2010-hez képest csak Észtországban nőttek jobban a lakásárak az EU-ban, mint Magyarországon. 2015-höz viszonyítva a magyar lakásár-növekedés magasan veri az egész uniós mezőnyt. 2011 harmadik negyedévéig az Európai Unió (27 ország) átlagában a lakásbérleti díjak és a lakásvásárlási árak tandemben változtak egymással – írja közleményében az Eurostat. Akkor azonban eltérő pályákra kerültek: a bérleti díjak folyamatosan, egyenletesen nőttek, miközben a lakásárak jelentősen ingadoztak. Itt a nagy lakásárkörkép: egyetlen ábrán 20 év árváltozásai - Portfolio.hu. A lakásárak 2013 elejéig jelentősen csökkentek, abban az évben és a következőben lényegében stagnáltak, majd 2015-ben meredeken, a bérleti díjak üteménél jóval gyorsabban növekedni kezdtek. 2020 harmadik negyedévét 2010-zel összevetve a bérleti díjak átlagosan 14, 6 százalékkal nőttek, míg a lakásárak 26, 8 százalékkal. 2010-ről 2020 harmadik negyedévére a lakásárak 16 tagállamban jobban nőttek, mint a bérleti díjak. A lakásárak 23 tagállamban nőttek, a leginkább: Észtországban (105 százalékkal), Magyarországon (92 százalékkal), Luxemburgban (90 százalékkal).
Utóbbiról a szakember azt is elmondta, hogy kétféle hatást gyakorolhat a program: egyrészt a felújítandó lakások iránti keresletet élénkítheti, de a másik oldalról lehetnek olyanok, akik inkább a felújítást választják a költözés helyett, ezért ők nem jelennek majd meg vevőként a piacon. Érezhető drágulás nem várható, mert a megfizethetőség plafonja közelében vannak a lakásárak a legtöbb településen. Piaci élénkülés 2021-ben inkább az adásvételek számának növekedésében lesz tetten érhető.
keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x) A járvány hatására is változó forgalmat negyedéves szinten vizsgálva ugyanakkor már vegyesebb képet mutatnak az országok. 2019 azonos időszakához képest 2020 második és harmadik negyedévében a legtöbb országban csökkent az adásvételek száma, a második negyedévben, amikor a legszigorúbb lezárások jellemezték az országokat, 10 százalék felett esett vissza a forgalom Írországban (-40, 2%), Szlovéniában (-38, 6%), Portugáliában (-28, 7%), Magyarországon (-28, 4%), Bulgáriában (-28, 3%) és Luxemburgban (-20, 3%). 2021 első negyedévében 2020 azonos időszakához képest már 10 országban növekedett a forgalom, Magyarországon 30, 5 százalékkal, ami Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb adat. Lakásárak alakulása 2010 relatif. A második negyedévben 11 országban nőtt a forgalom, a legmagasabb arányban Szolvéniában (80, 2%), míg Magyarország 47, 2 százalékos forgalombővüléssel az ötödik helyezett lett. A harmadik negyedévben a forgalom még hat országban növekedett, míg 2021 negyedik negyedévében már csak Bulgáriában, Magyarországon, Szlovéniában és Portugáliában nőtt az adásvételek száma.
Míg árindexekről sokszor hallani, a lakáspiac forgalmi változásai már sokkal ritkábban kerülnek bemutatásra. Ugyanakkor az ingatlanpiac egyik alapvető tétele, hogy az adásvételek számának változása vetíti előre az ingatlanárak jövőbeli alakulását. Szakértők szerint ezt támasztja alá az EUROSTAT friss, egyes EU tagállamok és euróövezeti országok ingatlanforgalmának változásait vizsgáló tanulmánya is, amiből az is kiderül, hogy a koronavírus járvány milyen változásokat okozott a vizsgált országok lakáseladásainak számában. A forgalom és az árak változása közötti szoros kapcsolatot jól szemlélteti az EUROSTAT friss adatsora, mely alapján 2012 és 2017 között, az euróövezetben a lakásárak – akár pozitív, akár negatív – változásának mértékét látványosan meghaladta a teljes lakáspiaci forgalom (azaz az év folyamán létrejött összes lakóingatlan adásvétel) alakulása. Durván felforgatta a járvány a kontinens lakáspiacát: így változtak az eladások országról országra. Tehát árcsökkenéskor kevesebb lakást adtak el, míg árnövekedés alatt a forgalom is bővült. 2018-2019 folyamán az árnövekedést már csak alig haladta meg az összforgalom értékben kifejezett bővülése, majd 2020-ban, az 5, 2 százalékos rekordütemű drágulás mellett a tranzakciók összértéke 1, 6 százalékkal csökkent, aminek hátterében a koronavírus járvány kitörését követő lezárások miatti forgalomcsökkenés áll - áll az OTP Ingatlanpont közleményében.
2 hozzászólás UViki 2022. május 21., 20:18 Hatalmas csalódás volt ez a film. Sok helyen olvastam róla, hogy mennyire jó, durva horror, le rágom a körmöm félelmemben, de sajnos egyike sem igaz a filmre. Az eleje számomra érdekes volt, az utolsó kb 20 percig. Nekem ott túl komolyan vette magát a film, nagy hangsúlyt fektetett erre az idióta végkifejletre. Elviccelték az egészet, mégis halál komoly volt. Ez nekem negatív élmény lett sajnos. Blissenobiarella 2015. augusztus 4., 12:31 Bolondja vagyok a Dyatlov-rejtélynek, amit csak felleltem, mindent elolvastam, megnéztem róla, szóval mikor ez a film megjelent, nagyon vártam. Halálhegy a dyatlov rejtély youtube. Elég hűen visszaadja, amit tudni lehet az esetről, de persze ez nem dokumentumfilm, szóval megpróbál előállni egy magyarázattal is. Nos, hogy ez baromság-e, vagy sem, döntse el mindenki maga. Szerintem az, de bármi mással próbálkoztak volna, az is annak tűnt volna. Technikailag szerintem abszolút rendben van, bár a vége nem sikerült túl jól ami a megjelenést illeti. A színészek sem túl jók, de egy ilyen filmben szerintem teljesen elférnek, elvégre amolyan Ideglelés-hangulatú az egész, csak ezúttal hegyek és hó között.
Ez nem sokkal azután történt, hogy megnéztük az ideglelés Csernobilban című filmet. A következő spoiler felirat mindkét filmre értendő: spoiler Így a film hónapokat váratott magára, míg @ Blissenobiarella értékelését nem olvastam. Felpiszkálta a kíváncsiságom. A megszerzés és megnézés közt persze utánaolvastam az eredeti történetnek és ez is fokozta a motivációm. Alaptörténet: ebben semmi újdonság nincs, a footage thrillerek nagy része ugyanez: néhány fiatal útnak indul kideríteni valami félelmetes és rejtélyes dolgot spoiler. Kerettörténet: na ez már izgisebb. Azon kevés rejtélyek egyike, melyekre a mai napig nincs magyarázat. Halálhegy: A Gyatlov-rejtély (film, 2013) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. Innentől kezdve pedig akármi történhet. A filmes megoldás semmivel sem hihetetlenebb vagy hitelesebb, mint akármelyik másik eddig felmerült elmélet. spoiler Egy kicsit több összefüggés, indoklás viszont belefért volna, nagyon hirtelennek éreztem a lezárást. Ami nem tetszett: - spoiler - spoiler lilla_csanyi 2015. szeptember 9., 22:14 Nekem ez rettentően kiábrándító volt, mert egyrészt Szirmai azt állította, hogy olyasmi élményben lesz részem, mint a Cabin in the Woods nézése közben, pedig semmi köze sincs egymáshoz a két filmnek hangulailag (hogy csak egy példát hozzak: a Cabin in the Woods nem veszi magát komolyan, ez a film viszont sajnos igen).
Harlin azonban csakhamar felcsapja a horror műfajának közhelyszótárát: halált küld a buja szereplőkre, talál egy titkos bejáratot az Urál gyomrában, hogy aztán a film utolsó harmadában teljesen kontrolt vesztve néhány anorexiás jégzombit is csatasorba állítson. Halálhegy – A Dyatlov-rejtély · Film · Snitt. Az ötletorgiával azt mindenesetre eléri, hogy a film kiindulópontja teljesen homályba vész, pedig a nyugtalanító valóságra, az igaz történetre emlékeztető fekete-fehér fotók tényleg felkavarók, szemben a fantázia szülte és már számtalan horrorban jól, rosszabbul megidézett teremtményekkel. Festői, bár kissé barátságtalan tájképekre, csontig hatoló hóviharokra és egy vége-csavarra mindenesetre még futja a finn rendező erejéből, bár az is igaz, hogy kissé túlmagyarázza a befejezését. Ráadásul ahhoz, hogy a konklúziót megértsük és értékeljük, nem árt, ha tudjuk, az eredeti civil mentőcsapat egyik tagja nem sokkal a halála előtt azt nyilatkozta, hogy a helyszínen nem kilenc, hanem tizenegy holttestet találtak, de a katonák kettőt eltüntettek közülük.
Tizedikként, az utolsó pillanatban csatlakozott a csapathoz a fiatalok számára teljesen ismeretlen, tetoválásokkal teli magashegyi túravezető, bizonyos Alekszandrovics Zolotarjov, aki – mint később kiderült – a szovjet belső elhárítás tisztjeként tevékenykedett. A fiatalok történetét naplótöredékekből, fényképekből, illetve a későbbi kriminalisztikai vizsgálatokból rekonstruálták. A magyarral nyelvrokon manysik (vogulok) vadászútvonalain haladó csoport kiváló tempóban és felhőtlen hangulatban rótta a kilométereket. A Dyatlov rejtély - Rejtélyek szigete. A Dyatlov rejtély kezdetét veszi 1959. február 1-jén letáboroztak a Halat Szjal, azaz a Halálhegy igen meredek, mintegy 15 fokos dőlésszögű oldalában, közel 1080 méteres magasságban, ahol álomra hajtották fejüket, ám az az éjjel örök sötétséget borított rájuk. Bár a hatóságokkal és a családtagokkal megbeszélt első jelentkezési időpont február 12-e volt – amikor a Vizsaj nevű faluból rádión keresztül kellett volna életjelet adni magukról – kezdetben senki nem aggódott, hiszen az időközben lebetegedett és visszafordult társuk jelezte, hogy valószínűleg késni fognak a többiek.