Magam is számtalanszor vizsgáztam együtt nappalisokkal, és inkább nehezítést, nagyobb szigort tapasztaltam magammal szemben, és enyhébb, elnézőbb bánásmódot a nappalis kolléga esetében. Szerintem még az oktatók is "lenéztek" minket. A nem nappalis hallgatóknak valójában szerintem csak az a nagy hátránya volt, hogy kimaradtak a nappali egyetemmel együtt járó, boldog, szabad diákévek számtalan élményéből. Hogy halmozzam az élvezeteket, a külker főiskolát estin, a jogi egyetemet levelezőn végeztem el. A jogi karokon a római jog a nagy szűrőtárgyak közé tartozott (mint a főiskolán a matek, vagy a számvitel), ami többnyire felezte az eredeti évfolyam-létszámot, ez a mi esetünkben sem volt másképp. Mi a ma már, mint olvasom, legendássá vált Brósz-Pólay féle római jogi tankönyvből tanultunk, ám én a gyűjtögető, mindent megóvó édesapámnak köszönhetően, az ő saját, Marton Géza féle római jog könyvét is használtam, roppant szorgalmas Sásdi Marika évfolyamtársammal közösen, inkább a Martonból készültünk.
S ekkor történt a csoda – legalább is a vizsgázó leányzó szempontjából. A profot telefonhoz hívták, aki így a vizsgát félbeszakította. Még kifele haladtában odaszólt a vizsgázónak: "maga legyen csak nyugodt, családi ügy, nemsokára jövök". A teremben csak az a tanársegéd maradt felügyelőként és nem vizsgáztatóként, aki a professzort elszólította. A várakozás percei ólomlábakon jártak, de úgy húsz perc után a professzor váratlanul és zavartan benyitott a vizsgáztató terem ajtaján. Maga csak menjen vissza a tanszékre tanársegéd úr, én majd befejezem a vizsgáztatást. A tanársegéd távozott, a prof pedig leülvén a vizsgáztató asztalhoz, így szólt a vizsgázóhoz: "Úgy emlékszem egy hármas jegyben maradtunk magával, csak nem tudtam beírni az indexébe. Megelégszik ezzel, vagy folytassuk a vizsgát? " A vizsgázó leány felszabadultan mondta: "professzor úr, ne folytassuk a vizsgát, én megelégszem a hármassal is. " Így történt azután, hogy a joghallgató leányzó római jogból közepesre vizsgázott… Ezt a történetet aztán később, munkatársai, kollegái előtt vidáman és dicsekedve mondta el, mármint, hogy ő úgy vizsgázott le római jogból, hogy tulajdonképpen nem is vizsgázott.
PTE-n nem tudom, ugyanígy van-e. Egyes egyetemeken tudtommal már el is törölték a szigorlatokat és alapvizsgákat. ELTÉn nekünk 8 alapvizsga volt, és két szigorlat. Természetesen nem lehetetlen ötösre megcsinálni, miért lenne lehetetlen... Mondjuk elég nehéz, de biztos van olyan, akinek sikerül. De miért számít annyira a jegy? Hidd el, ha oda jutsz majd, nem fog annyira érdekelni már. :) Egyetemen a kutyát nem érdekli, hogy hányast kapsz. Amúgy az alapvizsgák: Első évben: magyar állam- és jogtörténet, egyetemes állam- és jogtörténet, római jog, közgazdaságtan (ehelyett választhattam volna másodévben a szociológiát). Másodév: nekem nem volt, aki a szociológiát választotta, annak az. Harmadév: munkajog Negyedév: pénzügyi jog, nemzetközi jog, nemzetközi magánjog. Szigorlatok: polgári eljárásjog harmadévben, és büntető eljárásjog negyedévben. Államvizsgatárgyak a 10. félévben: büntetőjog, polgári jog, alkotmányjog, közigazgatási jog, állam- és jogbölcselet (azt hiszem, hogy ehelyett az új szabályok szerint lehet nemzetközi jogot választani, vagy ilyesmi, de nem tudom, ezt mostanában vezették csak be).
Az első vizsgaidőszak ezért is meghatározó, hiszen ez az első komolyabb tapasztalatszerzés az egyetemi számonkérésről. Pont emiatt nem szabad csüggedni akkor sem, ha nem sikerül minden elsőre a tervezettek szerint. Minden hallgatónak sikeres felkészülést kívánok! Források: 1, kép2, kép3, kép4, kiemelt
Például ha a felek mindketten cégtulajdonosok, akkor a házasságkötés ellenére sem támaszthatnak jogot a másik fél által birtokolt cégrészre. A felek különvagyonát képzi továbbá: az általuk örökölt vagy kifejezetten nekik ajándékozott vagyon, függetlenül attól, hogy a felek házasok-e már, a feleket illető szellemi jogok, de az abból a házassági vagyonközösség ideje alatt keletkező járadék nem, ha bármely fél személyét ért sérelem miatt kap kártérítést (függetlenül attól, hogy fennáll-e már a házasság), személyes használati tárgyak, illetve a különvagyonból szerzett egyéb vagyonelemek (például egy házasság előtt vásárolt autó eladásából finanszírozott új gépjármű). Az úgynevezett közös vagyon meghatározása a fentiek tükrében könnyebbé válik. Esküvőnk előtt két évvel vásároltam lakást, most 18 év után válunk. Közös tulajdonnak számít a lakás, vagy csak engem illet? Két kiskorú gyermekem van. Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
A felek különvagyonát képzi továbbá: az általuk örökölt vagy kifejezetten nekik ajándékozott vagyon, függetlenül attól, hogy a felek házasok-e már, a feleket illető szellemi jogok, de az abból a házassági vagyonközösség ideje alatt keletkező járadék nem, ha bármely fél személyét ért sérelem miatt kap kártérítést (függetlenül attól, hogy fennáll-e már a házasság), személyes használati tárgyak, illetve a különvagyonból szerzett egyéb vagyonelemek (például egy házasság előtt vásárolt autó eladásából finanszírozott új gépjármű). Az úgynevezett közös vagyon meghatározása a fentiek tükrében könnyebbé válik. A fentiek kivételével tehát – egyéb rendelkezés híján – minden közös vagyonnak számít, amelyet a házasságot kötött felek a vagyonközösség időtartama alatt együtt vagy külön szereztek. Mi történik, ha nem rendelkezik a házasság előtt szerzett vagyonról, a házasság után közös vagyonná válik? Sok a mítosz a közös vagyon és annak esetleges váláskori elosztása körül, melyet leginkább a 90-es évek televíziós sorozatai táplálnak.
A közös vagyon magába foglalja a közös vagyontárgyak terheit is, így ha a törvény eltérően nem rendelkezik, akkor a felek közösen viselik a kötelezettségből eredő tartozásokat, attól függetlenül, hogy melyik házastárs vállalta azt. Tehát abban az esetben, ha az egyik házastárs hitelt vesz fel, akkor az ebből eredő fizetési kötelezettség a másik felet is ugyan úgy terheli. Bár nagyon leegyszerűsítve hüvelykujjszabályként alkalmazható ez a megközelítés, a helyzetet mindenképpen érdemes árnyalni. A házastársi vagyonközösséget megelőzően szerzett vagyon a különvagyon kategóriába tartozik, azaz ellenkező rendelkezés híján csak az egyik felet illeti meg. Például ha a felek mindketten cégtulajdonosok, akkor a házasságkötés ellenére sem támaszthatnak jogot a másik fél által birtokolt cégrészre. A felek különvagyonát képzi továbbá: az általuk örökölt vagy kifejezetten nekik ajándékozott vagyon, függetlenül attól, hogy a felek házasok-e már, a feleket illető szellemi jogok, de az abból a házassági vagyonközösség ideje alatt keletkező járadék nem, ha bármely fél személyét ért sérelem miatt kap kártérítést (függetlenül attól, hogy fennáll-e már a házasság), személyes használati tárgyak, illetve a különvagyonból szerzett egyéb vagyonelemek (például egy házasság előtt vásárolt autó eladásából finanszírozott új gépjármű).
Közös tulajdonnak számít-e a saját magam által vásárolt ingatlan? Mi történik a házasság előtt és után szerzett vagyonnal? | Jog és Pszichológia A házasság előtt szerzett vagyon védelmének 6 vastörvénye | Primus Trust Zrt. Mi a közös és mi nem a házasságban? Házasság előtt vásárolt ingatlan vls esetén Az új Polgári Törvénykönyv szabályai alapján a házastársak különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás, a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat). Különvagyon továbbá a személyét ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy, valamint a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték. Amennyiben tehát például a feleség úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése előtt már vásárolt egy ingatlant, az a különvagyonába tartozik.
Így az ingatlannal kapcsolatos döntéseket a feleség önállóan hozhatja meg, és az esetleges eladásból származó bevétele "a különvagyon helyébe lépő értékként" a különvagyon része marad. Ugyanakkor a házasságkötés pillanatától az ingatlan bérbeadásából származó érték közös vagyonná válik, azaz mindkét felet közösen illeti. A helyzet azonban ekkor is tiszta, hiszen a felek pontosan és könnyedén nyilvántarthatják az ingatlanból szerzett bevételeket. Az első nehézséggel a házastársak akkor szembesülnek, ha az életközösség megszüntetéséről döntenek, és nem sikerül megállapodni a vagyonfelosztásról. Ha az immáron közös vagyon részét képező bérleti díjakkal ráadásul a felek nem a házasság alatt sem számoltak el, mert az egy külön számlán gyűjtésre, akkor a másik fél joggal várhatja el, hogy ez a tétel is a vagyonfelosztás részét képezze. Sokkal nehezebb helyzetet teremt ugyanakkor a cégtulajdon és az azzal kapcsolatos vagyon rendezése. Ha a házastársak egyike a vagyonközösség ideje alatt alapít céget, az már közös vagyonnak számít, ahogyan a házasság előtt alapított cég osztaléka is.
Vagyonmegosztás válás esetén példák: Amikor például a feleség úgy lép be a vagyonközösségbe, hogy már előtte vásárolt magának egy ingatlant, az az ő különvagyona részét képezi. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor már házastársként örököl az egyik fél mondjuk ingatlant, bútort vagy ékszereket. A szellemi tulajdonnál, ha az egyik fél netán író és megjelentet egy könyvet, akkor az őt megillető szellemi jogok szintén a különvagyonba tartoznak. A személyes szükségleteket kielégítő, szokásos mértékű vagyontárgyak közé sorolható példának okáért a feleség hajvasalója. Különvagyonnak minősül továbbá az egyik fél személyiségi jogait sértő cselekmény miatt az ő részére fizetett sérelemdíj is. Végezetül, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak ugyanúgy az adott házastárs különvagyonához sorolható. Ha tehát a férj eladja a vagyonközösség során a házasság előtt már tulajdonában lévő autóját és a befolyó összegből vásárol egy másikat, az továbbra is az ő különvagyona marad. A különvagyonnak azok az elemei, amelyek a közös életvitel szolgálatában állnak és a szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgyaknak a helyébe lépnek, 5 év házasság után a közös vagyonba kerülnek.
Házasság alatt vásárolt saját ingatlan – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.