József Attila Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét - aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs, velealszik a zümmögés - A villamos is aluszik, - s mig szendereg a robogás - álmában csönget egy picit - Alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás, máma már nem hasad tovább - Szundít a lapda, meg a sip, az erdő, a kirándulás, a jó cukor is aluszik - A távolságot, mint üveg golyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed, - Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász! Látod, elalszik anyuka. - Aludj el szépen, kis Balázs. 1935. febr. 2. Írd meg a véleményed József Attila ALTATÓ című verséről!
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse József Attila VERSEK 1935 ALTATÓ Teljes szövegű keresés Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét - aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs, velealszik a zümmögés - A villamos is aluszik, - s mig szendereg a robogás - álmában csönget egy picit - Alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás, máma már nem hasad tovább - Szundít a labda, meg a sip, az erdő, a kirándulás, a jó cukor is aluszik - A távolságot, mint üveg golyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed, - Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász! Látod, elalszik anyuka. Aludj el szépen, kis Balázs.
színes magyar animációs film, 1974, rendező: Csonka György író: József Attila, forgatókönyvíró: Csonka György, operatőr: Henrik Irén, vágó: Czipauer János, zeneszerző: Sebő Ferenc, hangmérnök: Bársony Péter, 3 perc A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? A melankolikus hangulatú rövidfilm József Attila legismertebb gyermekversét ülteti át rajzfilmre. Az álomszerű képsorok pillanatfelvételek a képzelet különös tájairól: szövegben és képben egymás után sorjáznak a körülöttünk elcsendesedett világ megszemélyesített tárgyai. Miközben a fizikai határok fellazulnak, a különböző léptékű és méretű dolgok magától értetődő természetességgel váltják egymást. A képek alatt a költemény a Sebő Ferenc által megzenésített dallamban, Budai Ilona népdalénekes dúdoló hangján csendül fel. Miért különleges? A film a valóságtól elemelt képek és mozgássorok, a hangi világ segítségével azt a különös tudatállapotot jeleníti meg, amikor az ember épp elszenderedett, és a kézzelfogható világot maga mögött hagyta.
Ha a kisgyerek még nem andalodott el a dallamtól, és a jelentésre figyel, akkor ezen a ponton – elalvás helyett – talán felül az ágyában, és izgatottan várja a részleteket… A kérdés tehát az, miért is vált témát a felnőtt beszélő, aki valószínűleg éppen elkerülni szeretné a gyermek felzaklatását. Többféle magyarázat lehet: 1) Ha nem a reális élethelyzetből indulunk ki, akkor tekinthetjük a verset ráolvasási, varázslási szövegnek: a szövegmondó először az elaltatandó célszemély körüli világot varázsolja körbe, majd a varázslás csúcspontján fordul magához a gyermekhez. A csúcspontot jelzi a megváltozó, zaklatottabb szövegformálás. Ebben az értelmezésben a gyerek passzív alanya a varázslás- vagy hipnózisszerű altatásnak, a távolságra, üveggolyóra, sőt önmaga csodálatos átalakulására vonatkozó ígéretek az álomképekbe vezetik be őt. 2) Reális élethelyzetként is elképzelhetjük az altatást. Ha az anya törekvését siker koronázza, ekkorra már félig-meddig alszik a gyerek, és a szavak értelme helyett csak a duruzsolás jut el hozzá.
Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni! H. Czékmány Ilona – Húsvéti locsolkodás Népies locsolóversek Húsvét másodnapján régi szokás szerint Fogadják szívesen az öntözőlegényt. Én a legénységhez igen kicsi vagyok, De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok. Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok Ha a locsolásért piros tojást kapok. /Sárvásár/ Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Húsvét másodnapján régi szokás szerint 2020. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások. Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás?
Az ortodox és a katolikus egyház nem egyformán számítja ki a húsvét dátumát, ezért a két felekezet tagjai csak bizonyos években ünneplik együtt a húsvétot. Talán kevésbé nyilvánvaló vagy ismert ennek oka. Röviden, bár az ünnep dátumának kiszámításához használt képlet ugyanaz (az első telihold utáni első vasárnap, amely egybeesik a tavaszi napéjegyenlőséggel vagy azt követi), a különbséget a napéjegyenlőség időpontjára vonatkozó, kanonizált egyházi naptárak adják. HÚSVÉT. A római katolikusok és a protestáns felekezetek a Gergely-naptárt tartják szem előtt, míg a romániai ortodoxok a húsvét időpontjának kiszámításakor a Julianus-naptárt használják. Ez annak is köszönhető, hogy a Jeruzsálemi Ortodox Egyház is a régi egyházi naptárt használja, és az ez alapján kiszámított időpontban gyúl fel közel 20 évszázada a jeruzsálemi Szent Sír-templomban a feltámadás éjszakáján a Szent Láng. Cikkünk elején már utaltunk a Maros megyének különleges varázsát adó hagyományok és szokások sokszínűségére - az alábbiakban bemutatunk néhányat.
Bár a keresztény vallás az egész világon elterjedt, a húsvéti locsolkodásnak leginkább csak Közép-Európában jutott kiemelkedő szerep. E háznak kertjében van egy rózsatő, /Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő. / Vizet öntök a fejére, /Szálljon áldás a kezére, /Az Istentől kérem /Piros tojás a bérem. A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére. Húsvét Másodnapján Régi Szokás Szerint. Egyes helyeken a népszokáshoz híven a bandákba verődött legények a lányokat a kúthoz hurcolták, és egész vödör vízzel leöntötték, nehogy kelések keletkezzenek a lányokon. Más régiókban szervezetten történt a húsvéti locsolás, öntözködés. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel pedig az előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, tojásrántottát készítettek, amit el is fogyasztottak. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valamiért, ezután elindultak locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, amelyik "szerencsétlent" azonban megtaláltak, annak nem volt menekvés: a kúthoz vitték és vödörszám hordták rá a vizet.