Szeged, Attila utca | Otthontérkép - Eladó ingatlanok Otthon térkép Az ingatlan már elkelt archiv hirdetés 15 fotó Térkép 15 fotó Térkép Az általad keresett ingatlan már gazdára talált, vagy más okból törölte a feltöltő. Környék bemutatása Eladó lakások Szeged Szeged Eladó lakások Attila utca Kiemelt ingatlanhirdetések Nézd meg a kiemelt ingatlanhirdetéseket Böngéssz még több ingatlan között! Szeged, Attila utca 69 m 2 · 2 és félszobás · tégla építésű · jó állapotú Lépj kapcsolatba a hirdetővel Referens Országh Gyöngyvér
Amit biztosítok: 2 személy számára ágynemű, törölköző, folyékony szappan, sampon, konyharuha, papírtörlő, mosogatószer, 1 tekercs wc papír, sampon, tusfürdő. A konyhában főzési lehetőség, edények, kávéfőző, tányérok, poharak, evőeszközök, az étkezőben hűtőszekrény, mikrohullámú sütő. A szobában egy francia ágy és egy heverő, szekrények, íróasztal, szőnyeg. A szoba újonnan bútorozott. A fürdőszobában kád, mosdó, tükör, mosógép
credit_card Fizetés módja igény szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
A Mátraházai Magyarok Nagyasszonya templom fekete mátrai cserkőből épült, különlegessége a bejárat felett megfigyelhető gyöngyössolymosi kőből készült hatalmas kereszt. A templom kapuját Hegedűs István, gyöngyösi szobrászművész fából készült alkotása díszíti, mely Szent Ferenc életének 16 jelenetét ábrázolja. A kaputól balra a háromszög alakú homlokzat folytatásaként egy nyitott harangtorony látható. A templomba belépve egy nagy fakereszt fogadja a látogatókat, melynek lábánál egy fekete gránit lap a magyarországi elhunyt ferenceseknek állít emléket. A 12 méter hosszú kápolnában pécsi ferences asztalosok által készített, 10-10 elektromos fűtéssel ellátott pad került elhelyezésre. Az oltár fölötti ólomüveg kép Krisztus keresztre feszített énjét, és feltámadott énjét ábrázolja. A templom védőszentjének, a Magyarok Nagyasszonyának szobra is megfigyelhető. A kápolna jobb és bal oldalán ferences szentek szobrai kerültek kihelyezésre. A ferences templom megközelítéséhez érdemes a 24-es út mentén, a posta mellett található mátraházai parkolót igénybe venni.
A Madonna szobrát Melocco Miklós faragta fehér márványból. A kápolna piros-fehér-zöld színei, felül a 23 karátos aranylemezzel borított koszorú, elöl a bolgár-moldvai hatású 49 íves kolostorkerengő, középen a körtemplom, amely kilátást enged egy "finn" szabad kápolnára, történelmi és nemzetközi kötődéseinket jelképezik. Az új kis templomát felépítő lelkes közösség ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik itthonról és külföldről adományaikkal segítették a "Magyarok Nagyasszonya" új szentélyének megépítését. A 4-es főút 69. km-kövénél Cegléd felé fordulva a vasúti felüljáró után elérkezünk a négysávos Széchenyi úthoz, amelyen ha balra rátérünk, a negyedik kereszteződés után elérjük a 87. szám alatt fekvő kápolnát, amely vallásos nemzeti és művészeti értékeket kínál.
A rendnek csak két kolostora maradt meg, mindkettő Lengyelországban. A csaknem százötven évnyi száműzetés után 1934-ben a kalocsai érsek Częstochowába utazott, ahonnan az addig ott letelepedett pálos szerzetesekkel tért vissza. A XX. század közepéig működő, budai közélettel foglalkozó hetilapban, a Budai Naplóban a következőképp írnak a pálosok hazajöveteléről: "A legmagyarabb szerzetesrend visszatérése nemcsak örömünnepe minden igaz magyarnak, de egyúttal szimbólum is, mint ahogy szimbólum az őrzésükre bízott Sziklatemplom, amelynél szilárdabb háza alig van az Úrnak. " Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom Fotó: Major Brigi, funiQ A II. világháborúban rengeteg lengyel menekült érkezett Magyarországra, és gyakorta látogatták meg a sziklatemplomot. Mindszenty József bíboros itt tartott beszédeit zarándokok tízezrei hallgatták a templom bezárása előtt. Az 1950-es években a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. A sziklatemplom szerzeteseit 1951-ben kitoloncolták a kápolnából, a templom bejárata fölött álló keresztet ledöntötték, majd egy évtizeddel később a templom bejáratát egy másfél-két méter széles betonfallal torlaszolták el.
A templom még csak egy barlangszáj volt, amikor megépítették – ez volt a templom szentélye, a főhajó a szabad ég alatt, a vasrácson kívüli sziklateraszon volt. A sziklatemplom ma két részből áll: a felső része az ősi, természetes úton keletkezett Szent Iván-barlang, az alsó pedig mesterségesen kialakított sziklaüregek rendszere, amely a hegy belsejében helyezkedik el. A hegy alatti természetes hőforrások egész évben kellemes, húsz fok körüli hőmérsékletet biztosítanak a templomnak. A Sziklatemplom bejárata Fotó: Harangozó Ádám, funiQ Bár a sziklatemplom kialakításának ötlete már 1924-ben felvetődött, az építési munkálatok csak később, 1931-re fejeződtek be. A templom kibővítése a megépülés után folytatódott: 1934-ben még egy neoromán stílusú kolostorral is kiegészítették, 1936-ban pedig a templom bejárata fölötti sziklaoromra állítottak egy kivilágított fakeresztet. A templom a pálos rend számára épült, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. 1786-ban II. József osztrák császár sok más szerzetesrenddel együtt a pálos rendet is feloszlatta.
A település temploma Kodály Zoltán munkássága révén vált híressé. Az arra járó turistáknak a hangulatos templom kellemes úti cél. Az egyszerű, bal oldali harangtornyos andezit terméskőből rakott templom a galyatetői Nagyszállóval együtt, 1939-42 között épült, eredendően a szállóvendégek lelki szolgálatára. A színes, gótizáló keretű üvegablakok Sztehlo Lili munkái. A templom kultúrtörténeti jelentősége, hogy 1942-ben Kodály Zoltán itt komponálta egyik legszebb egyházi művét, a Csendes mise orgonaváltozatát. Miserend: minden vasárnap 15. 00