És elmegy sok ember előtte: A Katona, ki szíven döfte, A Farizeus, ki eladta, Aki háromszor megtagadta. 1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni. Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17. -én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre. 1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást. 1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot. 1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Az év vége legszebb ünnepére készülve összegyűjtöttünk pár gondolatot Karácsonykor nemcsak a házunk, a lelkünk is ünneplőbe öltözik / Illusztráció: Northfoto Akár képeslapra, akár karácsonyi ajándék mellé, vagy csak úgy: elkél a szép gondolat, hisz nem csak külsőségekben, lélekben is érdemes felkészülni az ünnepre! Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni. (Márai Sándor) Isten sosem olyan ajándékot ad, melyet az ember nem képes elfogadni. Ha a karácsony ajándékát nyújtja nekünk, az azért van, mert mindnyájan képesek vagyunk megérteni és befogadni azt. (F erenc pápa) Nem az számít, hogy mennyit adunk, hanem az, hogy mekkora szeretettel adjuk! ( Teréz anya) Bárcsak eltehetnénk karácsony szellemét befőttnek, és minden hónapban kinyithatnánk egy üveggel belőle! (Harlan Miller amerikaifoci-játékos) Karácsony készűl, emberek! Szépek és tiszták legyetek!
Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után! Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedtlenül készül a boldogságra. Teveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek. MÁRAI SÁNDOR. Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani szeretnek! A börtön és a szégyen, a pellengér és a meghurcoltatás, a hamis vád és a nyelvelő megalázás, a szegénység és a nyomorúság, mindez nem érint igazán. Csak lelkiismereted tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: "Vétkeztél. "
Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle. " (Márai Sándor: Az igazi) ---Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben … Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra … Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között. " (Márai Sándor: Eszter hagyatéka) Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! (Márai Sándor: Eszter hagyatéka)
| Nincs hozzászólás Kategóriák: CD, énekelt vers, lemezek Szélkiáltó koncert a Kodály Központban Írta: Fenyvesi Béla | 2011. október 24. | 2 hozzászólás Kategóriák: énekelt vers, irodalom, koncertek 2011. december 4. 19:00 Kodály KözpontHol vagyok? A Szélkiáltó együttes koncertjeVendég: Gerendás Péter (Liszt-díjas) Régi vágyunk teljesül most, hiszen most először léphetünk fel a Kodály Központ színpadán. Sok más költemény társaságában a műsor címadó versén kívül több dal is elhangzik az együttes legújabb, a Hangzó Helikon sorozatban megjelent Márai lemezéről. A Szélkiáltó együttes tagjai: Lakner Tamás […] VII. Harkányi Szabadegyetem Írta: Fenyvesi Béla | 2011. október 23. | Nincs hozzászólás Kategóriák: énekelt vers, irodalom, koncertek 2011. november 10., csütörtök 18:30 HarkányHotel KoronaMárai – Szélkiáltó Előtte 17:00 órától dr. Szigethi Gábor irodalomtörténész beszél Márai Sándorról. A szabadegyetem részletes programja itt érhető el.
Csakhogy ez a fogás nem baráti ölelés, hanem fojtogatás. És ha ez így folytatódik, akkor abba mind belefulladunk. Hogy ez ne így legyen, nekünk, a rendszerváltás sugárfertőzöttjeinek, ideje lenne elengedi egymást. Aztán jobbról is, balról is telehordanunk a közepet, s megtöltenünk megmaradt emberségünkkel azt a mindannyiunkat fenyegető, egyre mélyülő krátert, melyet úgy hívunk, társadalmi szakadék. Leegyszerűsítve: Ideje lenne végre abbahagynunk az azon való nosztalgiázást, hogy ki milyen volt régen, és hogyan nézett ki akkor a hazánk. Ideje lenne végre azzal foglalkoznunk, hogy milyenek akarunk lenni a jövőben, és hogyan képzeljük el nemzetünk jövőjét. És bármilyen furcsa, ezt akár most, a kampány közepén is elkezdhetnénk. Sőt, tán épp most lenne ennek az ideje. Mert, ahogy Márai írta: "Jobb", "Bal" csak ott van, ahol "Közép" van. " () VBT () Kiemelt kép: WE LOVE BUDAPEST
Az Új-zélandi Magyar Közösség részéről Szabó Júlia gyűjtötte össze a különböző hangokat: "Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött. " Decemberben, amikor "cukorbundásak a házak" és "tejes az ég", amikor a hó szonyegébe puhán süpped a láb, mintha dunyhán menne", már mindenki a karácsonyt várja. "Csipkés ruhában állnak a fák", ajándékokat vásárolunk szeretteinknek, s szenteste a karácsonyfa alatt boldogan énekeljük a Mennyből az angyal-t. A fenti, idézőjelbe tett szavak magyar költők, írók, (Márai, Babits, Kosztolányi) karácsonyi gondolataiból valók. A Karácsony, keresztény ünnep lévén a legrégibb idők óta jelen van a magyar irodalomban. Már több száz évvel ezelőtt Bornemissza Péter is így fogalmazza meg a születés csodáját: "… midőn az Istennek fia emberségre született ez világra, minket Istennek fiaivá szült. Hamisságról igazságra szült, undokságból szentségre szült, szegénységből gazdagságra szült, romlottságból dicsoségre szült, örök halálból örök életre és véghetetlen siralomból véghetetlen örömre szült. "
Munkatársaink elérhetőségei | Iparművészeti Múzeum Boros judit művészettörténész of the world Íme az 500 szellemi terrorista, akiktől minden kulturális támogatást el kellene venni! – MINDEN SZÓ Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal. ELŐADÁS | Frida Kahlo szerelmei Lantos Adriána művészettörténész, a Frida Kahlo kiállítás kurátorának előadása Tárlatvezetések 18. 30: Mertus Ágnes - A középkor nyomában (infópult) 18. 00: Krasznai Réka - Az eszményitől a rettentőig - romantikus képzettársítások (19. sz. gyűjt. I. em. U alak) 19. 30 - Sessler István (Docent) - Romanticism - desire for illusion (infópult) Július 18. - Impresszionista BOR | KisBécs - Zantho Pincészet (Fertő tó) ZENE | Árpishow Az Oldschool jazz jeles képviselői hangulatos zenei aláfestéssel illeszkednek a Borszerda Impresszionista stílusához. ELŐADÁS | Festményekről a borok nyelvén Bellák Gábor művészettörténész előadása 20. 15 BESZÉLGETÉS | A BOR - és ami mögötte van… Demők Nóra beszélget az est meghívott borászával.
A Nemzeti Galéria művészettörténésze, Boros Judit inkább a stíluselemek különbözőségével érvel, amikor megállapítja, hogy "a Vérvád című képet nem Munkácsy Mihály festette. " A Vérvád. Galéria: Munkácsy Vérvád (Fotó: Index) Itt ugyanakkor meg kell említeni, hogy a művészettörténészek közt elterjedt, ironizáló nézet szerint biztosan csak az tekinthető eredeti képnek, amelynek a megfestésénél a szakember jelen is volt. Így történhetett, hogy szakemberek egész sora állította, hogy még a Nemzeti Galéria 2005-ös, Boros Judit által összeállított nagy Munkácsy-kiállítására is bekerültek hamis Munkácsyk. A témának az Art Magazin akkoriban nagy cikket szentelt, amelynek érdekessége, hogy nem csak független szakértők állítják: a közönség valóban láthatott kétes eredetű alkotásokat is. Még a most sarkos kritikát megfogalmazó Boros Judittól is szerepel egy önkritikus idézet: "Előfordulhat, hogy a leggondosabb szűrőn is átcsúszik egy-egy bizonytalanabb eredetű darab, sőt még az is elképzelhető, hogy akár hamis is. "
Az Enigma művészetelméleti folyóiratban megjelent tanulmányában Molnos azt is állítja, hogy a kiállításon megjelent egyik női portré hamis szignatúrája és datálása annak idején már Munkácsy legismertebb monográfusának, Végvári Lajosnak is feltűnt. A Hóhér lajtorjával című munkát pedig a rendezőknek eleve "udvarias köszönet kíséretében" vissza kellett volna adniuk a tulajdonosának. Ugye, ugye? A szignó mégis fontos… És itt jön a képbe a Magyar Nemzeti Galéria "megkérdőjelezhetetlen" tekintélyű művészettörténésze, Boros Judit, aki A kis Jaenne-ről is benyomásai alapján állapította meg 2007-ben, Svájcban, még mielőtt kiadták volna érte a 28 milliót, hogy eredeti. Nos, Boros a galéria 2005-ös kiállításának rendezőjeként mondta azt, hogy "a leggondosabb szűrőn is átcsúszik egy-egy bizonytalanabb eredetű darab, sőt még az is elképzelhető, hogy akár hamis is. " Kijelentette ugyanakkor, hogy bár a "Munkácsy-képek egy részén rajta van a tanítványok keze nyoma, a mester szignója azonban hitelesíti e festményeket, esetleges kvalitásbeli hiányosságaik ellenére".
Boros Judit elhíresült nagyítójával A kis Jeanne-t vizsgálja az eladó Alexis Brasseur társaságában Örülünk. Ha Boros Judit szerint is a szignó hitelesíti a képet, akkor mivel magyarázza az immár a békéscsabai múzeumot gazdagító A kis Jeanne-n Munkácsy helyett A. Chaplin, esetleg A. Chardin szignó látható? Mennyivel egyszerűbb lett volna minden, ha fantáziálgatás és megérzések helyett az értékes képek adásvételénél megszokott módon műszeres vizsgálatokkal döntik el, hogy a kép mikor, hol készült és később nem manipulálták-e. Egyébként feltétlenül olvassák el a cikk alján, a dokumentumnézegetőben a Szatmári Imre múzeumigazgató által szerkesztett tanulmánykötet 321. oldalát, ahol a szerző is kétségbe vonja a szignó eredetét. Térjünk vissza Békéscsabára! Vajon mi történhetett és pontosan mikor a Kis Jeanne vizsgálatánál? Az biztos, hogy a kép körül már a megvásárlás előtt is bizonytalanság volt tapasztalható. A Borsod Megyei Hírlap munkatársai a lap 2007. augusztus 31-i tudósítása szerint Boros Judittal képnézőbe mentek.
Csakhogy az előző cikkünkben éppen Boros Judit már-már komikusan szubjektív szakértői véleményének hitelességét vontuk kétségbe, megemlítve azt a tényt, hogy 1997-ben feltűnt egy francia aukción egy, A kis Jeannere megtévesztésig hasonló festmény, amit az aukciósház A. Chardin alkotásaként jelölt meg. A magát Munkácsy távoli leszármazottjával rokonságban álló személyként feltüntető Alexis Brasseur tíz évvel később, 2007-ben kínálta fel (a 28 milliós vételár kifizetésére igen szűk határidőt szabva) az addig ismeretlen állítólagos Munkácsy-képet a festő szülővárosának, Békéscsabának. Ezután vette kezdetét az itthon kulturális célra eddig példátlan mértékű közadakozás, majd vehette meg a festményt a Munkácsy Mihály Múzeum. A bal oldalon A kis Jeanne, a jobb oldalon Munkácsy szignói A PestiSrá felhívta a figyelmet arra is, hogy a képen ma is látható az A. Chardin szignó, holott Munkácsy Mihály a képeit a saját aláírásával látta el. Kifejtettük azt is, hogy ha a nemzetközi festészet katalógusaiban ismeretlen (kizárólag azon az egyetlen francia árverésen feltűnt) A. Chardin helyett A. Chaplinnak olvassuk a szignót, akkor okkal feltételezzük, hogy az Munkácsy Mihály egy középtehetségű tanítványára, Arthur Chaplinra utal.
egyetemi oktató Gálné Szemenyei Anita Gerő Márton Getto Katalin Gömöri György, ny. egyetemi tanár, Cambridge, London Gross Dorottya, egyetemi hallgató Gyorgyovich András Györgyeyné Login Adrienne, adminisztrátor Hajnal Kriszta Halász Katalin, könyvtáros-művelődésszervező Hegedűs-Nárai Dóra Anita Hegyesi Gábor Heller Mária, habil. egyetemi docens Hetényi Zsuzsa Holics Tamás, építész Holicsné Gémes Boróka, művelődésszervező, pedagógiai asszisztens Homonnay Zoltán, dr. egyetemi tanár Horváth Ágnes, dr. Horváth Jnr. Mihály Horváthné Strommer Éva Hoványi Márton, egyetemi adjunktus, irodalmár, teológus Huber Máté, egyetemi tanársegéd Jancsó Júlia, tanár, műfordító Jándi Zsuzsanna Eva Jahnke, Bajorország Janisch Attila, filmrendező, docens Janky Béla Jobbágy József Joó Mária, ny. egyetemi docens Jordán Ildikó Juhász Edina Juhász Katalin Juhász Krisztina, dr. adjunktus, képzési koordinátor Kaczúr Ágnes Kajtár Mária Kalmár Éva,, sinológus, szakfordító Karáth Tamás Kaszai Sándor Kállai Péter egyetemi adjunktus Kálmán C. György, irodalomtörténész, ny.
30: Mácsay Kriszta - MIÉNK itt a tér - A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre művészcsoport (Modern Idők bejárata) 18. 00: László Zsófi - A valóság változó arca - Szinyei és Veszelszky (I. 00 (Faust): Koós Nikolett - "az Örök Asszonyi vonz odafent. " BORSZERDA 2018. 07. 04. | 07. 11. 18. |07. 25. | 08. 01. 00-22. 00 Magyar Nemzeti Galéria AZ AUGUSZTUS 1-I BORSZERDA ESTRE MINDEN JEGY ELKELT! Július 4. - Klasszicista BOR | Gere Pincészet (Villány) 19. 00. ELŐADÁS | Mint az antik! - A carrarai márványtól a pompeji vörösigKrasznai Réka művészettörténész előadása 20. 00-20. 30 BESZÉLGETÉS | A BOR - és ami mögötte van… Demők Nóra beszélget az est meghívott borászával. 20. 30-21. 30 ZENE | Stereo Swing A Borszerdák nyitó eseményén a modern, elektronikai hangzású Szűcs Gabi és a Stereo Swing fog fellépni, swing táncosokkal fűszerezve. Tárlatvezetések 18. 00 és 20. 30: Koós Nikolett -Klasszikus klasszicizmus - A szépség vonalai a középkortól a 20. századig (infópult) 18. 30 és 21. 00: Rébay Fatima - ÖRÖKZÖLDEK - Tájábrázolás a 19. században (I. emelet U alak) 19.