További információk
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Annak érdekében, hogy megkönnyítsük látogatóinknak webshopunk használatát, oldalunk cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével Ön beleegyezik, hogy számítógépén / mobil eszközén cookie-kat tároljunk. A cookie-khoz tartozó beállításokat a böngészőben lehet módosítani. Bezárás
A periódusos rendszer úgy épül fel, hogy tükröződik benne az alhéjak energetikai sorendje. Így a táblázat az éppen beépülő alhéj alapján s-, p-, d-, és f-mezőkre tagolható. Ha követjük az úgynevezett "átlós szabályt", akkor néhány kivételtől eltekintve az elem rendszáma alapján megadható annak alapállapotú elektronszerkezete, ennek következtében pedig a periódusos rendszerben elfoglalt helye, mint például ezen a videón az első 20 elem esetében. Minden új elektronhéj esetén egy új fajta alhéj is megjelenik. Ha ez igaz, akkor azonban nem csak a jól ismert s-, p-, d-, és f-alhéjak léteznek, hanem az 5. héjtól kezdődően már egy g-, a 6. Labinfo.hu. -tól pedig egy h-alhéj is, és így tovább. Utóbbiakról azért hallunk ritkábban, mert még nem fedeztek fel olyan elemet, amelynek alapállapotú atomjának elektronjai közül bármelyiknek is szüksége lenne rájuk. Ennek megfelelően a periódusos rendszerben jelenleg nincs is g-, vagy éppen h-mező. Nem csak s-, p-, d-, és f-alhéjak léteznek Forrás: Varga Szabolcs Az első elem, amelynek egyik elektronja már (elméletileg) egy g-alhéjra kerülne, az a 121-es rendszámú, vagyis az unbiunium.
Most úgy tartják, hogy ez a munka volt a periódusos rendszer megalkotásának legfőbb forrása. Cannizzaro tanulmánya több más pályatársat is megemlített, sőt voltak, akik már jóval korábban is próbálkoztak az elemek rendszerbe foglalásával. Johann Wolfgang Döbereiner már az 1820-as években, majd a század közepe táján mások mellett Alexandre-Émile Béguyer de Chancourtois (a kémiát biflázó diákok áldhatják a szerencsét, hogy nem az ő nevét kell megtanulniuk), illetve legfőképpen Julius Lothar Meyer is táblázatokat szerkesztett, amelyekben bizonyos tulajdonságaik szerint összeillő elemeket foglaltak. Legtöbbjük persze relevanciájában és eleganciájában jóval elmaradt Mengyelejev későbbi rendszerétől, de Meyer majdnem célba ért. Őneki egy évvel korábban már gyakorlatilag kész volt a maga periódusos rendszere, de valamiért egészen 1870-ig nem publikálta. Mengyelejev-féle periódusos rendszer. Kémiai elemek a periódusos rendszer. Ekkor pedig már késő volt. Meyer munkája közszájon forgott vegyészkörökben, Mengyelejev állítása szerint mégsem tudott róla (és így nem is lehetett az ő felfedezései forrása).
Bohr atommodellje szerint az elektronok egy körpályán keringenek az atommag körül. Az elem periódusszáma, az az a táblázat vízszintes sora azonos a főkvantumszámmal, ami az atom héját jelöli. Az oszlopokban, vagyis a csoportokban való elhelyezkedés az atommagtól legtávolabbi elektronok számát jelöli, az ún. vegyértékelektronokat, melyek száma pedig meghatározza az elem kémiai tulajdonságait (azaz a lehetséges kémiai kötések számát). Az elemek oszlopokba rendezése megnyitja a fizikától a kémiáig vezető utat. forrás: 3. Évezred Magazin
De miután az állítólagos kémiai elemek fedezték (és ez volt, például gallium és germánium), Mendeleev féle periódusos rendszer és a törvények lett az elméleti alapja a kémia tudományát. Táblázat a jelen Mengyelejev féle periódusos rendszer elemeinek - alapján a legtöbb kémiai és fizikai felfedezések kapcsolatos atomi és molekuláris tant. A modern fogalma egy elem történt csak azért, mert a nagy tudós. A megjelenése a periódusos hozott drasztikus változásokat a bemutatása a különböző vegyületek és egyszerű anyagokat. Creation tudósok periódusos rendszer volt mély hatással fejlődését a kémia és a tudományok, rokon.