Réz Gál Ica 2010. 03. 31 0 0 18 Plágiummal vádolják Esterházyt Olvasson többet a témában! kult, kultúra, háló és puding, író, irodalom, Esterházy Péter, plágium, könyv 2010. március 31. 14:06 Több amerikai író indított szerzői jogi pert a Harmonia Caelestis ellen az Államokban, most pedig Németországban vádolják lopással Esterházy Pétert. Sigfrid Gauch Németországban azt állítja, hogy Esterházy Péter egy teljes fejezetet emelt át az ő 1979-ben megjelent Vaterspuren című (Apa-nyomok) regényéből. "Mora Terézia műfordító még azt a fáradságot sem vette, hogy visszafordítsa németre az Esterházy által magyarított fejezetet, hanem visszanyúlt az én könyvemhez, és szinte szó szerint átemelte az inkriminált fejezetet" - állítja Gauch. Könyv: Harmonia caelestis (Esterházy Péter). Esterházy egy német talk-show-ban kifejtete: a kiválogatott szövegeket egy új, általa kreált kontextusba helyezte. Kőműves hasonlattal élve "azzal dolgozott, amit talált: egy kicsit megmunkálta őket, s rakta egyiket a másikára. Így épült fel a ház, a mű". A szintén érintett író Josef Haslinger szerint az eredeti idegen alkotásrészek beillesztésénél minima moralia a forrás feltüntetése.
A szerző ezért a művéért vette át az első alkalommal odaítélt Magyar Irodalmi Díjat Göncz Árpádtól.
A GlobART Társulat előadása, amely Arany János balladáját dolgozza fel, március 20-án látható Somogyi Anna rendezésében. Arany János művének főszereplője különböző, szélsőséges energiák megszemélyesítője, és egyben a történet mozgatórugója. Rébékhez csatlakozik a többi játszó, akik saját művészeti águkban igyekeznek mozgatni ezeket az energiákat – összművészeti produkciót hozva létre. Vörös Rébék, Pörge Dani és Tera a darab elején a maga tisztaságában jelenik meg, alakjuk azonban végül eltorzul és ártatlanságuk a múlté lesz. Döntéseiket ösztöneik irányítják, ám a motivációik mások. Más-más helyzetben is kezdenek el egy fonákvilágot látni, amely egyszerre ijesztő és vonzó. A szereplők kapcsolata szinte végig diszharmonikus, hiszen valódi énjük lassan árnyék-énné, fékezhetetlen energiává alakul – a mindent felülíró jó ösztöne többé nem működik.
Nagy baj éri és nagy kár. Köszönjük, hogy elolvastad Arany János költeményét. Mi a véleményed a Vörös Rébék írásról? Írd meg kommentbe!
A Vörös Rébék, Arany János késői balladái közül a legeredetibb. A musical ballada, szerkezetében is Arany nagyszerű versét veszi alapul, s bár nem akarja a titokzatosságát, töredezettségét megtagadni, mégis szolgál egyfajta történeti magyarázattal, s olyan kérdéseket vet fel, amelyekre minden nap keressük a választ, az élet, az erkölcs, a felelősség és a változás eredendő kétségeit feszegetve. Ezekre a kérdésekre reagál a színpadi változat, egyszerű szituációkban, emberivé varázsolva akár egy boszorkánynak hihető lény történetét, vagy varázsossá álmodva egy hétköznapi asszony meséjét. Hogy miért ez a műfaj? Arany nagy zenekedvelő volt sőt, ő maga is írt dalokat. A zene pedig, mint egy híd képez utat a közönség és a kultúra között. Olyan populáris műfaj ez, mely kortalan, örökzöld: mindig jó helyen és jó időben van, ugyanúgy, mint a kérdéseinkre keresett válaszok.. Parádés szereposztás, a teljesség igény nélkül: Rébék: Kecskés Tímea Pörge Dani: Pásztor Ádám Kasznár: Miller Zoltán Pap: Turek Miklós Tera: Bucsi Annamária A rendező: Pesty- Nagy Katalin, a szereplők Fekete Mónika jelmezeibe bújnak, koreográfus Sándor Dávid.
A Vörös Rébék című ballada 1877. szeptember 26-án íródott. Az Őszikék korszakából való vers, amely a realitást babonás elemekkel, naiv látomásokkal keveri. Ez a ballada is a népi életből vett témát dolgoz fel és paraszti környezetben játszódik, legjobban talán az Ágnes asszony hoz hasonlítható, amelyben szintén megjelenik a házasságtörés motívuma. Itt azonban van egy csavar, ugyanis nem a lelkifurdalás a vers témája. Ráadásul nem a bűnös bűnhődik meg, ami azt jelzi, hogy az addig biztosnak érzett értékrend felbomlott, az erkölcsi világrend bizonytalanná vált. Már nem olyan egyértelmű, hogy ki a felelős a tragédiáért, bűn és bűnhődés között már nincs ok-okozati kapcsolat, hiszen az ártatlanok bűnhődnek. A gonosz nem kapja meg a büntetését, áldozata nem kapja meg a jutalmát, sőt, még a bosszú lehetőségét sem. A feleség bűne (a házasságtörés) az alapvetően ártatlan férjet hajszolja bele egy nagyobb bűnbe (kettős gyilkosságba), és bűnhődnie is egyedül neki kell. A Vörös Rébék azt mutatja be, hogyan indítja el a kisebb vétek azt a lavinát, amely végül tragédiához vezet.
"Vörös Rébék általment a Keskeny pallón s elrepült -" * Tollászkodni, már mint varju, Nagy baj éri és nagy kár: Ő volt az, ki addig főzte Míg elvette a Sinkóék Cifra lányát, a Terát. De most bezzeg bánja már, Váltig hajtja: kár volt, kár! Pörgé Dani most őbenne S ha ott kapja, kibuktatja Szép asszonynak mondja: kár! Cifra asszony színes szóra Tetteti, hogy mit se hajt: "Kend meg köztünk ne csináljon Háborodást, házi bajt, Nem vagyok én csapodár. " Másszor is jön, hoz fehér pénzt, "Nesze, lyányom? e mézes bor Szépnek úgy nem tenni kár! " - "Hadd jöjjön hát a kasznár. " Háborúság, házi patvar De nem hallik a szomszédba: A bölcső is ott van már: Künn egy varju mondja: kár! "Asszony, ördög! vidd apádnak Ne! a varjut (hol a puskám? ) Varju azt se mondja: kár! Híre terjed a helységben:. Pörge Dani egy varjút lőtt Rebi lelke nem vón' kár: De, mint varju, visszajár Gyilkost a törvény nyomozza; Szegény Dani mit tegyen? Útnak indul, bujdosásnak, Keskeny pallón átmegyen. Szembe jött rá a kasznár.
Hess, madár! "Asszony, ördög! vidd apádnak Haza ezt a gyermeket - Ne! a varjut (hol a puskám? ) Útra meglövöm neked. " Varju azt se mondja: kár! El sem is rebbenti már: "Hess, madár! Híre terjed a helységben: "Tudjátok, mi az eset? Pörge Dani egy varjút lőtt S Rebi néni leesett! " Rebi lelke nem vón' kár: De, mint varju, visszajár Hess, madár! Gyilkost a törvény nyomozza; Szegény Dani mit tegyen? Útnak indul, bujdosásnak, Keskeny pallón átmegyen. Szembe jött rá a kasznár. Varju elkiáltja: kár! Hess, madár! Keskeny a palló kettőnek: Nem térhet ki a Dani; Egy billentés: lent a vízben Nagyot csobban valami. Sok eső volt: mély az ár. Varju látja, mondja: kár! Hess, madár! Bujdosónak kín az élte; Reszket, ha levél zörög: Felvont sárkányt vesz kezébe, Hajtja éh: "megállj, görög! " Varjú mind' kiséri: "kár!... Fennakadsz te, szép betyár! " "Hess, madár! " "Most ebédre, hollók, varjak Seregestül, aki van! De szemét ne bántsa senki: Azzal elbánok magam. " Fekete volt; mint bogár: Asszony ott sír: "mégis kár!