Nem szükséges apróra vágni, csak a nagyobbakat. Csipet olajon vagy zsiradékon pároljuk meg a gombát egy serpenyőben, majd adjuk hozzá a fűszereket és a tejszínt. Lassú tűzön folyamatos kevergetés mellett pároljuk a tejszínes gombát, majd adjuk hozzá a furmintot. Ha összeértek az ízek, aromák, akkor húzzuk le a tűzről a lábost és már kész is vagyunk. Fehérboros-tejszínes medvehagyma-krémleves Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. Köretként a Fehér Diéta szerint elsősorban rizzsel ajánlott enni, de ha nem a diéta kedvéért készítenénk el ezt a receptet, akkor valami tésztával (tagliatelle, penne, fusili) is tökéletes párosítás, mert a tejszínes-fehérboros mártás rendkívül jól elterül a tésztával. A shimeji gomba a Czakó Piaczon Vincze Gombánál lehet megvásárolni frissen és szárítva is. Akár a bor, akár a gomba, mindkettő igazán Gourmet Minőség!
Bár az erdei gombák önmagukban is kivételesek, természetesen az egy kicsit másképp jelige jegyében itt is adhatunk egy kis pluszt. Meg is tesszük! Bővebben
Hozzávalók alapanyag kalória (kcal) fehérje (g) zsír (g) szénhidrát (g) rost (g) koleszterin (mg) ízlés szerint konyhasó 0 bors 1 db burgonya 94 2. 5 0. 2 20 4 dl húsalaplé?????? 2 dl száraz fehérbor 70 16 1 teáskanál paradicsompüré 110 5 1 0. 9 zeller 31 1. 4 0. 3 4. 2 1 szál sárgarépa 40 1. 2 8. 1 3. 4 fehérrépa 30 0. 1 5. 9 7. Fehérboros tejszínes mártás martas bakery. 5 igény szerint karajcsont 0????? 2 evőkanál olaj 899 99. 9 az adatok tájékoztató jellegűek, hiányosak (? ) és 100g alapanyagra vonatkoznak A karajcsontot feldaraboljuk és a felforrósított olajban megpirítjuk. Hozzáadjuk a feldarabolt zöldségeket és azokat is megpirítjuk. Végül hozzákeverjük a paradicsompürét. Amikor elvesztette az élénk színét felöntjük a borral és a levét elforraljuk. Ráöntjük a húsalaplét és csendes tűzön a lé kétharmadát elforraljuk. Belereszeljük a burgonyát és 10 perc főzés után a mártást leszűrjük. Sóval, borssal fűszerezzük.
Napi egy alma az orvost távol tartja - szól a mondás. Bár önmagában nem helyettesíti az egészséges életmódot a naponta elmajszolt egy-egy gyümölcs, valójában számos egészségügyi előnye van a fogyasztásának. Bár a trendek következtében kissé háttérbe szorult az alma, az egzotikus, méregdrága szuperélelmiszereket kenterbe vágja, kíméli a gyomrot, a diéták alapeleme, számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz jól hasznosuló formában. Megannyi érv szól tehát a fogyasztása mellett. Védi a szív egészségét Az alma hivatalos tanulmányok szerint segít a szívbetegségek és egyes krónikus megbetegedések kockázatának csökkentésében. Egy 20 ezer felnőtt részvételével végzett kutatás arra jutott, hogy az alma fogyasztása a stroke alacsonyabb kockázatával is összefügghet. A gyümölcsben levő flavonoidok csökkentik a gyulladást, védik a szívet és az érrendszert. Rosttartalma, valamint a benne levő K-vitamin és kálium révén hozzájárul a vérnyomás és a koleszterinszint alacsonyan tartásában. Rákellenes vegyületeket tartalmaz A flavonoidok és az antioxidáns vegyületek, vitaminok - így a C-vitamin, kvercetin, koffeinsav - a sejtkárosodás, a rákos megbetegedések kockázatát is csökkentik, a betegségek megelőzésében is szerepet kaphatnak.
Az almás ételeknek se szeri, se száma. Mivel ilyen régóta az európai kultúra szerves része, így nem csoda, hogy az almából nyert bor már a rómaiak előtti időben is ismert volt. De a kontinens összes többi országában igen gazdag irodalma van az alma konyhai jelenlétének. Nálunk általában édesség-vonalon jelenik meg az alma. Nagyanyáink almakompótja mellett az almás desszertek is klasszikusnak számítanak. Az alma azonban húsok mellé is adható, sőt ha jól van fűszerezve nagyon finom levesek készíthetők belőle. Az alma jó viseli a klasszikus sütemény fűszereket ( vanília, fahéj, szegfűszeg), de a karakteresebb, keleti ízvilággal is remekül megfér. A kardamom vagy a curry is kísérője lehet egy tejszínes, kissé édeskés almaszósznak, ami húsokhoz kiváló. Az alma salátákba komponálva is tökéletes. A híres Waldorf saláta is almára épült, némi zellerszárral és kevés majonézzel megbolondítva. Az almás pitén kívül az alma nagyon jó a különféle kevert tésztákba, muffinokba, de karamellizált almaszeleteket tehetünk leveles tésztára vagy egy tepsinyi piskótára, esetleg készíthetünk belőle almás krémest, vagy használhatjuk egy jó flódni töltelékeként.
Alma nyersen Indítsuk a reggelt a szokásos betevőnk mellett almával! Rostban gazdag, ezért felpezsdíti a testnedveinket, felfrissít, energikusabbnak érezzük magunkat - este ezzel szemben az alma megnyugtatja az embert, és jobbat alszik tőle. Egészséges táplálkozás elképzelhetetlen nélküle, hiszen méregtelenít, szabályozza a vese és a máj működését, segíti az emésztést, kiegyensúlyozottabbá tesz. A csodálatos almaecet Az almaecetet már Hippokratész is említette írásaiban, tehát az ókor embere is ismerte és alkalmazta. Számos ásványi anyag van benne, melyek fontosak a szervezet számára, emiatt is könnyű vele diétázni -még olyan nyomelemeket is megiszunk általa, amit lehet, egyébként ritkán veszünk magunkhoz. Minden étkezés előtt két kávéskanálnyi almaecet vízbe keverése és megivása lassan, de biztosan fogyaszt. Ha hajmosás után almaecetes vízzel leöblítjük, fényesíti a hajat. Fogyasztása szebbé teszi a bőrt - mivel gyulladás ellen is hatásos, sőt, egy almaecetes fürdő a viszketést is enyhíti.
"Napi egy alma a doktort távol tartja. " Az almához kötődő legendáknak se szeri, se száma. Az alma nagyon sok nép meséjében, hitvilágában megjelenik. Először is ott volt az a bizonyos alma, amit a kígyó sugallatára szakasztott le Éva a tudás fájáról. Aztán Erisnek, a viszály istennőjének jóvoltából válik az alma minden baj okozójává. A legszebbnek címzett aranyalma sok probléma forrásává vált, többek között a trójai háború is ezért pattant ki. De gondoljunk csak szegény Hófehérkére: hogy megjárta a szép piros almával. A norvég mitológiában az almafa a halhatatlanságot jelképezi, a lengyelek hittek benne, hogy az almafa segít a fiatal lányoknak megálmodni, ki lesz a jövendőbelijük. A kelta mitológiában és a kelták ünnepeiben is fontos szerephez jut az alma, bár ennek története kissé kalandos. A rómaiak istennőjének, az almának is nevet adó Pomonának az ünnepe a hódítások útján eljutott a brit szigetekre, ahol a kelták a római hagyományok egy részét beleillesztették a saját hagyományaikba, így vált az alma elengedhetetlen részévé az ősz vége felé tartott – manapság Halloween-ként ismert – ünnepüknek.