DKKA - Győri Audi ETO KC mérkőzés beharangozó - YouTube
Edző: Gyurka János Kiállítások: 4 perc, ill. 8 perc Hétméteresek: 6/6, ill. 3/2 A benevezett játékosok létszámát tekintve már sokkal jobban nézett ki a Motherson-Mosonmagyaróvár, hiszen tulajdonképpen csak Strannig Zsófia hiányzott. Az persze egy másik kérdés, hogy a sok betegségből és sérülésből visszatérő mosonmagyaróvári kézilabdázó mennyit tud majd játszani a megyei rangadón. Az ETO csapatának keretében most a francia válogatott kapus Laura Glauser és a magyar válogatott szélső Faluvégi Dorottya nevét nem találtuk. Valamint a két a felnőtt kerethez tartozó fiatal Farkas Júlia és Ogonovszky Eszter sem kapott szerepet. A bokasérüléséből felépülő román beálló Crina Pintea azonban már ott volt a pályán. DKKA - Győri Audi ETO KC mérkőzés beharangozó - YouTube. Gyurka János a mérkőzést megelőzően elmondta, hogy a mérkőzés elején nem szabad elengedni az ETO csapatát, mint a legutóbbi találkozókon. Az MKC gárdája pedig meg is fogadta ezt a tanácsot, mert a hatodik percben 3 - 2-re vezetett, pedig a találkozó legelején még büntetőt is hibázott. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a győriek a saját tudásukhoz mérten sok hibával, elég indiszponáltan kezdték a mérkőzést.
Gyopár SZOT Szabadság üdülő, XII. Bauhaus épületek a fővárosban - Kollektív Magazin. Rege út 13–15., 1942–1945 között (Forrás: Fortepan) Eredetileg Gyopár néven a svábhegyi társasszállók csoportjának tagjaként Bauhaus stílusban üdülőszállóként épült 1942-ben. 1953-ig panzióként használták utána SZOT Szabadság üdülőként üzemelt. A rendszerváltás után átalakították az épületet, ma társasház áll itt. Nyitókép: A Szent István park 1930–1940 körül (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)
A Pasaréti út és az Ördög-árok közelében fekszik egy kicsi, egyirányú utca. Alig több 150 méternél, két oldalán mégis a magyar építészet egyik legkülönösebb épületegyüttesét találjuk. Kísérleti lakótelepnek hívják, de bármelyik épületet elfogadnánk. A Bauhausnál talán csak az ékszerdoboz népszerűbb szó a budapesti ingatlanosok körében. Bauhaus házak budapesten 3. Az egyik szimplán képtelenség, hiszen ki tudna egy ékszerdobozban lakni, a másik pedig egy fogalmi zavarra vezethető vissza, ami abból ered, hogy az ingatlanosok zömének fogalma sincs róla, hogy egyáltalán, mi is az a Bauhaus. A magyar Bauhaus építészet legjava: a Napraforgó utca Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Az 1931-ben épült villatelep sajátos paradoxon kifejeződése. Míg a 19. század végének Arts&Crafts mozgalma a középkori, manufakturális gyártást kívánta visszahozni, addig a Bauhaus a tipizálást, az előre gyárthatóságot feltételezte. Mindkét mozgalom viszonylag szűkebb kör számára maradt elérhető, de hatásuk így is számottevő, sőt, forradalmi.
Vagyis egy olyan hangulatot, amilyen tulajdonképpen soha nem uralkodott a házban – mint az egy kis kutakodás után kiderült. Ugyanis a házzal együtt a tulajdonos megkapott egy csomó fényképet, levelezést, visszaemlékezést is, így pontosan megismerhette az ott élők történetét, és azt is, hogyan, mire használták az épületet. 15 Archív képek a ház múltjából és a felújítás előtti állapotokról Galéria: Ilyen volt egykor az ifj. Masirevich György tervezte Napraforgó utcai épület (Fotó: A tulajdonos fotói / Index) A ház első lakója – egy jó nevű ügyvéd – egy nyugati trendeknek megfelelő, modern családi házba költözött, az egészet konzervatív módon, teljesen neobarokk berendezésekkel lakta be. Index - Urbanista - Sosem volt még ilyen szépen felújított Bauhaus-villa Budapesten. Halála után lánya örökölte a házat, aki alig nyúlt valamihez: így maradt meg a ház szinte eredeti állapotában a XX. század végéig. Olyannyira nem változtatott semmit, hogy amikor visszatért a koncentrációs táborból, az apró horogkeresztet sem távolította el, amit a távollétében a beszállásolt német katonák karcoltak a szekrényébe.
Szakított minden történelmi és hagyományos formaelemmel, legfontosabb célja, hogy a forma kövesse a funkciót, a tervezés belülről kifelé haladjon, a forma legyen őszinte, ne leplezze az alaprajzot és a szerkezeti megoldást. Bauhaus Stílusú épület Budapest - épület tervező. A laktér minden részének hasznosítására törekedtek, megnagyobbították az életteret, és – ez látszik a sok teraszon – minden évszakban igyekeztek a természettel érintkezni. Ez az örökzöld stílus gyakorlatilag időtlen és az épületeket olyan jó minőségben húzták fel, hogy ma is tökéletes állapotban állhatnak. A Bauhaus stílus német iskolájához számos pécsi születésű alkotó tartozik, többek között Forbát Alfréd, Molnár Farkas és Breuer Marcell.