A szerzői jogi törvény tartalmaz még további szabad felhasználási eseteket is (pl. bizonyos szervezetek – könyvtárak, levéltárak – saját célú másolása, fogyatékos személyek által történő felhasználások stb. ), itt csak a leggyakoribb eseteket soroltuk fel.
Copyright - Anatoly Volynets könyve, amely párbeszédes formában mutatja be a szerzői jogok kulturális, pszichológiai, gazdasági és más vonatkozásait Copyright war Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine -ben - Ethics wikia
(5) Ha valakik örököltek, dönthetnek ők szabadon, egymás között cserélhetnek, kié lesz a jutalom. (6) Végül, ha a törvény úgy szól, a jog mégis másra szállhat, és ki kapja, cserélheti, bár útjába szerződés állhat.
(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért. 47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására. (2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja. SZTNH közlemény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről (RSZ) - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba. (4) A mű többszörözésére adott engedély – kétség esetén – kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára. 48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
A svéd kalózpárt által létrehozott szerzőijog-ellenes kezdeményezés, a Kopimi logója A szerzőijog-ellenesség (angol eredeti: anti-copyright) az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások oltalmára vonatkozó jogszabályok (összefoglaló néven a szerzői jog) teljes vagy részleges elutasítása. A szerzői jog tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos) tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával ("mű"), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni. A szerzői jogi szabályozás célja (például a Magyarországon hatályos – módosított – 1999. évi LXXVI. Szerzőijog-ellenesség – Wikipédia. törvény [1] bevezetése szerint " meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében ". Ezen érvelés lényege, hogy a szerzői jogi védelem ösztönzi újabb alkotások megszületését azzal, hogy a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig.
Kulcstartók Felfújható léggömbök Esküvői kiegészítők Irodaszerek Hangszerek Notebook tokok és táskák Ajándékok Figurák gyűjtőknek Önvédelem Öngyújtók Barkácsmestereknek Bevásárláshoz Dohányosoknak Állomcsapda Buliba Álarcok és kosztümök Tréfás tárgyak Egyedi kitűzők Hit! Fidget spinnerek HALLOWEEN MOBILTELEFONOK, PC, ELEKTRONIKA Mobiltelefonok Robot porszívók Selfiebotok Hit! Kaja receptek képekkel szerelemről. Dugalj díszek Új Elosztók fülhallgatókhoz Hit! Akt fotózás debrecen airport Vicces A horthy korszak Nyertes lottószámok ötöslottó
A hajdani kispékségekben árult másfél kilós házikenyér ízét akartam előállítani. A legsikerültebb megközelítés receptje következik. A recept a felakkora, körülbelül 750 grammos kenyérről szól. Kedvenc játékom az új, 6, 5 literes kelesztőtál, ezt olcsón, kb. 850 forintért vettem egy Intersparban. Ilyen mint ez, csak sötétkék az anyaga és viláító zöld a kukucskáló fedele. A hozzávalókat - ha már egyszer van - akkor egyszerűbb a digitális mérlegen kimérni. A kenyér alapja 500 g liszt. A legjobban bevált arány 70% búzaliszt és 30% rozsliszt. A rozslisztet keverem, fehér és teljeskiőrlésű rozslisztet használok. Fele-fele arány esetén kicsit masszívabb, háromnedegy rész fehér és egynegyed rész teljes kiőrlésű rozsliszt esetén egy lágyabb, mondhatni flancosabb kenyérbelet kapunk. Utóbbi receptjét írom le. Ha fehérkenyeret szeretnék sütni, akkor 500 g búzalisztet használok. A mérleg edényébe belemérünk 350 g búzalisztet. Mostanában a gyermelyit kedvelem. 37, 5 g teljes kiőrlésű és 112, 5 g fehér rozsliszt mérek rá.
Mivel a sütőm nem süt egyenletesen, ezért negyedóránként forgatom a tepsit. Ha a köralakú rácsot használom, akkor a sütő maga forgatja, és nincs evvel gondom. Körülbelül háromnegyed óra szokott kelleni egy ekkora kenyérnek, addigra meg is sül szépen. A kétszer ekkora kenyérnek egy óra, vagy egy picivel több. Amikor még szőke a kenyér, de már majdnem jó, akkor ismét növelem a sütő hőmérsékletét 250 fokra, és két-három percet így sütöm. A megsült kenyeret gyorsan rácsra teszem, és vízzel megmosdatom - fényezem.