A folát a mindennapjainkban Előző cikkünkben részletesen boncolgattuk, hogy hogyan is segíti a folát az egészségünk megőrzését, melyek a jó minőségű folát pótlásának az egészségügyi előnyei, illetve, hogy milyen lényeges különbségek vannak aközött, ha valaki a B9 vitamin készletét folsavval vagy foláttal pótolja. Összességében mondhatjuk akár azt is, hogy lehet, hogy mi nem tudjuk a folsav és folát közötti különbségeket, de szervezetünk igen … Mostani cikkünkben újra felvesszük a folát-folsav fonalat és továbbgörgetjük ezt a szálat, hogy még több tudományos tényállásra derüljön fény. És hol máshol kezdhetnénk, mint az előző cikkben elkezdett hosszú lista folytatásával, hogy mi mindenre is jó még a folát … és nem a folsav! A többi B vitaminhoz hasonlóan a folát is részt vesz a táplálék energiává történő átalakulásában. A B12 vitaminnal együtt segíti a vörösvértest képződését és a vas felszívódását, támogatást nyújt az idegrendszernek és növeli a mellékvesék stressztűrő képességét. És igencsak kiemelendő szerepe van a metilációs folyamatokban!
Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy belföldi Társaság a társasági adó hatálya alól idén, augusztus 1-i dátummal áttért a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá. A KIVA hatálya alatt az átlagos statisztikai létszám meghaladja a 25 főt, így rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezetté válik/válhat a Társaság. A Tao. hatálya alatt végig 25 fő alatt volt az átlagos statisztikai állományi létszám. Ebben az esetben a rehabilitációs hozzájárulás számításakor és az adókötelezettség teljesítésekor a 2019. évet egy időszaknak kell tekinteni (12 hónap lesz az osztószám), vagy külön-külön kell figyelni/számítani és bevallást adni egyszer a társasági adó időszakáról (7 hónap), egyet pedig a KIVA időszakáról (5 hónap)? Várom válaszukat. Köszönettel, Szilai László
Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka. Megváltozik a kötelezett személye! Munkaerő kölcsönzés esetén eddig, azonosan a Központi Statisztikai Hivatal által az átlagos állományi létszám meghatározására közzétett útmutatóval, a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is a kölcsönbe adónál kellett a kölcsönzött munkavállalókat figyelembe venni. Mindez azt eredményezte, hogy az esetleges rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségüket a munkaerő kölcsönzők fokozatosan beépítették a kölcsönzési díjukba. Munkajogi kiskönyvtár sorozat A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta A hatályos szabályozás e tekintetben – átmeneti rendelkezések és érdemi figyelemfelhívás nélkül – idén július 19-től jelentősen átalakult. A törvénymódosítás következtében munkaerő-kölcsönzés esetén ezen időponttól a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.
Összefoglaló A minimálbér emelkedésének következtében 2022-ben is nőtt a rehabilitációs hozzájárulás összege, amely a 25 fő feletti munkaadókat ösztönzi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. 2022. január 10. 2022-ben, a minimálbér 20%-os emelkedésének következtében több, mint 300. 000 Ft-tal, 1. 800. 000 Ft-ra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás egy főre jutó összege. A rehabilitációs hozzájárulás egy több, mint 20 éve létező, közvetett foglalkoztatást segítő adó, amely a 25 fő feletti munkavállalói létszámmal rendelkező munkaadók legfontosabb pénzügyi ösztönzője a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során. Ugyanis, ha a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma egy szervezet esetében a 25 főt meghaladja, és ha ebből a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma nem éri el a létszám 5%-át (kötelező foglalkoztatási szint), akkor a minimálbér összegének kilencszeresével megegyező rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak.
Az sem egyértelmű, hogy nyilatkozat munkavállalónként külön-külön tehető, vagy csak kölcsönvevőnként egy nyilatkozat adható. Tisztázandó továbbá, hogy a kölcsönbe vevőt, vagy a kölcsönbe adót terheli-e bármiféle bizonyítási kötelezettség e nyilatkozat megtételével, meglétével vagy annak hiányával kapcsolatosan? Amennyiben igen, azt milyen módon kell teljesíteniük? Mindezen tisztázandó kérdések ellenére logikusnak tűnik – legalábbis az új előírás hatálybalépésének évében –, hogy a kölcsönbeadók megtegyék a fenti nyilatkozatot, hiszen a kölcsönzési díjukba már beépítették a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket. További indok, hogy átmeneti rendelkezés hiányában – jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módszerrel kell a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás, illetve az éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket kezelniük a kölcsönbeadóknak és a kölcsönbevevőknek, amennyiben az új rendelkezéseket kívánják követni. Csak sejteni lehet, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egy új "fiktív átlagos állományi létszámot" kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni, mely alapul szolgál a kötelező foglalkoztatási szint kiszámításánál.
Az utóbbiak beszámítására az átlagos statisztikai állományi létszám ba akkor van lehetőség, ha a rövidebb idejű szerződés napi munkaideje egész hónapra számítva eléri a 60 órát. Sem az említett KSH-útmutató, […]
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. július 19-én (38. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 748 […] állapota (munkaképesség-csökkenése) megfelel ugyanezen bekezdés ea)-ek) alpontjai által tartalmazott valamely feltételnek. Az "Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez" című KSH Útmutató 1. 2 pontjában foglalt foglalkoztatás, közte a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás nem része a statisztikai átlagos állományi létszám megfigyelésének, így az a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésébe se számít be. Az előzőekben foglaltakból következik, hogy a napi legalább 4 órás foglalkoztatásnak akár megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében, vagy akár munkaképesség-csökkenéssel nem rendelkező és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érnie ahhoz, hogy a munkaadó statisztikai állományi létszámába és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beleszámítson. Meg kell különböztetni a havi 60 órát elérő teljes időszakra szóló munkaszerződést az egy hónapnál rövidebb munkaszerződésektől.