Új zászlóshajó van a kábelcsatornán, ugyanis nézettségben is hihetetlenül nagyot szakított idén a Westworld az HBO-n és a kritikusok is nagyon szerették a vadiúj sci-fi első 10 részét. Igaz, hogy voltak, akik már az elején feladták, mondván robotokért minek izgulni, de végül nem nekik lett igazuk. A finálé vérgőzös lett, Anthony Hopkins feledhetetlen alakítást nyújtott itt is, és a történetszálakat szépen elvarrták az írók. Egyedül azt hagyták nyitva, hogy innen hova tovább. A Westworld jól kezelte azt az ellentétet, amely a cowboyok világa és a futurisztikus jelen/jövő feszült. Westworld 1.évad előzetes. Felüdülés volt látni, ahogy a felnőtteknek szóló vidámparkban történő mulatozás és gyilkolászás közben abba is betekintést nyerhettünk, hogy az alkotók és a karbantartók milyen problémákba ütköznek a látogatók szórakoztatása során. Merthogy ha értelmet ad az ember a gépeknek, abból baj lesz. Tudja ezt mindenki, aki legalább egy részt látott a Mátrix filmekből. Itt is lett galiba, ugyanis az androidok fellázadtak és odacsaptak az embereknek.
Nem is egyszer. Az HBO-t sokszor megvádolták már, főleg feminista nézők, hogy feleslegesen mutogat meztelen embereket. Főleg nőket ugye. A Trónok harca esetében ez nagyjából igaz is volt, a Westworld viszont teljesen más tészta. Itt rendben van, hogy a javításkor levetkőztetik a robotokat. Nem is lenne túl élethű, ha a prűdséget maximumra tornászva a karbantartók garbóba, bokáig érő szoknyába öltöztetett androidokat próbálnának "összevarrni". KRITIKA: Westworld, 1. évad, 1. rész. Az egyik legfontosabb karaktert, a lázadó madamot alakító Thandie Newton mondta azt, hogy számára felszabadító, hogy egyes jelenetekben ruha nélkül szerepel. Nem is kell ilyesmi miatt plafonon lenni, csak árt az ember egészségének. Főleg, hogy a női karakterek nagyjából ugyanannyira erősen rángatták előre a sztorit, mint a férfi főszereplők. Igaz, hogy Anthony Hopkins úgy volt főgonosz, hogy közben még szimpatizálni is lehetett vele, de a feketébe öltözött Ed Harrisen kívül ott volt még Evan Rachel Wood is, aki több tudott lenni holmi megmentésre váró szende szőkénél.
Kevés sorozat van, aminek a történetvezetése olyan bonyolult, mint a Westworldé: ki épp a gazdatest és ki az ember, milyen idősíkban vagyunk, a mögöttes jelentéstartalomról nem is beszélve. Ráadásul utoljára 2020-ban láttuk. Június 26-án viszont visszatér a sorozat, egészen pontosan a 4. évad, szóval most gyorsan felgöngyölítjük, hogy hol maradt abba a sztori. 1. Dolores Ha valamire emlékeznünk kell a Westworld harmadik évadából, az az, hogy Dolores ( Evan Rachel Wood) halott, vagyis eltűnt, miután Serac kitörölte az elméjét. Westworld 1. évad 1. rész. De szerencsére sikerült rávennie Caleb et, hogy elpusztítsa a világot irányító Rehoboam-szuperszámítógépet, és Maeve -et, hogy elárulja Seracot és az emberek és a gazdatestek közös forradalmának élére álljon. Wood most állítólag egy új karaktert alakít, Christinát, egy nagyvárosban élő írónőt, de Dolores néhány másolata is szaladgál még a sorozatban. 2. Maeve Maeve ( Thandiwe Newton) a harmadik évadban vad kalandokon ment át; először a Warworld park 1940-es évekbeli, náci megszállás alatt álló Európájának szimulációjában ragadt, majd Doloresre kellett vadásznia, cserébe azért, hogy végre újra találkozhasson a lányával.
Előfordul, hogy nem tud betölteni a videó a host oldalról. Ilyenkor érdemes megpróbálni újra tölteni az oldalt. Amennyiben ez nem oldja meg a gondot, a videó jobb sarka alatt található ikonnal bejelenthető a videó. Ebben az esetben kivizsgáljuk a problémát. Amennyiben a videó akadozna, le kell állítani a lejátszást, várni egy kicsit, hogy töltsön, majd elindítani. Ha tetszik, az oldal támogasd te is azzal, hogy bekapcsolva hagyod a "bánya" funkciót. :) Amennyiben mégis ki akarod kapcsolni, kattints ide. További információért pedig ide. Westworld (Westworld) 1. Westworld 1. évad 03. rész - Sorozat.Eu. évad 1. rész Az első 1540 megtekintés
520 |a Több mint tíz év elteltével lát ismét napvilágot magyarul Viktor Frankl visszaemlékezése, amelyben a pszichológus szemével mérte föl a koncentrációs táborokban személyesen átélt borzalmak lelki folyamatait. Ezúttal új fordításban, a könyv számára sikert hozó amerikai kiadás előszavával (a neves pszichológus, Gordon W. Allport tollából) és a szerkesztő rövid bevezetésével kerül ismét a magyar olvasók kezébe. Frankl memoárja egyszerre elképesztően mély, objektív elemzés és megrázó élménybeszámoló, mely a személyes tapasztalat intenzitásával fest drámai képet a koncentrációs táborok mindennapjairól, a foglyokról, a kápókról és az SS-katonákról. Mégis mondj igent az életre!. Ugyanakkor a pszichológus Frankl értékelései saját személyes fejlődésébe is bepillantást nyújtanak, a gyógyítandó betegségen áteső orvos hitelével látva el egész munkásságát. Frankl könyve elején leszögezi: élményeit korántsem pszichológusként élte át (".. minden büszkeség nélkül mondom, hogy én sem voltam több, mint »átlagos« fogoly - nem voltam egyéb, mint puszta szám: 119 104"), mindazonáltal - legalábbis az utólagos mérlegelés perspektívájából - sikerült élményeit az objektív, szakmai szempontoknak alávetnie.
Ami az életünk értelmét beteljesítő lehetőségeket illeti, egyedül ezek mulandóak. Mert amint megvalósítjuk őket, egyszer s mindenkorra szólnak; mivel a valóra váltott lehetőséget úgymond a múltba menekítjük, ahol semmi nem tűnik el visszahozhatatlanul. Érvek a tragikus optimizmus mellett Élj úgy, mintha már másodszor élnél, és elsőre mindent a lehető legrosszabbul csináltál volna. Érvek a tragikus optimizmus mellett Létezésünk minden pillanata elmúlik és elhal; de nem éppen ez a radikális elmúlás szólít fel bennünket arra, hogy minden pillanatot használjunk ki, vagyis a valamilyen értelem betöltésének a pillanatban rejlő lehetőségét valósítsuk is meg? Érvek a tragikus optimizmus mellett Ha valakit annak alapján ítélünk meg, netán elítélünk, amit biológiailag (öröklés, de a nemzeti hovatartozás is), pszichológiailag (nevelés, képzés) és szociológiailag (társadalmi és gazdasági adottságok) magával hozott, nem pedig annak alapján, amit ezekből kihozott, akkor teljesen igazságtalanok vagyunk vele szemben.
Publisher Description Világszerte olvasók egész generációi számára nyújtott megrázó élményt Viktor Frankl pszichiáter klasszikus memoárja, amelyben a náci haláltáborokban zajló mindennapi életről számol be. Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942-45 között, ezek egyike Auschwitz volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások végletes gyötrődéséből kiindulva hozta létre terápiás módszerét. A szenvedést nem kerülhetjük el, állítja Frankl professzor, azt azonban eldönthetjük, hogy milyen módon viszonyulunk hozzá, és találunk-e benne értelmet. Értelmet találni az életben, bármilyen is az; kitűzni bizonyos célokat, és azok felé haladni - Frankl logoterápiájának ez a törekvés az alapköve. Sok tekintetben a pszichoanalízisre épít ez az elmélet, de annál általánosabb érvényű, és pozitív üzenete révén mindenkit szíven talál. Az ember egyedi, senki mással össze nem téveszthető lény, hangsúlyozza dr. Frankl, éppen ezért mindenkire rá van bízva, hogyan éli meg, hogyan értelmezi saját személyes tapasztalatait.