Laborfalvi Róza Barabás Miklós festménye (1854) Életrajzi adatok Születési név Laborfalvi Benke Judit Született 1817. április 8. Miskolc Elhunyt 1886. november 20. (69 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert Nemzetiség magyar Házastársa Jókai Mór Gyermekei Benke Róza A Wikimédia Commons tartalmaz Laborfalvi Róza témájú médiaállományokat. Laborfalvi Róza, születési nevén Benke Judit ( Miskolc, 1817. – Budapest, Józsefváros, 1886. ) [1] színésznő. Jókai Mór felesége, a realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe. Élete [ szerkesztés] A székely származású laborfalvi Benke család sarja. Laborfalvi Benke Juditként született, azonban később a "Róza" keresztnevet vette fel, vezetéknevét a saját laborfalvi előnevére cserélte, és így Laborfalvi Róza lett. Apja, laborfalvi Benke József ( 1781 – 1855) [2] székely származású erdélyi színész-nemesember volt, édesanyja pedig Rácz Zsuzsánna színésznő. Döbrentei Gábor biztatására 1833 -ban lépett színpadra a budai Várszínházban Komlóssy Ferenc színtársulatánál.
Felhasznált irodalom: 190 éve született Laborfalvi Róza., 2007. április 9. Jókainé Laborfalvi Róza. Színészkönyvtár. (2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva). Laborfalvi Róza, Laborfalvi Benke Judit; Jókainé. Magyar életrajzi lexikon. Sőtér István: Jókai Mór; Franklin, Bp., 1941 (Magyar írók).. Szabó László: Jókai élete és művei; Rákosi, Bp., 1904. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Feszty Árpádné Jókai Róza: Akik elmentek… – Szépmíves Könyvek, 2017 – 282 oldal, keménytáblás kötés védőborítóval, ISBN 978-615-5662-28-7 Jókai Mór fogadott lánya, Laborfalvi Róza unokája, Feszty Árpád felesége, Andrássy Gyula törvénytelen leánya, Feszty Masa édesanyja… nagy idők tanúja, nagy emberek társa, akinek talán éppen ez a társaság volt a tragédiája: saját kibontakozását lehetetlenítette el. Szerencsénkre Jókai Róza (1861-1936) érezte-tudta, hogy olyan titkokat ismerhet, melyek – legyenek néha bármennyire fájók – a közvéleményre tartoznak. A viszonylag hosszú élet lehetőséget adott neki arra, hogy emlékeit egy olyan időben vesse papírra, amikor az érintettek már nem sértődhetnek meg. Persze, mindez nem jelent bulváros kitárulkozást, ízléstelen pletykagyártást, csak éppen a mások számára nem nyilvánvaló viszonyok, érzések, gondolatok és történetek rögzítését (itt-ott bevallott elhallgatásokkal, s a korban még ismert diszkréció fenntartásával. ) Első kézből az asztalos inasból lett festőzseniről!
1848. augusztus 29-én feleségül ment hozzá. A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai (például Petőfi Sándor is) nehezen törődtek bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya, Benke Róza (1836–1861), akinek az apja a kor ünnepelt színésze, Lendvay Márton volt. 1849-ben megmentette Jókait a felelősségre vonástól, bújtatta őt, később menlevelet is szerzett számára. Laborfalvi visszavonulásáig, 1859 -ig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával (és Jókai beszédével) nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház. 1859 után csak jótékony célú előadásokon lépett föl. Utolsó fellépése 1869. március 7-én volt Predszláva szerepében Szigligeti Ede A trónkereső című darabjában. Miskolcon 1883. november 30-án, művészi pályafutása félszázados évfordulóján egy búcsúfellépés erejéig ismét színpadra lépett, ekkor a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki.
Visszalépett Járóka Lívia Visszalépett a fideszes Járóka Lívia, a jobboldali konzervatívok alelnök-jelöltjének javára, az Európai Parlamentben jelenleg is folyó alelnök-választáson. Visszalépett a Fidesz alelnök-jelöltje az Európai Parlament választásán Járóka Lívia a második fordulóban döntött a meghátrálásról. Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalép az alelnökjelöltségtől a lett Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára. Europai parliament szavazas go. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az ECR jelöltjét támogatja annak… Šimečkát az Ep első szlovák alenökévé választották Az Európai Parlament alelnökévé választották Michal Šimečkát (PS). A posztra az Újítsuk meg Európát frakció jelölte, az EP-nek összesen 14 alelnöke van. Šimečka 494 támogató szavazatot kapott, ő lett az EP első szlovák alelnöke. Megvan az Európai Parlament új elnöke Roberta Metsolát az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének kedden a testület strasbourgi plenáris ülésén.
Megválasztása utáni nyilatkozatában a többi között arról beszélt, hogy nőként és a testület elnökeként azért akar harcolni, hogy az egyenlőségért folytatott küzdelem ne csak látszat legyen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EP soha nem fogja elfogadni azokat, "akik aláássák a demokráciát, a jogállamiságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, célpontnak tekintik a nőket és marginalizálják az LMBT-közösséget". A máltai politikus hozzátette: elnökként arra is törekszik, hogy fellépjen az Európa-ellenes narratíva és a félretájékoztatás ellen, amelyek nagy teret nyertek a koronavírus-járvány idején. A 43 éves Metsola a legfiatalabb elnök az uniós törvényhozás történetében. Ő a harmadik nő, aki ezt a tisztséget betölti. Europai parliament szavazas list. Az első a francia Simone Veil volt 1979-1982, a második a szintén francia Nicole Fontaine 1999-2002 között. Roberta Metsolát az EPP liberális szárnyához sorolják, a baloldal egyetlen politikai kifogása vele szemben, hogy ellenzi az abortuszt. David Sassoli, a testület előző elnöke, a múlt héten hunyt el súlyos betegség következtében.
A orosz invázió felrázta az európai politikusokat, bár az Egyesült Államok évek óta szorgalmazta, hogy az EU csökkentse orosz gázfüggőségét, eddig az olcsó orosz földgáz bűvöletében élő EU nem hajlott a jó szóra. Olaf Sholz német kancellár és Robert Habeck gazdasági miniszter például már arról beszélt, hogy az orosz energiafüggőségének csökkentése érdekében az is elképzelhető, hogy átmenetileg tovább működtetik a bezárásra ítélt atom- és szénerőműveket.