződik a vetített képes színpadkép meghonosítása (Roninok kincse, 1936; Madarak, 1938; Csongor és Tünde, 1929–43). Számos művészetelméleti glosszát, művészetpedagógiai értekezést tett közzé, különösen figyelemreméltó a húszas években kidolgozott ornamentikaelmélete. Jaschik Álmos tervezőiskolája. A hazai szabadiskolák (műhelyek) múltjából II. (szerk. : Mezei O. ), Budapest, 1980 • A Jaschik-iskoláról. Tanulmányok és visszaemlékezések, Országépítő, 2001/1. (melléklet). A cikk lejjebb folytatódik.
A híres revüszínházban pedig fellépett többek között Josephine Baker és Maurice Chevalier is. A mulató leginkább Edouard Manet A Folies-Bergère bárja című, a Louvre-ban látható festményéről ismert. De térjünk vissza most a tanítványoktól a mesterhez, Jaschikhoz, aki elsőrangú jelmez és díszlettervező, szcenikus is volt. Első díszletterveit a Thália Társaság számára készítette. A '20-as évek elejétől rendszeresen dolgozott a Szentpál Olga vezette táncstúdiónak. Legfontosabb munkái azonban Németh Antal rendezéseihez tervezett jelmezei, díszletei, többek között a Csongor és Tünde több előadásához (1929, 1937, 1941), Az ember tragédiájához (1932), a János vitézhez (1936) és a Peer Gynthöz (1941) készült alkotásai. Kállay Miklós A roninok kincse (1936) című japán témájú drámájához, a Gyémántpatak kisasszony című kínai történethez (1936) vagy Babay József Csodatükör című magyar népi mesejátékához is ő teremtett különleges látványvilágot. Jaschik részletező és mesélőkedve, a késő szecesszióból merítő art déco stílusa talán nem minden ponton illeszkedett Németh Antal újszerű, modern elképzeléseihez, kapcsolatuk mégis eredményes és gyümölcsöző volt.
Elhalálozott: Budapest, 1950. szeptember 12., Szerző: Révész Emese 1903-tól a Mintarajziskola növendéke, mesterei Hegedüs László, Zemplényi Tivadar és Nádler Róbert. 1907-ben rajztanári diplomát szerzett. 1907-től 1920-ig a budapesti Iparrajziskola tanára, a könyvkötészeti tanműhely vezetője. Maga is tervezett könyvkötéseket, 1923-ban könyv alakban is megjelent a könyvkötő mesterség történetéről és technikájáról szóló cikksorozata (A könyvkötő mesterség). 1920-tól haláláig – főként alkalmazott grafikai képzéssel foglalkozó – magániskolát vezetett. Működését rendkívüli műfaji sokrétűség jellemzi. Korai grafikái, könyvillusztrációi a szecesszió hatását mutató dekoratív kompozíciók (Ady-illusztrációk, Csongor és Tünde). A húszas évek festményeiben és rajzaiban mind jobban érvényesül a filozófiai gondolati tartalom (Jézus megkísértése I–III; A bálvány; A tank, magántulajdon). Egyik legjelentősebb grafikai ciklusa az Újszövetség jeleneteit illusztrálja. A harmincas években különösen a magyar népmese-illusztráció foglalkoztatta (A bajusz; A fülemile, magántulajdon).