Ez az év sem bánik szűkmarkúan mindazokkal, akik szeretik a hosszú hétvégéket, bár az elsőre elég sokat kell várni. Nézzük, mikor lesznek 3, illetve 4 napos munkaszüneti napok hétvégenként. Az első munkaszüneti nap 2020-ban természetesen az új év első napjára, azaz 2020. január 1-jére esik majd. Mivel ez egy szerdai nap, ezért nem lesz hosszú hétvége, és bizony, aki az első ilyet keresi a naptárban, annak jó sokáig kell görgetnie. Március 15. ugyanis 2020-ban vasárnapra esik, így az első hétvégével összeérő munkaszüneti nap csak április 10-én, nagypénteken jön majd el. Összesen egyébként 2020-ban 6 alkalommal örülhetünk hosszú hétvégének, fele-fele arányban 3, illetve napos változatban. Persze két esetben előfordul az is, hogy egy-egy megnyújtott pihenő időszakot le kell majd dolgoznunk szombaton. A 2020-as karácsony egyébként 4 napos lesz, míg a 2020/2021 évváltás kapcsán három egybefüggő szabadnappal számolhatunk.
Közoktatás 2022. június. 03. 16:42 A hét legjobb híre: 2023-ban egyetlen szombati munkanap sem lesz A munkarendet meghatározó minisztérium úgy döntött, hogy 2023-ban egyetlen egynapos, "ledolgozós" hétvége sem lesz. Campus life Bezzeg Hanna 2022. március. 24. 06:01 Szombati tanítási és munkanap lesz ezen a héten, és nem ez az utolsó 2022-ben Azt is összegyűjtöttük, mikor lesznek szombati munka- és tanítási napok még idén. 2022. 01. 06:11 Óraátállítás, témahét, hosszú hétvége: itt vannak a legfontosabb márciusi dátumok Mutatjuk, mik azok a dátumok és határidők, amiket érdemes már most felírni a naptárba. Eduline 2022. február. 10. 06:08 Mikor lesz a 2022-es tavaszi szünet, és mikor lesznek hosszú hétvégék? A második félévben a tavaszi szünet mellett lesz még pár nap, amikor tudtok majd pihenni - hosszú hétvégék, érettségi szünet. Mutatjuk a dátumokat. Pályakezdés 2022. január. 08:11 Mikor lesznek hosszú hétvégék 2022-ben? Kevesebb hosszú hétvége lesz 2022-ben, mint 2021-ben. Viszont az elsőre csak márciusig kell várni.
Az előző év elkényeztetett minket hosszú hétvégékkel, és bár idén kevesebb ilyen alkalmunk lesz a pihenésre, ne legyünk elégedetlenek, bőven akad így is lehetőségünk év közben kifújni magunkat. Érdemes előre tervezgetni és okosan beosztani a rendelkezésre álló szabadságot, mi pedig megpróbálunk segíteni jobban átlani, mire is számíthattok idén.
Összeszedtük, hogy idén mely hosszú hétvégéket lehet kihasználni egy-egy utazáshoz. Elöljáróban annyit, hogy 2020-ban, a korábbi évekhez képest kevesebb hosszú hétvégénk lesz, (2019-hez képest legalábbis mindenképp, hisz tavaly még egy hatnapos hétvége is volt), de azért nincs okunk a teljes kétségbeesésre. Lássuk milyen, akár utazásra is szánható szabadnapokkal gazdálkodhatunk idén! Négynapos hosszú hétvégék: Húsvét – 2020. április 10-13. (péntek-hétfő) Államalapítás ünnepe – 2020. augusztus 20-23. (csütörtök-vasárnap) Karácsony – 2020. december 24-27. (csütörtök-vasárnap) Háromnapos hosszú hétvégék: Munka ünnepe – 2020. május 1-3. (péntek-vasárnap) Pünkösd – 2020. május 30-június 1. (szombat-hétfő) 56-os forradalom ünnepe – 2020. október 23-25. (péntek-vasárnap) A jobb áttekinthetőség kedvéért készítettünk egy naptárat, melyben bejelöltük a hosszú hétvégéket és szabadnapokat. Rövidebb városlátogatásokhoz ideális Nem kedvez különösebben az utazásoknak ez az ünnepi leosztás 2020-ban, de azért 1-2 plusz szabadnappal szuper kis kiruccanásokra nyílhat alkalmunk.
A karácsonyt és a húsvétot leszámítva csak augusztus 20-a körül lesz négynapos hétvége 2020-ban - derül ki a Magyar Közlönyben kedden megjelent rendeletből, amit a Portfolio vett észre. A dolog jó oldala, hogy így csak két szombati munkanap lesz, amikor le kell dolgozni a szabadnapokat. A Munka törvénykönyve alapján minden évben a pénzügyminiszter határozza meg a munkaszüneti napok körüli munkarendet. A 2020-as munkaszüneti napokkal kapcsolatos rendelet kedden este jelent meg a közlönyben. A rendelet alapján augusztus 21. péntek lesz pihenőnap, illetve december 24. csütörtök. Ez azt jelenti, hogy a dátumok körül négynapos hétvégék lesznek, ezeket a pihenőnapokat augusztus 29-én és december 12-én kell ledolgozni, ez lesz a két szombati munkanap. Még egy négynapos hétvége lesz: a nagypéntek és a húsvét hétfő miatt április 10-13. között sem kell dolgozni. Háromnapos hétvégék természetesen lesznek még, hiszen a pünkösd minden évben hétfőre is esik, május elseje és október 23-a pedig péntek lesz 2020-ban.
Míg nyugaton az Einsatzgruppék mészárolták a civil lakosságot, addig keleten a felhergelt belorusz és ukrán nemzetiségek és a kommunisták terrorlegényei hajtottak végre hasonló szörnyűségeket. A hadifoglyok sorsa sem alakult másként, rájuk ugyanis egyik esetben a koncentrációs táborok vagy a gulág szörnyűségei, másik esetben pedig az NKVD vagy a Gestapo kivégzőosztagai vártak. A háború embertelenségét jól jellemzi, hogy a 66 000 katonával szemben 1939 szeptemberében 150 000 civil esett az agresszorok áldozatául. Lengyelországra ráadásul a szovjet-német megszállással történelmének legsötétebb korszaka várt, mely becslések szerint 6 millió ember – a lakosság 20 százaléka – életét követelte. Sztálinista propagandával támadja a varsói csata hazájukat védő hőseit egy német tulajdonban lévő lengyel hírportál. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A lengyelek 180 harckocsijával szemben a németek 2600 darabbal rendelkeztek, és több mint 2000 repülőgéppel a 420 darab lengyellel szemben. A német csapatokat emellett egy három hadosztályból álló szlovák hadsereg is támogatta mintegy 50 000 emberrel. A német hadművelet az 1939. augusztus 31-i "gleiwitzi incidens" (az SS által megrendezett valótlan lengyel támadás) másnapján indult észak, dél és nyugat felől, a szlovák csapatok a németekkel párhuzamosan indultak Észak-Szlovákiából. Ahogy a Wehrmacht haladt előre, a lengyel csapatok a határhoz közeli előretolt helyőrségeikből a keletebbre lévő, jobban kiépített védelmi vonalak felé. Bielecki: Németország az Orbán- és a Morawiecki-kormányal sem bánik majd kesztyűs kézzel - Napi.hu. A szeptember közepén vívott bzurai csatában elszenvedett vereség után a lengyelek egyértelmű hátrányba kerültek. A lengyel erők ekkor délnyugatra húzódtak vissza az úgynevezett "román hídfő" védelmére (a két ország ekkoriban határos volt), amely az egyetlen útvonal volt, amelyen keresztül támogatást és felmentést várhattak az Egyesült Királyságtól és Franciaországtól.
1939. szeptember 1-én megtámadta a náci Németország Lengyelországot, ezzel kezdetét vette a ma már második világháborúként ismert nemzetközi katonai konfliktus. Kevésbé ismert tény, hogy a hitleri Németország egy komplex hamis zászlós hadműveletet is végrehajtott a háború előtt, annak érdekében, hogy Lengyelországot sarazzák be, mint háborús agresszor, a szomszédos állam elleni inváziót, pedig mint védekező hadművelet tálalják. Nyomulnak előre az oroszok, kiszorították az ukránokat Szeverodoneck belvárosából – esti háborús összefoglaló - mfor.hu. A leghíresebb eleme ennek a műveletnek a ma gleiwitzi incidens néven emlegetett esemény volt, mellyel Hitler egyszerre akarta meggyőzni a németeket és a nemzetközi közösséget is arról, hogy a Lengyelország elleni háború jogos önvédelem – persze sikertelenül. Hónapokon keresztül tervezte a náci Németország a Lengyelország elleni inváziót, a konkrét hadműveletek előkészítése mellett a Hitler-rezsim arról is gondoskodni akart, hogy a nemzetközi közösség szemében magukat nem, mint háborús agresszor, hanem mint jogos önvédelmet folytató ország tüntessék fel. A Lengyelország elleni invázió előtt a német sajtó rendszeresen... Kedves Olvasónk!
Augusztus 16-án a boselvikok pánikszerű visszavonulásba kezdtek. A győztes varsói csata nyomán Lengyelország Szovjet-Oroszországgal 1921-ben megkötötte a rigai békét, amelynek eredményeként területe 388 900 négyzetkilométer lett, jóval nagyobb, mint korábban remélték. Lakossága 26, 8 millió volt, ennek kétharmada volt lengyel. Több lengyel és európai történész a varsói csatát a nyugati és a keleti civilizáció összeütközésének minősítette, a török veszélytől megmentő 1683-as bécsi ostromhoz, illetve a 732-es, Európát a móroktól megvédő poitiers-i ütközethez hasonlította. Magyarország segített Lengyelországnak megvédenie Európát a bolsevizmustól A lengyel-bolsevik háborúban a nyugati szövetségesek csekély közvetítő és támogató szerepet játszottak. A bolsevik propaganda és az európai baloldali pártok nyomására 1920. július 10. és augusztus 25. között Lengyelország csak a magyarországi és a magyar közvetítéssel továbbszállított francia lőszerre számíthatott. Ausztria, Olaszország, Németország, Csehszlovákia és a német lakosságú Danzig szabad város nem engedte át a hadianyag-szállítmányokat, a Szocialista Internacionálé pedig teljes szállítási bojkottot hirdetett Lengyelország ellen.
Az új király, II. Péter, és az új kormány teljes politikai fordulatot hajtott végre, és április 5-én barátsági és megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval. Hitler ezek után ellenséget látott Jugoszláviában. A német csapatok Jugoszláviát Magyarország és Bulgária területéről támadták meg. Belgrádot egy súlyos légitámadás után beveszik, Jugoszlávia április 17-én megadja magát. A király és a kormány Londonba menekül, és emigránskormányt alakít; Jugoszláviában megindul a partizánháború. Görögország, amelyet Bulgária déli határa felől ér támadás, április 21-én adja meg magát. II. György király és kormánya, valamint a brit segélycsapatok Krétára, a földközi-tengeri brit támaszpontra menekülnek. Május 20-án, meglepetésszerűen német ejtőernyősök szállnak le Kréta szigetére. Május 21-én, a német csapatok a brit csapatokkal és a krétai partizánokkal vívott súlyos harcokban felülkerekednek. A május 28-áról 29-ére virradó éjszakán, vízi úton megindul a 17000 brit katona elszállítása. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?