Formabontók – képzőművészet a mindennapokban címmel indítja új beszélgetés-sorozatát a B32 Galéria és Kultúrtér. A beszélgetéseket Oltai Kata művészettörténész vezeti, aki a meghívott vendégek segítségével a legfrissebb képző- és iparművészeti jelenségeket és trendeket térképezi fel, elsőként Vágó Réka és Tomcsányi Dóra designerekkel. Helyszín: B32 GALÉRIA ÉS KULTÚRTÉR 1111 Budapest, Bartók Béla út 32. Időpont: 2018. április 20. 18:00 óra Az április 20-án induló Formabontók beszélgetés-sorozat kifejezett célja a kortárs képző-, ipar- és fotóművészet iránti érzékenyítés, az egyes művészeti ágakon belüli irányzatok, műfajok, fogalmak és folyamatok megismertetése. Mi számít műtárgynak? Hol és hogyan találhatók meg azok az egyedi és különleges tárgyak, amelyek alig kerülnek többe a tömegtermékeknél? Revizor - a kritikai portál.. Mi a kreatív ipar, kik és hogyan működtetik? Melyek a világ dizájntrendjei Európában és Európán kívül? Oltai Kata és vendégei többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a havonta megrendezendő találkozások során.
2022. augusztus 03. 21:00 B32 Parkmozi - A Viszkis 2022. augusztus 10. 21:00 B32 Parkmozi - A létezés eufóriája 2022. augusztus 17. 21:00 B32 Parkmozi - Mesék a zárkából 2022. augusztus 24. 21:00 B32 Parkmozi - Egy mindenkiért 2022. szeptember 07. 19:00 George Tabori - Harmadrosta Csoport: Mein Kampf (Harcom) 2022. szeptember 15. 19:00 Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül 2022. szeptember 20. 19:00 Kicsibácsi, Kicsinéni meg az Imikém 2022. szeptember 24. 19:00 Kalap (variációk agyműködésre) 2022. Újbudai Gyermekkönyvünnep. szeptember 27. 19:00 Légrádi Gergely: Fekete-fehér 2022. október 08. 19:00 Martin McDonagh: Leenane szépe 2022. október 09. 19:00 A B32 Galéria és Kultúrtér programjainak tervezésére soksínűség és nyitottság jellemző. A hely az összművészeti jelleget szem előtt tartva a színház, a komoly- és könnyűzene, a képzőművészet mellett a megújulást követően az irodalom és az aktívabb gyerekkultúra felé is nyitni szeretne. A B32 határozott célja, hogy együttműködésekkel segítse a Bartók Béla út kulturális tereit és közösségeit.
Hogyan juthatok oda? 1111 Budapest, Bartók Béla út 32 06 1/ 787-0045
A vizualitás ma a mindennapjaink része, ám a kortárs művészet a széles közönség számára még mindig nehezen érthető vagy értelmezhető. Pedig a mai, élő művészet megismerése különösen fontos, hiszen egyrészt reflektál a korra, amelyben élünk, másrészt újabb és újabb megvilágításba képes helyezni a körülöttünk lévő világot. A Formabontók első eseményén a divatdizájn kerül fókuszba. A divat fogalmát sokszor a művészettől elkülönítve használjuk, pedig ugyanúgy tükrözi az adott kor társadalmi és gazdasági változásait, mint a többi kortárs műfaj. Az izgalmas kerekasztal-beszélgetés meghívott résztvevői olyan fiatal magyar tervezők lesznek, akik saját márkájukkal elismert szereplői a hazai és nemzetközi divatiparnak, ugyanakkor munkáik magas fokú művészeti értékeket is képviselnek. Szó lesz többek között a hazai és nemzetközi divatpiacról és annak átalakulásáról, trendekről, márkaépítésről, a divat és a kortárs művészet kapcsolatáról, és persze arról is, hogy mekkora kulturális szerepe van manapság a divatnak.
1827-1839 között az Öregvár belsejét is átalakították. Azóta jelentős átépítés az objektumokban nem történt. A bevehetetlen erőd Az Erőd a történelem során sok ostromot állt ki, de soha senkinek nem sikerült erővel elfoglalnia. Komáromi Erőd Története. Bevehetetlenségét az Újvár nyugati bástyáját díszítő "Kőszűz" alatt olvasható felirat hirdeti: NEC ARTE NEC MARTE - Sem csellel, sem erővel. A 20. században is az Erőd hadi célokra szolgált. 2003-ben Komárom Városa vásárolta meg, hogy idővel a város szerves részévé váljon.
Nagyigmánd felé pedig egy kicsit úgy érezheted, mintha nem is Magyarországon túráznál: meglepően sok szélkerék mellett tekersz végig. Kocsra beérve, ha az idődbe belefér, mindenképp nézd meg a Kocsi Múzeumot! Végül, egy dimbes-dombos végső szakaszt magad mögött hagyva visszaérsz Tatára, túrád végállomására. A túraleírás a Flowcycle közreműködésével készült. Csillagerőd, Komárom A 16. KOMÁROMI ERŐDRENDSZER - Sumida Magazin. században épült erőd nevét jellegzetes, csillag alakú formájáról kapta. Jelenleg múzeumként működik, megtekinthető benne például a budapesti Szépművészeti Múzeum több mint százéves gipszmásolat-gyűjteménye is. Monostori Erőd A történelmi erődrendszer bejárása, megtekintése önmagában is érdekes, emellett izgalmas rendezvények otthonául is szolgál. Az erődnek múzeumi részlege is van, kültéren és beltéren is bőven találsz itt látnivalót. Tatai Fényes Tanösvény A környék legkülönlegesebb ökoturisztikai látványossága egy nagyjából 1300 méteres sétaút, ami pallókon és hidakon vezet, amit végigjárva kékes színű tavakban és ártéri erdőkben, lápokban gyönyörködhetsz.
Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg. A vár magyar kézre kerülésével, annak első parancsnoka Majtényi István alezredes azonnal hozzálátott a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez. Majtényit Török Ignác mérnökkari alezredes váltotta, aki a 12 000-es védősereggel hősiesen ellenállt a várat ostromló osztrák túlerőnek. A több mint egy hónapig tartó ostromnak -1849 márciusában-áprilisában- a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A monostori erőd lőrése. A Guyon Richárd tábornok vezette felmentő csapat Győr irányába űzte el az osztrák főerőket. A vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el.
Gipszmásolat-gyűjtemény A 19. században kevesen engedhették meg maguknak, hogy bejárják a világ nagy múzeumait, s természetesen az akkor létező vizuális közvetítő rendszerek útján a mainál ezerszer nehezebb volt megismerni az európai művészet jeles alkotásait. Az ezekről készített gipszöntvények éppen ezért világszerte számos múzeum teljes értékű műtárgyai voltak. Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították. Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak.
Komárom – Az erődrendszer története A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során 1809-ben a császárvárost, Bécset is elfoglalták. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerősítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására. Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marquis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a "Csillagerőd", a korábbi Szent Péter palánk, mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal kiépítését.
2019. szeptember 27. 09:35 MTI 170 éve, 1849. szeptember 27-én - másfél hónappal a magyar szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel után - Klapka György tábornok is aláírta a komáromi vár megadásának előfeltételét képező megegyezést, amely szabad elvonulást és büntetlenséget biztosított a várőrség mintegy 30 ezer tagja részére. A komáromi várat, a kor legnagyobb és szinte bevehetetlennek számító erősségét a Görgey vezette fősereg 1849 júliusi elvonulása után Klapka György tábornok védte a II. és VIII. hadtest élén. Július végén, miután az osztrák erők nagy része is távozott, az ostromlók gyengébbek lettek, mint a várőrség. Klapka ezt felismerve két kitöréssel szétzúzta az ostromzárat, majd felszabadította a Dunántúl északi felét, de a főhadszíntéren elszenvedett vereségekről érkező hírek nyomán augusztus 12-én visszarendelte csapatait az elsáncolt táborba, a védők létszáma ekkor elérte a húszezer főt. Az ostromgyűrű augusztus 20-ra ismét teljessé vált, a császáriak a világosi fegyverletételre hivatkozva kapitulációra szólították fel Klapkát.