Tehát Kína nem ismerte el egyetlen szomszédját sem vele egyenrangú államnak. Bár a történelem során sorra születtek a diplomáciai kapcsolatok, azonban ezeknek megvolt a maga szokásos formalitása. A Kínával kapcsolatba lépő államoknak követeket kellett küldeniük a császárhoz, hódolatukat lehetőleg gazdag ajándékok formájában kellett kifejezniük, sőt adót is fizettek, amiért cserébe Kína megígérte, hogy megvédi őket, ha háború tör ki. Természetesen ezután már kereskedhettek is. Az így behódolt ország onnantól fogva Kína fennhatósága alá került. 1793-ban a Kínába érkezett brit küldötteket úgy fogadta a kínai fogadóbizottság, mintha hódolati küldöttség érkezett volna. Kína bukása: az utolsó császár Az utolsó kínai császár sorsa érdekesen alakult. Pu Ji 1906. február 7-én látta meg a napvilágot Pekingben, a Csing- (mandzsu) dinasztia tagjaként. Nagybátyja, Kuang-hsü császár 1908. november 14-én bekövetkezett halála után Pu Jit császárrá koronázták. Mindössze hároméves volt, amikor az ország első számú embere lett, így korára való tekintettel természetesen kineveztek mellé egy régenst.
A kiskorú Pu Ji megtartotta titulusát és jogát, továbbá ez után is a Tiltott Városban élt. Csang Hszün tábornok 1917. július 1-jén segített neki visszakerülni a trónra, ám csapatai 11 nap múlva vereséget szenvedtek: a kezdeményezés elbukott, Pu Ji pedig újra trónfosztott lett. Az utolsó kínai császár élete ihlette Bernardo Bertolucci olasz rendező nagyszabású filmjét; a Pu Ji életéről szóló alkotást az amerikai filmakadémia 1987-ben kilenc Oscar-díjjal jutalmazta, a többi közt elnyerte a legjobb rendezés és a legjobb film díját. ( Origó, MTVA Sajtóarchívum)
A Dél-Mandzsúria Vasút hirdetése 1937-ből (Forrás: Wikimedia Commons / South Manchuria Railway Company / Manchuria Daily News) Ekkor kerül ismét a politika porondjára Pu Ji, az utolsó kínai császár. Az oldal az ajánló után folytatódik... Bábelnök egy bábállamban Pu Ji (1906–1967) a Csing-dinasztia utolsó uralkodójaként háromszor lépett trónra: 1908-1912 közt, majd néhány napra 1917 nyarán Kína, harmadszor pedig 1934-1945 között Mandzsukuo császáraként. 1945 után előbb szovjet majd kínai fogságban volt – 1959-ben amnesztiával szabadult. Önéletrajzi művéből (magyarul: Az utolsó kínai császár voltam) Bernardo Bertolucci 1987-ben rendezett egy rendkívül látványos és monumentális, számos BAFTA-, Golden Globe- és Oscar-díjjal is jutalmazott filmet. Pu Ji, Mandzsukuo császára (Forrás: Wikimedia Commons) Pu Ji önéletrajzában így ír saját óhajáról az 1931. szeptember 18-i incidens kapcsán: Attól a pillanattól kezdve, hogy az 1931. szeptember 18-i japán-kínai incidens híre eljutott hozzám, egyre csak Északkelet-Kínába vágytam.
A kínai császári cím évezredeken átívelő uralkodói megnevezés volt a távol-keleti államban. A címet Kína uralkodói az ország egyesítésétől, azaz a Csin-dinasztia (i. e. 221) megalapításától Jüan Si-kaj császári kísérletének kudarcáig, 1916-ig használták. Kína első császára az agyaghadseregéről híres Csin Si Huang-ti (i. 246–i. 210) volt. Uralkodása alatt a birodalom északi határán megkezde a kínai nagy fal kiépítését, amely az északról érkező barbár hordákat volt hivatott megállítani. A kínai császárt az Ég fiának is szólították, ami arra utal, hogy a kínai császár az egész világ ura, az ég alatti világ helytartója. Az elmélet a konfuciánus gondolatokból ered, miszerint az égen nem lehet két Nap, tehát a földön sem lehet két uralkodó, ezzel pedig egyértelműen deklarálták hatalmukat az uralkodók. Természetesen más elméletek is születtek, mégpedig hogy Kína a világ közepe, a többi ország pedig hozzá képest perifériára szorult, civilizálatlan és barbárok lakta terület mind. A Kína-központú világkép pedig úgy alakította – kormányzati nyomásra – a társadalmat, hogy az emberek egyértelműen érezzék, a környező országok mind csak alattvalóik lehetnek.
Cégéres hazaárulóvá lettem, a véreskezű elnyomók testén én lettem a borító lepel, mely alatt 1932. február 23-tól kezdve hazám északkeleti tartományai japán gyarmatokká váltak. Harmincmillió honfitársam véres, könnyes, keserves napokra virradt. (289. oldal) Az önálló állami létről és az új államot alkotó etnikumok közti harmóniáról is hamar kiderül, hogy pusztán illúzió. Japán, kínai és mandzsu együttműködés a békéért – Mandzsukuo propagandaposzter (Forrás: Wikimedia Commons) Bábelnökből bábcsászár 1932. március 1-jén így Pu Ji Mandzsukuo államfője lesz – önéletrajzában kormányzóként határozza meg önmagát: A Mandzsukuo államszervezetét szabályozó törvény első, vagyis a kormányzóról szóló fejezetének mind a tizenhárom cikkelye az én jogaimmal foglalkozott. Az első cikkely például így szólt: "A kormányzó uralkodik Mandzsukuo felett. " A második, a harmadik és a negyedik cikkely törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmamat kodifikálta. A többi cikkely szerint jogom volt törvényerejű parancsok kiadására, a hivatalnoki rendszer kialakítására, kinevezésekre.
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.
Péterfia utca, 18 4026 Debrecen Telefon: +36 1 999 0369 email: Az 1. emeleten az ételudvarnál, a Jeans Store mellett.
Menza Étterem 13 értékelés Elérhetőségek Cím: 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 2. Telefon: +36-1-4131482 Weboldal Facebook oldal Twitter-oldal Kategória: Magyar konyha Fizetési módok: Amex, MasterCard, Visa Elfogad bankkártyát? : Igen Parkolás: Környéken Részletes nyitvatartás Hétfő 10:00-24:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap További információk Menza a Liszt Ferenc téren, igazán puccos vendéglátó egységek között de jóval barátibb áraival tűnik ki a tömegből. A nevével ellentétben (sulis, gyáras kifőzdékre asszociál azonnal az ember fia/ lánya a név hallatán) nem tipikus menzára érkezünk az étterem felkeresésekor. A hangulat kellemesen retro, múltidéző. Remek hely a közelben dolgozók számára egy gyors ebédre. Étterem liszt ferenc terms. A két fogásos napi menü kedvező áron (1000 forint alatt) érhető el (a menü két hetente változik). Ha a legkedvesebb ebédlő társad a munkád hozd nyugodtan magaddal van ingyenes wifi elérhetőség. Az ínyenc nemzetközi fogások között megtaláljuk az igazán magyaros ételeket is.
Azóta is visszatérő vendég vagyok. A tojásos lecsójuk és a Menza salátájuk verhetetlen. De természetesen, ha valaki inkább a húst részesíti előnyben, ők sem fognak csalódni. A házi limonádéjuk és a bodza szörpjük szintén nagyon finom. Igaz, nem túl sok étel közül lehet választani, de nekem ez szintén pozitívan jött le, mivel nem a mennyiségre hanem a minőségre mentek rá. Éttermi tapasztalataim azt mutatják, hogy valóban érdemes kevesebb ételt kínálni jó minőségben, mint fordítva. Ettem már olyan helyen ahol jóval több főfogásból lehetett választani, de ízetlen volt. Étterem liszt ferenc ter.com. Heti illetve napi ajánlatuk is van. A napi menü szintén baráti áron, mindössze 990 ft. ért kapható. Udvarias kiszolgálás és kellemes környezet jellemzi. Jó időben a teraszon is lehet hűsölni, fröccsözni. Bringásokat is szívesen látnak, bicikli tároló az étteremhez közel van. Érdemes asztalt foglalni, eléggé közkedvelt helynek számít. Budapest szívében az oktogontól mindössze 2 percre található, a Liszt Ferenc térnél. Számomra külön plusz pont volt a koncepciójuk, jól áll a személyzetnek a Tisza cipő:) hhanca 66 értékelés Amikor először hallottam a hely nevét, el nem tudtam képzelni, hogy miért öltözünk ki ennyire egy menzás étteremhez.