Kérdésünk tehát az, hogy igent mondhatunk-e egy olyan Uniós tagságra, ahol a Bibliával tudatosan szembeállított erkölcsi normák uralkodnak majd? Mi, hitvalló keresztyének nyugodt lelkiismerettel a feltételek és a várható körülmények legtágabb ismeretében szeretnénk csak igent mondani az Uniós tagságra, ehhez pedig szükségesnek tartjuk további őszinte tárgyalásokon meghozott megnyugtató alkotmányos garanciák megfogalmazását! Aki elmondta, amit Isten rábízott - Reformatus.hu. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanis azt az érvelést, hogy az Unió azért nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, mert az államot külön kell választani az egyháztól. Ez az érv azért álságos, mert a tervezett alkotmány passzusai éppen tudatos Isten-, Biblia- és egyházellenességükkel mondanak ellent ennek a "követelménynek", sőt potenciálisan magukban hordozzák a megtorlás, sőt a keresztyének szankcionálásának lehetőségét is. Ha gazdasági és politikai hatalmak döntenek majd a keresztyének felett, azt elszenvedjük, de az alapvető jogainkért való lelki és jogi harcot nem kívánjuk feladni.
De nem lehet fenyegetőzés sem, hogy aztán a kétségbeesés és a félelem űzze az embereket Krisztushoz. Az ember helyzete önmagában is kétségbeejtő, s ezt korunk embere érzi is, nem kell ezt feltétlenül fokoznunk. Az evangélizálás igen nagy problémája lett mára, hogy miként kezelje és artikulálja a bűn kérdést. Már csak azért is, mert korunk embere a bűn fogalmán egészen mást ért, mint a Biblia. A bűnnek legfeljebb etikai aspektusáról sejt valamit, miközben a bűn lényegéről, teológiai, transcendens aspektusáról fogalma sincs, mint az athénieknek (Acta 17). Ebben a vonatkozásban is tanulhatunk a presbiteriánus J. Parókia Portál. Edwards-tól vagy a kálvinista Whitefieldtől aki a bűn lényegét az ember önszeretetében határozta meg! Ezért hat egyre anakronisztikusabban és taszítóbban az etikai-bűn-centrikus evangélizáció. A bűn-centrikus evangélizáció másik nagy problémája, hogy nem tudja vonzóvá tenni a megtérést. "Miért térjek meg, mondjak le a bűnök élvezetéről, mikor abban jól érzem magam? " kérdezi korunk hedonista embere.
Sípos Ete Álmos a Biblia Szövetség főtitkára Megjelent a Biblia Szövetség honlapján:.
Felvetem hát a "botránkoztató" kérdést: vajon a bűnlátás feltétele, vagy következménye a kegyelem elnyerésének? Ha következménye, akkor merjünk bátrabban szólni arról a feltétel nélküli kegyelemről, melyről Pál a római levélben hatalmasan tesz bizonyságot (Róm 5, 6-8). Csak halkan kérdezem, hogy tudunk e kegyelem-centrikusan evangélizálni? Dr sipos ete álmos la. 6. 4. Az evangelizálás nemcsak meghívás, hanem kínálat is, mely jelenvaló ajándékként kínálja a bűnbocsánatot, az értelmetlen élettől és haláltól való szabadítást, és egyúttal az örök üdvösséget. Újra ajánlatos lenne az üdvösség fogalmának tisztázása is, mivel a régi típusú evangélizációk nagy kísértése volt egy olyan hamis, individualista, beszűkített üdvösségfogalom meghirdetése, mely csupán a bűnbocsánatra és a túlvilági boldog élet ígéretére szorítkozott. "Ha megtérsz, nagyon boldog leszel", s ezen szinte mindig egy érzelmi állapotot értettek. Így vált sok evangélizáció boldogság-centrikussá, mely az evangéliumot a fogyasztói javak szintjére süllyesztette, melynek "megtértjei" úgy tekintettek magukra, mint egy csodálatos magánvagyon birtokosaira, Krisztusra pedig, mint a speciális ajándékok osztogatójára.
A korábban leírt példák alapján sejtjük az Európai Unió álláspontját a reformátori "Solus Christus"-ról is. (Üdvösség egyedül Jézus Krisztus személyére nézve - a Szerk. ) Mire számíthatnak a hitvalló keresztyének Európában, ha annak alkotmánya minden vallásnak szabad utat biztosít majd, csak a keresztyénség alapvető tanításait fogja kizárni? Erre a kérdésre sem találtunk eddig megnyugtató választ. Elvárjuk, hogy a keresztyén egyházak - esetünkben a protestánsok - vezetői határozottan kérjék az Unió illetékeseit, hogy alkotmányosan garantálják a keresztyének vallásszabadságát. 5. Aggodalommal figyeljük azt is, hogy egyre több Uniós tagállam immár a házassággal egyenlő rangú együttélési formának tekinti a homo-párok kapcsolatát, sőt egyes országokban a homo-párok egyházi megáldásának megtagadását fegyelmi eljárás követi. SZÜKSÉG VAN-E ÚJ REFORMÁCIÓRA? (2.) – AZ ISTENKÉP – Biblia Szövetség Egyesület. Mindez a keresztyén házasság és család erkölcsi fundamentumának lebontásáról, a társadalmi alapok lerombolásáról és az Európai Unió gyakorlatának és a Biblia erkölcsi normáinak nyílt szembenállásáról árulkodik.
Weninger úr történelmi ismeretei hiányosak vagy olyan világvallás-ökumenében gondolkodik, amelyen a reformáció egyházai nem tényezők többé Európában sem? Itt már a protestáns keresztyénség legértékesebb kincse: a bibliai identitása forog veszélyben. Olvasva a külföldi - német, holland, angol - bibliahű keresztyén sajtót az Európai Unióban zajló eseményekről, joggal várjuk el, hogy egyházi vezetőink tárgyilagosan nyilatkozzanak a ránk váró következményekről. Vegyünk sorra ezek közül néhányat: 1. A külföldi sajtó például tájékoztat arról, hogy abba a 105 tagú Konventbe, amelyik az EU alkotmányán dolgozik - elnöke, Valery Giscard d'Estaing, ny. francia államelnök - nem delegáltak egyházi vezetőt. Az alkotmány szövegtervezetébe pedig Isten nevének bevételét és az ember Isten előtti felelősségének említését Belgium és Franciaország akadályozta meg. Bár vannak politikusok, pl. Prof. Dr sipos ete álmos park. Paul Kirchhof, német alkotmánybíró, vagy Ingo Friedrich, az Európai parlament helyettes elnöke, akik szót emeltek annak érdekében, hogy Isten neve és az ember Isten előtti felelőssége bekerüljön az EU alkotmányába, még mindig kétséges, hogy törekvésük sikerrel jár-e?
Ahogy közeledik hozzánk az Európai Uniós tagságról történő népszavazás napja, egyre többen hiányolják ehhez a fontos döntéshez nélkülözhetetlen előzetes tájékoztatást. Eddig ugyanis csak a belépés előnyeiről festett rózsaszín képet ismerhettük meg, de nem ismerjük a belépés valóságos feltételeit, és a tagsággal járó kötelezettségeket, következményeket. Mindehhez hozzátehetjük, hogy országunk hívő keresztyénei még ennél is kevesebb információval rendelkeznek az Unió (jelenlegi és leendő) lelkiségéről, a keresztyén erkölcsi normákhoz való viszonyáról. Dr sipos ete álmos név. Sajnos, erről protestáns egyházi sajtónkban sem olvashatunk, pedig az egyház feladata lenne ebben a kérdésben is prófétai szót mondani! Ezért a Biblia Szövetség különösen is fontosnak tartja, hogy hallassa szavát! A Biblia prófétai könyvei - főként a Jelenések könyve - a gazdasági, politikai, sőt vallási-hatalmi koncentrációk megvizsgálására szólítja fel a keresztyéneket, szorgalmazva a történések szellemi-lelki hátterének elemzését. Fő kérdésünk tehát nem az, hogy több pénzünk lesz-e vagy kevesebb, ha "belépünk Európába", hanem az, hogy ez a gazdasági és politikai-hatalmi koncentráció mennyiben szolgálja Isten dicsőségét?
Itáliai humanizmus és udvari kultúra már a 15. század elején megjelent a Magyarországon, kiteljesedni Mátyás király alatt tudott. Olyan humanista egyéniségek neveit lehet megemlíteni, mint janus pannonius, Vitéz János, Antonio Bonfini, Giovanni Dalmata. Mátyás király udvari bolondja. Művészet a hatalom szolgálatában: all'antica művészet Mátyás udvarában. Ez nem más, mint az itáliai mintára kialakított, antikizáló uralkodó-portré. Ezek az arcképek összhangban vannak azzal a mítosszal, amely szerint Mátyás dinasztiája a római Corvinus-nemzetségre vezethető vissza.
A művészeti, építészeti érdeklődésen túl megjelentek a jogi, igazgatási, hatalomgyakorlási, politikatörténeti, hovatovább a szociológiai nézőpontok. Mátyás király és Beatrix bevonulása Budára, 1476. Vízkelety Béla festménye alapján Franz Kollarz litográfiája, 1860 (Magyar Nemzeti Múzeum). Mátyás király udvari mestertenyészet. A Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Mátyás király aztán annyit változtatott ezen a családi címeren, hogy nála az oroszlán a koronát már nem tartja, hanem a fején viseli. Ezzel egyszerre utalt apja örökségére és a cseh királyi trónjára. Budán Mátyás országlása alatt az európai uralkodók küldöttei egymás kezébe adták a kilincset. Nagy királyunk Itáliára mégis megkülönböztetett figyelmet fordított. Velencével, vagy a pápai állammal szoros kapcsolatot tartott, de még feleséget is Itáliából választott magának: Beatrix királyné nápolyi királyi hercegnőként látta meg a napvilágot. Firenzével azonban kezdetben meglehetősen hűvös volt a viszonya, lévén, hogy a Velencével rivalizáló várost irányító Medicik a kereskedelmi érdekeik védelme végett jó kapcsolatokat ápoltak a törökkel. Ez pedig a Magyar Királyságban nem éppen a legjobb ajánlólevél volt akkortájt. De másfelé sem. II. Matyas kiraly udvara. Pál pápa például kifejezetten rosszallotta. Az európai diplomáciai nyomásnak végül a Mediciek is engedtek és 1467-ben megszakították a kapcsolatukat II. Mehmed szultán birodalmával.
17 perc olvasás Amikor a "királyi udvar" szavakat olvassuk vagy halljuk, valljuk be, többségünk előtt a trónon ülő király és díszes környezetének képe sejlik fel. Alighanem így van ezzel számos, az európai kultúrában nevelkedett ember, akár jártas a múlt eseményeiben, akár nem. S még csak nem is téved: a királyi udvar egyik fontos, bár nem egyetlen feladatával szembesül: a reprezentációval. A valóságban azonban az "udvar" fogalom egy lényegesen tágabb hatalmi-igazgatási kört takart. Amikor a történettudomány – a 19. század folyamán – intézményes kereteket öltött, Európa-szerte léteztek még királyi udvarok, ahogyan még napjainkban is akadnak. Ezek persze nyomokban is alig hasonlítottak a 15. század udvaraihoz, de a történészek kíváncsiságát felkeltették. Mivel a saját korukban ezek az udvarok (legalábbis zömük) már nem az országok kormányzatának legfőbb szereplői voltak, a kutatók óhatatlanul a reprezentációs tényezőt tekintették elsőrendűnek, mivel ezt látták "a saját szemükkel". Reneszánsz jelenetek Mátyás király udvarából – Köztérkép. Idővel azonban a kutatás a források feltárásának előrehaladtával és új módszerek feltűnésével egyre összetettebben kezdte látni az udvart.
Egy másik versében pedig Mátyás csehországi hadjáratainak sikeres befejezését jövendöli meg a budai oroszlánok költői képével: "Karddal vívsz te csatát, ő meg a karmaival. / Mit! Hogy most cseh királyok címere dísze ez állat? / Új birodalmat nyersz, annak jósjele ez. " És valóban. 1469. májusában Mátyást a katolikus cseh rendek az olmützi székesegyházban megválasztották cseh királynak, amit 1471-ben Lorenzo Roverella pápai legátus is megerősített. Bonfini mester művében még egyszer szerepelnek az állatok: arról tudósít, hogy a budai oroszlánok pontosan akkor haltak meg, amikor a magyar nemzet oroszlánja is átadta lelkét a teremtőnek: "Sok csodajel jelezte halálát. Már az előző év január elseje után megdördült az ég. Halála után a Duna szokatlanul megáradt; sok partmenti falvat és várost öntött el, hogy török betörés ellen megvédje Pannóniát, ha már az ország oltalmazója nem védelmezheti. Tudomány Mátyás király udvarában | National Geographic. A Budán őrzött oroszlánok a király halála napján kimúltak". Kiemelt kép: MTI