A Scolar Kiadó kiadványai a magyar kultúráért, a magyar művészetért és hagyományaink megőrzéséért elnevezésű szakmai program megvalósítását 2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Száraz Miklós György: Csodás Magyarország – Csavargások a régmúlt időkben című kötete a Szép Magyar Könyv 2021 versenyén Orbán Viktor miniszterelnöki különdíját nyerte el.
Csodás Magyarország leírása Száraz Miklós György lenyűgöző könyvében olyan természeti tüneményekről, művészeti emlékekről, építészeti műremekről és szellemiségről mesél, melyek a mi földünkön sarjadtak, a valaha létezett, ám azóta fényes katedrálisként alámerült történeti Magyarország terében és idejében, mi adtuk őket az emberiségnek, vagy a véletlennek köszönhetően itt őrződtek meg. A könyvben a kincseink soroltatnak fel. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, ezüst, elefántcsont, igazgyöngy, drágakő. Valaha kincs volt a levéltár is. Csodás Magyarország - Pedagógusoknak - Scolar Kiadó. Kincs a ritka kelme, az ismeretlen fűszer, a holdkőzet, az ősidők dinoszauruszainak megkövült csontváza. Épület is lehet kincs. Kastély, udvarház, templom. Kinccsé lehet festmény, kehely, pásztorbot vagy ereklyetartó, egyetlen bélyeg. Kincs a jól válogatott könyvtár, a cseppkőbarlang kristálytiszta levegője. Kinccsé lesz bármi, ami nélkülözhetetlen, és fogyóban van. Így e Csodás Magyarország kincse például a Hortobágy, a Tisza és a tiszavirág, a hévízek, a szabolcsi földvár, a magyar tanya, a székely rovásírás, de kincs a nyelvünk vagy Csontváry Baalbekje, Makovecz Imre paksi temploma, az unitáriusok, a huszárok és '56 öröksége… Száraz Miklós György mintegy 50 csodánkat ismerteti a tőle megszokott történelmi hitelességgel és irodalmi igényességgel – albumát csodálatos képanyag teszi még elevenebbé.
AZ ÉLMÉNY CSAK VELED LEHET TELJES. #ITTHONBIZTONSAGOS Az ország csodái újra várnak! Kellő körültekintés mellett végre újra elindulhatsz, hogy felfedezd hazánk látnivalóit. Arra kérünk, maradj most az ország határain belül, mert így tudunk vigyázni egymásra! Ráadásul a belföldi utazással a hazai gazdaságot, a hazai szolgáltatókat támogathatod. Néhányukat meg is ismerheted az alábbi videókból. Csodás magyarország hu xiaoli. Nézd meg őket, és engedd, hogy megmutassák, miért szeretik annyira a helyet, ahol élnek! Ha utazási tippeket keresel, böngészd át videóinkat! Ha szállást, vendéglátót keresel, kattints át ajánlatainkra! Bátor Anna és Diószegi Ádám, Zebegény Mesebeli helyszín csodás panorámával A Börzsöny hazánk egyik legvadregényesebb, legérintetlenebb tája. A csodálatos hegyek, a varázslatos erdei ösvények és a lélegzetelállító kilátások helye. Nem csoda, hogy olyan lelkesedéssel beszélnek a hely csodáiról Bátor Anna és Diószegi Ádám, szálláshely-tulajdonosok is. Ha a természet szépségeire és nyugalmára vágysz, Zebegény és a Börzsöny nem fog csalódást okozni.
Forrás: Szerző: Vajk Brigitta
Így, ha végül tőlük szerezzük be a kész karácsonyi vagy szilveszteri menüt, akkor az ő túlélésüket is segítjük a mostani helyzetben.
Miközben életében nagy lendülettel sok hazugságot is megverselt, az Iliász és az Odüsszeia fordítójaként évtizedek óta meghatározza a magyar olvasók antikvitásélményét a száz éve született Devecseri Gábor. A gyerekek is jól ismerhetik munkássága egy részét. Mámoros állapotban tudott létezni – folyamatosan és bármiféle szer nélkül, még kávét sem ivott. Egymástól nagyon különböző élethelyzetekben, nagyon eltérő célokért is maximálisan lelkesedett, így lehetett Devecseri Gábor egyszerre a magyar irodalom, és főleg műfordítás egyik legnagyobb alakja, valamint egy elnyomó rendszer elragadtatott szolgálója. SZ.12/E - Irodalom - 1. Az Iliász és Odüsszeia embereszménye. Ez a szélsőséges megítéléseket generáló kép rajzolódik ki a száz éve született irodalmár emlékezetéből, aki miközben életében nagy lendülettel sok hazugságot is megverselt, műfordításaival új világot nyitott az európai kultúra fejlődését egyébként meghatározó antik világ iránt érdeklődő magyar közönségnek. Budapest, 1970. január 11. Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő, műfordító, klasszika-filológus 1971. július 31-én halt meg Budapesten.
4. A hős célja Iliász: Kezdetben dicsőség, hírnév, majd az, hogy visszakapja Briszéiszt. Később Patroklosz megvédése, majd halálának bosszúja mindenáron. Odüsszeia: Társai és saját életének megmentése, hazajutni feleségéhez Ithakába. Későbbi célja: megbosszulni a kérőket. 5. A hős jelleme (az eposz embereszménye) Iliász: Akhilleusz félisten; rendkívül erős, haragvó, bátor, büszke, mégis érzelmes, makacs, számító, fejvesztett, öntelt, rettenthetetlen öncélú. Célja a bosszú. Akhilleusz bátor vitéz, isteni származású, sorsával tisztában van és vállalja: a hősi halált és a dicsőülést választja; ez a kor nemesi ideálja; büszke, személyes ügyként kezel mindent. Odüsszeia: Jelleme fokozatosan fejlődő. Okos, kitartó, hűséges, kíváncsi, majd elővigyázatos, bátor, erős, agyafúrt, gondoskodó, leleményes, közösségért küzd. Célja a hazatérés. Már nem a hírnév, hanem az élet a lényeg (arisztokrácia hanyatlik); okos, igazságos, óvatos. Fontos neki a hírnév és a kincsei is (pénzéhes). ILIASZ ÉS ODÜSSZEIA ÖSSZEHASONLÍTÁSA - Segítség tanulok. 6. Eposzi kellékek Propozíció (tárgymegjelölés) és invokáció (segélykérés) Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét.
egy egész sor: "És hogy a rózsásujjú hajnal kél ki a ködből (…)" – Jelenetek szerkezeti hasonlósága, pl. a harcleírásban, a vendéglátásban Az eposz kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, természetfölötti erőktől támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el. Kellékei, állandó elemei: invokáció, propozíció, "in medias res" kezdés, enumeráció, csodás elemz, állandó jelzők és egyéb sémák, toposzok, epikus hasonlatok. Gyakora verssora a hexameter. Iliász és odusszeia . Az Íliász tárgya a trójai háború történetének egyetlen szakasza, 52 nap eseménysora a tizedik évből. Előzménye (a mondai cselekményen kívül) az ógörög mitológiából elsősorban Zeusz és Léda násza, amelyből Heléna a legszebb földi asszony megszületik, vamalint Péleüsz mürmidón király és Thetisz tengeristennő esküvője, amelyet a meg nem hívott viszályistennő aranyalmája tesz nevezetessé, és amelynek következtében majd a hős Akhilleusz megszületik. A mű témáját már a kezdősor megadja: ez a harag, nevezetesen Péleidész Akhilleuszé.
Ebben az esetben 2 szálon fut. Visszalép az időben. Egyik szál: Odüsszeusz bolyongása, kalandjai, kihívások, majd hazatérése. Másik szál: Ithaka története Odüsszeusz távolléte során. 40 nap és egy évtized története. 3. Az istenek szerepe (deus ex machina) Iliász: Akhilleusz édesanyján keresztül éri el az isteneknél, hogy az akháj népek ne győzzenek segítsége nélkül. Az istenek fegyverrel harcolnak, beleavatkoznak a trójai háború menetébe. Minden rajtuk múlik, az emberek csak játékszerek, bármilyen nagy hősök is; bujtogatnak, személyesen beleavatkoznak a csatába; halhatatlanok, mégis megsérülnek, és az Olimposzon panaszkodnak (az emberek erkölcsileg fölöttük állnak) Odüsszeia: Odüsszeusz az istenek döntése miatt kényszerül bolyongásra, a küklopsz bántalmazása miatt. Majd végül az istenek könyörülete miatt térhet haza 10 évnyi bolyongás után. Jelen vannak ugyan, de nem viselkednek emberként, eltérően az Iliásztól. Korlátozott szerep: az emberek önnön vétkeikért szenvednek, az isteneket alaptalanul vádolják; nem ők alakítják a sorsot, csak néha beleszólnak; külső szemlélők.
Az Íliászban tehát az epikus keretek között lelki történések játsszák a főszerepet. Egyén és közösség viszonya azéert válik válságossá, mert a hős eltér a humánus magatartástól, és az indulati ív akkor zárul, akkor ér véget a cselekmény, amikor az emberiesség ismét érvényesül. Szerkezete arányos tagolódású. A 24 ének első harmada a görögök vereségének nyilvánvalóvá válásával ér véget (VIII. ének), a második harmad végén következik be az újabb fordulat, Patroklosz engedélyt kap a fegyver sielésére (XVIII. ének). Párhuzamok, ellenpontok teszik zárttá a művet a cselekmény, a jellemek és a hangulat terén is. Az Odüsszeia a trójai háborúból hazatérő görög hősök kalandjait elbeszélő eposz. Az Íliászhoz igazodik mind formai sajátosságaiban, mind tartamában (a folytatásának tekinthető, annak részleteit sehol nem ismétli). Szereplői az Íliász világából kerülnek ki. Odüsszeusz itt főszereplővé ép elő. A két mű társadalmi világát jelentős különbség választja el egymástól: az előbbi a törzsi-nemzetségi társadalom válságát ábrázolta, az utóbbi viszont az individuum eposza.
Az istenek között is van hierarchia, ők is harcolnak, de halhatatlanok. Az emberek életük kockáztatásával az istenek fölé emelkednek. Kétszintes a világ: istenek világa, halandók világa. Akhilleusz: Felvállalta a hősiességet, a közösség által kapott feladatot. A feladatok teljesítenie kellett a közösségért. Hírnév lett az eposz központi témája. A harag következtében megfeledkezik a feladatáról, így büntetést kap: a görögök folyton veszítenek. Akhilleusz nem harcol, ezért az istenek kényszerítették a visszatérésre. Az eposz végén a humanitás diadala, a közösség harmóniája helyreáll, és Akhilleusz megbocsát. Az élet teljessége az eposzban: Az élet jó és rossz oldala is benne van. Jó oldala egy kis epizód melyben leírják a békés, idillikus életet. A rossz oldal: csaták, vér, kegyetlenség, pusztítás nyomasztó, sötét. Ez az eljárás a hangulati ellenpontozás. Odüsszeia 24 énekből álló 3 szálú történet: Odüsszeusz kalandozása Odüsszeusz hazatérése Télemakhosz útja A 10 év bolyongást 10 kalandként mutatja be, maga az út haza 40 napig tart.