2018. április 9. - 12:24 | Külföld Az OK! PÉCS Magazin vasárnap járókelőket kérdezgetett arról, mi lesz, ha a közeljövőben bevezetik Magyarországon az arab számokat az EU és az ENSZ nyomására. Volt, aki nem ült fel a csapdának, de olyanok is voltak, akik nem értették, mi értelme az újításnak. Címkék: arab szám, Pécs HOZZÁSZÓLÁSOK
2018-04-09 13:55 Azt a kamukérdést tette fel az OK! Pécs a járókelőknek, hogy mit szólnak ahhoz, hogy Brüsszel és az ENSZ elhatározta: 2019-től bevezetik Európában az arab számokat. Íme a válaszok: A hindu–arab számjegyek Indiában jelentek meg Kr. e. 400 és Kr. u. 400 között. Magyarországon a 15. század közepén kezdték el használni az arab számjegyeket. Kiakadnak a pécsiek, amiért "Brüsszel" és az "ENSZ" bevezeti az arab számokat 2019-tól. : hungary. Mint az köztudott. Vagy nem. (OK! Pécs – MNO nyomán) Forrás: Tovább a cikkre »
Felhívnám pártunk és kormányunk, de legkülönösebben Orbán miniszterügynök elvtárs becses figyelmét, hogy a cimborája, bizonyos Erdogan elvtárs, aki miatt fél Budapestet lezárta, üldözi a keresztényeket. Mint hírül vettem, ez az Erdogan elvtárs lecsukatott egy szír ortodox keresztény apátot, mert enni adott egy férfinak, aki a Kurdisztáni Munkáspárt tagja, s mint ilyen, nem tetszik a képe Erdogan elvtársnak. Haják Szabó Mária 2020. június 20., 10:11 Nem folytatható a folyamatos eladósodás, mert ha ez így megy tovább, nemcsak az unokáink, hanem a dédunokáink jövőjét is feléljük. Bevezetik az arab számokat 3. 2020. június 18., 18:17 A sokat vitatott memorandum tehát csupán egy segédanyag Matovič miniszterelnök részére: miként érheti el a kormányfő, hogy a magyarok teljesen egyenrangú polgárok legyenek Szlovákiában! És mindezt úgy, hogy a választás előtti hónapokban null 24-ben nyomatta a pártpropagandát a közpénzből fenntartott állami televízió a CSAK ezt a csatornát néző vidékieknek, mingráncsokkal riogatva a szerencsétleneket.
Kiakadnak a pécsiek, amiért "Brüsszel" és az "ENSZ" bevezeti az arab számokat 2019-től... - YouTube
BJE számú büntető jogegységi határozat szerint a kábítószer esetén a kábítószer értékesítésével összefüggő vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől, illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal A zár alá vétel A vagyonelkobzást biztosítja kényszerintézkedésként a zár alá vétel. Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el. Fontos: a vagyonelkobzást kötelező elrendelni, ha feltételei fennállnak.
A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.
A JOGÁSZ VÁLASZOL 2020. 01. 25. 11:00 A zár alá vétel jogszabályban rögzített egyértelmű célja a vagyonelkobzás, illetve a polgári jogi igény biztosítása a büntetőeljárás során. A zár alá vétel tárgya lehet bármilyen ingóság, ingatlan, így például lakás, gépkocsi, azaz minden vagyontárgy, ami vagyonelkobzás tárgya lehet, vagy ami polgári jogi igény, azaz a kártérítési igény fedezetéül szolgálhat. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is. A következőkre rendelhető el a zár alá vétel: dologra, számlapénzre, elektronikus pénzre, pénzügyi eszközökre. Zár alá vételt kizárólag a bíróság rendelhet el, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek a terhelttel szemben, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják. Ezek biztosítására a bíróság a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének zár alá vételét rendelheti el.
A zár alá vétellel korlátozott jogok A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. A zár alá vétel nem csupán a terhelttel, hanem meghatározott feltételek megvalósulása esetén bárkivel szemben alkalmazható. Lényeges különbség a lefoglaláshoz képest, hogy ebben az esetben sem a birtoklásban, sem a használatban nincs korlátozás. A zár alá vett vagyon, vagyontárgy nem minden estben van közvetlen összefüggésben a bűncselekménnyel. A vagyonelkobzás ugyanis arra a vagyonra is elrendelhető, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétel vagy a kábítószer -kereskedelem elkövetője e bűncselekmény elkövetés ideje alatt szerzett. Ebben az esetben vélelmezendő, hogy az ezen időszak alatt szerzett vagyon bűncselekményből származik. A zár alá vétel az eljárás bármely szakaszában alkalmazható. A zár alá vétel tárgya A zár alá vétel tárgya lehet bármilyen ingóság, ingatlan (összességükben vagy egyenként) így például lakás, gépkocsi, azaz minden vagyontárgy, ami vagyonelkobzás tárgya lehet, vagy ami polgári jogi igény (azaz a sértetti kártérítési igény) fedezetéül szolgálhat.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Az alábbi cikk a az idén január elsejével módosított csődtörvény 49/D. §-a szerinti, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések kérdéskörét elemzi. A jogalkotó önálló fejezetbe foglalta a bűnügyi vagyont érintő felszámolások kérdéskörét a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben (Cstv. ). Az új szabályozás ismertetése előtt érdemes a Cstv. idén január elsejével hatályon kívül helyezett 6/A. §-ának rendelkezéseit megvizsgálni. Eszerint, ha az adós gazdálkodó szervezettel szemben büntetőeljárást kezdeményeztek, de a felszámolási eljárás megindításához szükséges, a Cstv. által meghatározott feltételek fennállása esetén a felszámolási eljárás lefolytatásának gátját nem képezhette a büntetőeljárás megindításának ténye. Értelemszerűen az eljárást nem a büntetőbíróság kezdeményezte, hanem a cégbírósági eljárás során kérelemre vagy hivatalból indult, és a felszámolót vagy a bíróság vagy az ügyész értesítette, hogy a jogi személlyel szemben intézkedésnek lenne helye.