Részletek December 6. | Szent Miklós püspök és vértanú Népének Dallam: Cantus Catholici. Szöveg: Kájoni Kancinále alapján. Forrás: ÉE 312 (373. oldal) Magyarázat Szent Miklós püspökről (december 6., lásd "Sanctorale"-t). A keleti Egyház nagy szentjéről három, egymással szorosan összetartozó jellemvonást jegyeztek fel életrajzai: szigorú önfegyelmét (böjt, vezeklés), rendíthetetlen igazhitűségét, ortodoxiáját a tévtanításokkal szemben (niceai zsinat) és mindenkire, de főleg a védtelenekre kiáradó irgalmas szeretetét. Fontos tanítás ez ma is papoknak, világiaknak egyaránt: a három erény csak egymást támogatva eredményez hiteles és kiegyensúlyozott keresztény életet. Kotta (1) Szent Miklós püspök élt nagy szentségben, Isten kegyelmében, böjtölvén sokat egész életében. (2) Sok szép kincseit Jézus nevében szegényeknek adta, bajban levőket gondjába fogadta. (3) Püspökségében az igaz hitet mindhalálig védte, tévedés ellen bátran harcolt érte. (4) Adjon az Isten ilyen papokat az ő országának, jó püspököket Krisztus Egyházának!
A császár, aki a püspököt nem ismerte, kételkedni kezdett, de amikor kiderült, hogy a per bírája ugyanilyen álmot látott, újra megvizsgálta az ügyet, és szabadon bocsátatta a vádlottakat. Szent Miklós ikonja Novgorodban Fotó: Wikipédia A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem tellett neki a hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, de a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Inkább az éjszaka leple alatt dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják el őket. E tettéért Szent Miklós a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, oltalmazója továbbá a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje ezen felül Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek, Magyarországon Kecskemét városának. Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel.
Egyik éjjel hangot hallott: "Virradatkor figyeld a templom kapuját – akit először látsz belépni a templomba, s akinek a neve Miklós, az legyen püspökké szentelve! " A jelenést föltárta a többiek előtt, akik továbbra is állhatatosan imádkoztak. Csodálatos módon virradatkor, isteni indíttatásra mindenki előtt ott sietett Miklós. A püspök megragadta és azt kérdezte tőle: "Mi a neved? " Ő pedig, a galamb szelídségű ifjú meghajtott fővel válaszolt: "Miklós, szentséged szolgája. " Erre a templomba vezették, s bár igen erősen ellenkezett, beleültették a püspöki székbe, ahol ugyanazt az alázatosságot és komoly erkölcsöt követte, mint azelőtt. Az éjszakákat imádságban virrasztotta át, testét sanyargatta, az asszonyok társaságától távol tartotta magát, alázatos volt az emberek szolgálatában, serény a buzdításban, és szigorú a dorgálásban. Az ő példája szerint ki kell tágítani szívünket, hogy legyen abban hely Istennek, a hitnek, és embertársainknak. Tanítása szerint meg kell tanulnunk szembenézni az igazsággal, korunk minden követelményével, csakúgy, ahogyan azt az egyeneslelkű, nyílt, őszinte magatartású Szent Miklós tette.
A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek és Magyarországon Kecskemét városának. Szent Miklós legendáinak középkori ábrázolása Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják őt, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst.
A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak. Fotó: Twitter A Mikulás-kultusz kialakulása A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz, mint népszokás. A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. A német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű "kísérői" is vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: ilyen Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában a nálunk is ismert krampuszok. Az ajándékozás szokása hazánkban a városi értelmiség révén terjedt el valószínűleg német-osztrák hatásra.
Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, s tettei miatt már életében szentnek tartották. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja ezután zarándokhellyé vált. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, maradványait tisztelői az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát építettek a tiszteletére, s ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron. Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus császár. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét, ezért ő az utazók, a kereskedők, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta és egy gonosz hentes három kisgyermeket megölt, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét és a fiúkat is feltámasztotta, ezért ő a gyermekek és a diákok védőszentje is. A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra.
Minden iroda önálló jogi személy és önálló jogi tevékenységet folytat.
Telefon: 96/616-000, Fax: 96/616-033. Nyitva tartás: H: 8. 00-18. 00, K, Cs: 8. 00-12. 00, Sze. : 14. 00, P: 8. 00-11. 00. NAV Soproni kirendeltség: Sopron, Kis János u. 4. Telefon: 99/512-530, ügyfélfogadás: H: 8. 00-17. 00, K-Cs: 8. NAV Csornai ügyfélszolgálat: Csorna, Laky Döme u. Nav Illetékhivatal Békéscsaba | Nav Illeték Hivatal Békéscsaba 2. 1. I/em. Ügyfélfogadás: Sze. : 8. 30-13. 30. NAV Kapuvári ügyfélszolgálat: Kapuvár, Fő tér 22. Telefon: 96/240-496. Ügyfélfogadás: Cs: 9. 00-15. NAV Mosonmagyaróvári kirendeltség: Mosonmagyaróvár, Deák tér 1. Telefon: 96/215-817. Ügyfélfogadás: H: 8. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága NAV Központi ügyfélszolgálat: Szombathely, Petőfi u. 22. Tel: 94/519-700, Fax: 94/518-854. NAV Sárvári kirendeltség: Sárvár, Várkerület 2-3. Monori taxi telefonszám Molett női ruhák
Minden iroda önálló jogi személy és önálló jogi tevékenységet folytat. Azok számára pedig, akik hitelt szándékoznak felvenni a vásárláshoz, bankfüggetlen Hitelcentrumunk segítséget nyújt a legoptimálisabb választáshoz. Irodánkban teljes körű ügyintézést biztosítunk, beleértve földhivatal, illetékhivatal, hitel ügyeket is. Ingatlan szakjogászunk is ügyfeleink rendelkezésre áll. Nav illetékhivatal békéscsaba kórház. Bízza ránk ingatlanügyeit, és mi segítünk Önnek megtalálni álmai új otthonát! Információ az eredményről.