Humor, szeretet, érintések – sorolja a foglalkozások legelemibb "kellékeit". Békés sziget Hogy mi minden kell még egy ilyen központ létrehozásához, eredményes működtetéséhez, arról az Első Lépések Kora Gyermekkori Intervenciós Alapítvány vezetője, Boros Boglárka gyógypedagógus-pszichológus mesél. Mint mondja, az alapítvány, illetve a hozzá tartozó korai fejlesztő központ 2006-ban jött létre. Hat éves kor alatti, eltérő fejlődésű kicsikkel foglalkoznak, de ez nem azt jelenti, hogy csak sérült gyermekek járnak ide – közli. Dunakeszi Első Lépések Kora Gyermekkori Intervenciós Alapítvány | Képmás. A "csak" fokozott figyelmet igénylő koraszülöttektől kezdve a genetikai, illetve kromoszóma-rendellenesség, esetleg méhen belüli vagy szülési trauma miatt sérült gyermekekig sokféle kicsi megfordul ezen a "békés szigeten". Down-kóros és autista kicsikkel is foglalkoznak, de azokat a szülőket sem utasítják el, akik csupán nevelési ötletekre, tanácsokra szorulnak. A komplex állapotfelmérés éppen arra való, hogy kiderüljön: szükség van-e rendszeres foglalkozásra vagy más módon is kezelhető a kisebb-nagyobb, esetleg csupán átmeneti gond.
Marad a szülők befizetése (az általában egyórás foglalkozás alkalmanként 3500 forintba kerül), és az úgynevezett egyszázalékos támogatás. Ebből a két forrásból, illetve az esetlegesen elnyert pályázati bevételekből kell fedezniük a működési költségeket. A pénztárca szűkösségét jól jelzi, hogy több munkatársuk ingyen is vállal órákat, csak hogy segítsen. S hogy mivel mérik itt a sikert? Szó szerint minden plusz lépéssel, amit egy-egy gyermek fizikai vagy szellemi téren produkál – derül ki az elmondottakból. Persze fel tudnak mutatni egészen különleges eredményeket is: Boros Boglárka egy 24 hétre, 620 grammal született babának az esetét említette. A gyermeket hároméves korában teljesen egészségesen "adták vissza" a családjának. Így már érthető, miért a várólista, és miért a családbarát jelző. – Sokkal több ilyen komplex fejlesztő központra lenne szükség az országban, mert sok a "problémás" kisgyerek – jegyzi meg szerényen az alapítvány vezetője. +36-20 429 9080 2800 Tatabánya, Aradi vértanúk tere 2.
Ha nem biztosítjuk a nagymozgásokat, nem alakul megfelelően a finommozgás, a beszéd, a gondolkodás és az érzelmi fejlődés sem. Fontos lenne rátalálni arra, hogy a gyerekkel töltött idő és játék a felnőttet is tölti, és hogy a gyermeki fejlődés motorja valójában nem önmagában a fejlesztés, hanem a szülő szerető jelenléte, a dédelgetés, az együtt töltött minőségi idő. Mohácsi Nelli: Sok szülő először nálunk hallja: "Tancevare, cincinare…", és bár eleinte még azt gondolja, hogy ennek semmi értelme, de ha látja a változást a gyereke arcán, otthon ő is erre fog táncolni a babával. És még egy nagyon fontos dolog: merje a szülő a gyerekét irányítani! Mert lehet, hogy a gyerek örül, ha megszerzi a hatalmat, de akkor ott bujkál benne a félelem is: ha nem a szülő az, aki vigyáz rám, akkor mi lesz velem, ha jön a sárkány?
A Media1 egyik olvasója kiszúrta, hogy a Neokohn impresszumában nem sokkal ezelőtt változás történt: Veszprémy László Bernát már csak a munkatársak között szerepel, holott néhány napja még ő volt a Köves Slomó, az EMIH rabbijának támogatásával létrejött zsidó hírportál főszerkesztő-helyettese. Olvasónk kérte, kérdezzük meg, van-e a változásnak köze ahhoz, hogy nemrég a lap egyik szerzőjéről, Gyenge Dánielről előkerült néhány kompromittáló fotó, melyek közül az egyiken Gyenge pár évvel ezelőtt náci karlendítést végzett, egy másikon nyilas zászlóval pózolt. (Az újságíró elismerte a fotók hitelességét és elnézést kért a történtekért, majd a Media1 műsorában mesélt arról, mi vitte az ordas eszmék közelébe. A lapnál az elnézéskérést követően megbocsátottak neki, így továbbra is számítanak az írásaira. ) Lapunk Megyeri András Jonatán mb. főszerkesztőnél érdeklődött a főszerkesztő-helyettesi poszton történő változás okáról. A főszerkesztő válaszában megerősítette, hogy Veszprémy László Bernát a továbbiakban már nem tölti be a főszerkesztő-helyettesi pozíciót a Neokohnnál, de a főszerkesztő hozzátette, hogy Veszprémy szerkesztőként továbbra is a lap munkatársa marad.
Szerkesztőség: 1037 Budapest, Seregély u. 17. Email: [email protected] Főszerkesztő: Megyeri A. Jonatán További információ »
Jó lenne, ha születnének átfogó monográfiák a korszakról, de még nem láttam hasonlót, mint ahogy magyar történész tollából komoly levéltári kutatásokon alapuló, nagy terjedelmű, egybefüggő és a teljesség igényével írt, modern szemléletű Horthy-életrajzot sem láttam. Az biztos, hogy az átlagember sosem hibás a történelemről alkotott véleményéért, a felelősség mindig a történészeké. Nincs modern Horthy-életrajz – Családi érintettsége okán is fontos korszakot dolgozott fel. Jót tesz a személyes viszonyulás a tudományos munka során? Vagy ilyenkor meg kell küzdeni ezzel a pártatlanság érdekében? – Mindenki, akinek a felmenői itt éltek száz éve, érintett volt ebben az évben, maximum nem tud róla. Teljesen pártatlan történész nincsen, de a magam részéről abban reménykedem, hogy sikerült legalább minimális távolságot tartanom a szereplőktől. A családi kötődések felmutatása pont azért fontos, hogy az ember ne rejtegesse a kötődéseit. Abban nem hiszek, hogy a történész zsákbamacskát játsszon az olvasóval, aki vagy kitalálja, milyen szemüvegen keresztül interpretálja a kutató az eseményeket, vagy nem.