A kopoltyúk felületén megtörténik a gázcsere az átáramló víz és a kopoltyúk hajszálereiben levő vér között. A sugarasúszójú halak kültakarója A sugarasúszójú halak többségének testfelületét a bőr hámrétege alatt kialakuló csontos pikkelyek borítják, melyek védenek a sérülésektől, de biztosítják a test hajlékonyságát. A bőrön keresztül gázcsere is történik (bőrlégzés), a felszínét borító nyálkaréteg pedig csökkenti a súrlódást a vízben. Bojtosúszós halak A csontos halak közé tartozik a bojtosúszós halak osztálya is. Ma már csak egyetlen fajuk él a tengerben, amelyet maradványhalnak neveznek. A földtörténet régebbi korából a bojtosúszós halaknak elég sok kövülete maradt fenn. Legidősebb leleteik korát 400 millió évre becsülik, vagyis a földtörténet óidejéből származnak. Abban az időszakban a szárazföldön még nem éltek gerincesek. A kövülete ken jól felismerhetők a különös felépítésű, a többi halétól jelentősen eltérő páros mell- és hasúszók, amelyek a maradványhalnál is megfigyelhetők. Gerincesek általános jellemzése, hüllők és madarak - Biológia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Ezeknek az úszóknak izmos és több csontot tartalmazó nyelük van, ami a szárazföldi gerincesek ötujjú végtagjaira emlékeztet.
7. 1. ábra - A halak kopoltyújának vázlatos szerkezete és működése Az egyes halfajok kopoltyúszerkezete a részletekben különbözhet, de fő vonásaiban hasonló. A kopoltyúk (branchiae) a halakban a garatból fejlődnek, a harmadik, negyedik, ötödik és hatodik embrionális kopolyúívből. A hetedik, nyelvcsonti embrionális kopoltyúívből fejlődik a kopoltyúfedő (operculum). Index - Tudomány - Hogy lélegeznek a bálnák és a delfinek?. A garat entodermalis falából kopoltyútasakok türemkednek ki, amelyek előbb összetapadnak a testfali ectodermalis hámmal, majd az összetapadt felületen kialakul az 5 pár kopoltyúrés (spiraculum), amelyek a buccalis és az opercularis üreget választják el. Az entodermális hám verticalis, fésűfogszerű kettőzetei formálják a kopoltyúfonalakat (filamentum branchiae), amelyeket porcos kopoltyúsugarak és az oszlopsejtek támasztanak. A kopoltyú filamentumokon egyrétegű köbhám kettőzetek jönnek létre, a kopoltyú lemezkék (lamellae branchiae), amelyek felületén történik a gázcsere. A legtöbb hal kopoltyújában a ventiláció a víz egyirányú áramlása útján történik.
Hiába végez légző mozgásokat, számára a szárazföldi levegő túl híg közeg, egyszerűen nem tudja átáramoltatnia a tiszta levegőt a kopoltyúlemezeken, így elégtelenné válik a gázcsere. Ekkor a hal szervezetében oxigénhiány lép fel, aminek kábító hatását az elégtelen gázcsere miatt felszaporodó szén-dioxid miatti narkózis tovább tudja fokozni. A bekezdéshez kapcsolódóan elmesélek egy kevésbé vidám történetet. Egyszer két fiatal horgászott mellettem a Dunán. Órákon keresztül nem fogtak semmit, de végül csak sikerült kivarázsolni az aznapi becsülethalat. Nagy volt a boldogság. Távolról szemléltem az eseményeket, láttam, ahogyan lefotózzák a márnát, majd gyorsan egy újabb fogás reményében szabadjára engedték a kábult jószágot. A hátára fordult halat rögtön elragadta a sodrás, amire felfigyeltek a folyó felett portyázó sirályok. A halak légzése. A mai napig előttem van a kép: a fiú ledermedve nézte végig, ahogyan a menekülésre képtelen halat szétcsipkedik a madarak. Ebből a rövidke történetből is jól leszűrhető, hogy a visszaengedni kívánt halat nem elég csak úgy belökni a vízbe.
A farkos kétéltűeknél még sima a tüdő belső felülete, de a farkatlanoknál betüremkedések növelik a légzőfelületet. A tüdőben még nagy a központi üreg, mely nem vesz részt a légzésben. Ezért fontos még a bőrön keresztül történő kiegészítő diffúz légzés. Mivel a kétéltűeknek nincsenek bordáik és rekeszizmuk, a légzőmozgásokat a mellüreg helyett a szájüreg nyelő mozgása végzi. Ez préseli a levegőt az állat tüdejébe. A hüllők tüdejében a központi üreget egyre több válaszfal növi be – redős-kamrás tüdő – jóval fejlettebb, mint a kétéltűek tüdeje. Már nincs bőrlégzés, mert elszarusodott a bőrük. A madarak tüdejének különleges kiegészítő szervei a légzsákok (5 pár) – behatolnak a csontokba is – könnyebbé válik a madarak teste. Ezek belégzéskor megtelnek levegővel. Kettős légzés – belégzéskor a légcsövön keresztül, kilégzéskor a légzsákokból. A légzsákok csak tárolják a levegőt. A halak légzése 1. A tüdejük szivacsos szerkezetű, mely léghajszálcsövekre oszlik. Ezeket hajszálerek veszik körül és a közöttük levő hámszövet vékony falán keresztül történik a gázcsere.
Az elülső keresztszalag a térdízület legfontosabb stabilizáló eleme, amely a térdízület közepén helyezkedik el a combcsont és a sípcsont között. A térdízület nyújtásakor az LCA megfeszül, megakadályozza, a térdízület hátrabillenését. A lábszárcsont befelé forgatását (berotatio) is behatárolja a combcsonthoz képest. Stabilizáló szerepe van a térdhajlításban (flexio) és a térdnyújtásban (extensio) is. Szakadása során az ízület instabilitása következik be, ami az ízületet borító hyalinporc károsodását, illetve ízületi kopás kialakulását okozza. A sérülés leggyakrabban a térd oldalirányú kimozdulásával, a lábszár fokozott kicsavarodásával jön létre. A sérülés lehet részleges szalag szakadás, lehet teljes keresztszalag szakadás. Az ízületi kopás kialakulásának elkerülése miatt, illetve egy jó funkciójú, stabil térdízület elérése érdekében a cél az ízület stabilizálása. Tünetek: hallható pattanó hang ( teljes szakadáskor) duzzanat fájdalom instabilitás, mozgáskorátozottság Elsősegély: A sérült végtag felpolcolása, hűtése (jegelés, jégzselé), tehermentesítése szükséges az orvos érkezéséig.
A megoldást legtöbbször egy térdműtét jelenti. Térdműtét keresztszalag szakadás esetén A keresztszalag szakadásban szenvedő betegek elszakadt szalagját pótolni kell. Maga a térdműtét, és az ebből való felépülés is hosszadalmas. A betegeknek három hónapos gyógytornával kell számolniuk. Viszont ezután visszakapják a teljes mozgásszabadságot, és gyakorlatilag ismét stabil lesz a térdízületük. Mindazt meg fogják tudni csinálni, ami a műtét előtt ment nekik. Speciális térdműtéttel gyorsabb a gyógyulás Dr. Gáspár Szabolcs egy speciális műtéti eljárással gyógyítja a keresztszalag szakadást. Ez egy olyan anatómiai elülső keresztszalag pótlás, ahol az eredeti eredési pont helyére illesztik a szalagot, és egy olyan rögzítési technikát alkalmaznak, ami nagyon stabilan rögzíti az ezzel a módszerrel beültetett szalagot. Így a térdműtét után a betegeknek nem kell semmilyen külső ortézist vagy rögzítőt viselniük, és tehermentesíteni sem kell a lábukat. A műtét után rögtön ráállhatnak, és teljes terheléssel használhatják az érintett végtagot.
Az elülső keresztszalag szakadása gyakori probléma a sport világában, a labda játékokat végzők különösen ki vannak téve ezen veszélynek. Ezért mi készítettünk egy kis összeállítást erről a problémáról; műtét, gyógytorna, kiegészítő terápiás lehetőségek mindazoknak, akik hasonló cipőben járnak. Videó sorozatunk első részeként tekintsétek meg az elülső keresztszalag szakadás műtéti megoldása előtti gyógytornát 🙂 Ha tetszik, nyomj egy like-ot, ha tudsz valakit, akinek segíthet, oszd meg, köszönjük 🙂 Posted by Szimmetria Gyógytorna Stúdió on Friday, July 21, 2017 Ha tetszett a videó és érdekelnek a gyógytorna nyújtotta lehetőségek, akkor nézd meg óráinkat, vagy foglalj időpontot az órarendben!