Több mint 19000, 18-60 év közötti magyar munkavállaló kapcsolódott be önkéntesen a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja által 2013. május 1-jén indított Munkahelyi Stressz Felmérésbe. A projekt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával valósult meg, az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati szintű vizsgálata volt. A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom) megbetegedések rizikótényezője, ezért a Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. "A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (OMMF-11-0104) támogatásával megvalósuló projektünk keretében kutatócsoportunk ezt a hiányt pótolta a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív magyar verziójának kidolgozásával.
Hazánkban a Munkavédelmi Törvény 2008-tól előírja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázat felmérése, eddig azonban nem volt célzottan alkalmas, validált magyar nyelvű kérdőív a törvényi előírás betartására. A COPSOQ II kérdőív 28 skála és 7 dimenzió mentén vizsgálja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket, valamint az egészségi állapot egyes mutatóit (pl. kiégés, stressz, alvászavar). Célkitűzés: A nemzetközi kutatási és kockázatértékelési gyakorlatban széles körben elismert COPSOQ II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II) kérdőív magyar adaptációja és validálása. Módszerek: A mintát 527 fő képezte (25, 9% férfi; 74, 1% nő; Cronbach-alfa-mutatókat elemeztünk, majd feltáró faktorelemzést végeztünk. A COPSOQ II kérdőív pszichoszociális kockázatot vizsgáló skálái rendre szignifikáns (p < 0, 001), többségében közepesen erős vagy gyenge összefüggésben állnak a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival. Következtetések: A COPSOQ II magyar verziója jó megbízhatósággal és érvényességgel rendelkezik, alkalmas a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők széles körű felmérésére és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megvalósítására Topics: BF Psychology / lélektan Publisher: Akadémiai Kiadó Year: 2015 DOI identifier: 10.
A kérdőív időbeli megbízhatóságát a teszt-reteszt mutatók vizsgálatával ellenőriztük. A konvergens érvényesség vizsgálatához az Erőfeszítés—Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőívet, a Munkahelyi Környezeti Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet és a WHO Jól-lét Skálát használtuk. A COPSOQ II kockázati skáláinak összefüggéseit a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival Spearman-féle korrelációs módszerrel vizsgáltuk. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa 0, 68 és 0, 90 között), a teszt-reteszt megbízhatósága megfelelő (ICC: 0, 72—0, 90). A COPSOQ II egyes skálái közepesen erős vagy erős korrelációt mutattak a referencia-kérdőívek megfelelő skáláival (r = 0, 48—0, 75). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az adaptált kérdőív itemei négy faktor mentén rendeződtek: Munkahelyi követelmények, Szervezet és munkakör, Együttműködés és vezetés, Bizalmi légkör, melyek magyarázott kumulatív variancia értéke 65% volt. Minden COPSOQ II skála szignifikáns, többségében közepesen erős összefüggést mutatott a következmény-változókkal.
Melyek a legstresszesebb foglalkozási ágazatok ma Magyarországon? A munkahelyi stressz mértéke a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (56), ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat (55), és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54). Ugyanakkor az országos átlaghoz képest (52) némileg alacsonyabb stressz szint volt mérhető az egyéb szolgáltatás (érdekképviselet, nonprofit szervezet, szépségápolás stb. ), energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (50), valamint a művészet, szórakoztatás, sport, szabadidő (50) ágazati kategóriában dolgozók körében. Női-férfi különbségek A nők számára a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatások (59) és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom (58) a legstresszesebb ágazatok, míg az oktatásban (52) és az egyéb szolgáltatások (érdekképviselet, politika, egyház) ágazatokat élik meg legkevésbé stresszesnek. A férfiak ezzel szemben az energia ipar, bányászat, víz- és hulladék gazdálkodás (52), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (51) ágazatában, valamint az oktatás (51) számolnak be a legnagyobb stressz terhelésről.
Beazonosítani a leginkább veszélyeztetett szakmai csoportokat Az októberben elindított felmérés célja, hogy országos és ágazati szintű referenciaértékeket határoznak meg és feltérképezik a legjellemzőbb pszichoszociális stressztényezőket, védőfaktorok at. Fontos célkitűzés továbbá, hogy beazonosítsák a leginkább veszélyeztetett szakmai csoportokat. Az online kérdőív csoportos és szervezeti szintű vizsgálatra is alkalmas - közölték az egyetemi honlapon. Az egyéb ágazatokkal való összehasonlítás mellett, az egészségügyben dolgozók stresszforrásait kiemelt szempontok szerinti is vizsgálják. A kérdőív a címen érhető el. (MTI)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A gyors munkatempó okolható leginkább a munkahelyi stresszért, amely legerősebb a vendéglátóiparban, és inkább érinti a nőket, mint a férfiakat – derül ki a Munkahelyi Stressz Felmérésből. Mitől stresszesek a magyar munkavállalók? Az országos felmérés eredményeiből megtudhatjuk, hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (100-as skálán 63), mint a jelentős mennyiségi elvárás (100-as skálán 47) okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressztényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41), valamint komoly problémát okoz a szekálás. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen gyakorisággal szenved a munkahelyén a szekálástól. A munkahelyi zaklatás, és ezen belül is a szekálás, megfélemlítés, az egyik legkomolyabb kockázati tényező a munkahelyi stressz szempontjából.
Tetejét olvasztott csokival és kókusszal díszítjük. Pár óra hűtő, majd lehet szeletelni.
Az egyéb hozzávalókhoz az adott időpont átlagárai kerülnek kalkulációra, ezért a feltüntetett összegek csak iránymutató jellegűek, felelősséget értük nem vállalunk és minden esetben magyar forintban értendőek. Jó étvágyat kívánok!
Varázsolódjunk el egy pillanatra, vagy akár többre is a kék lagúna hangulatába egy kis mentes finomsággal. Jöhet? Kész, tűz, rajt! Kókuszdió, tengerpart, csokoládé, napsütés, lágy szellő, nyugalom, csend, fehér homok, függőágy, madárcsiripelés, szalmakalap, napszemüveg, egy jó kis illatos napolaj és most lelassul az idő és itt maradunk egy jó ideig. Úgy kábé egész nyáron. Meg ősszel és télen. Talán a tavaszt is itt tölthetjük. Bounty Szelet Csoki. Egyébként egy roppant egyszerű és brutálisan finom desszertről van szó, maga a piskóta annyira pihe-puha, hogy az valami hihetetlen, tényleg, mint a mesékben. A kókuszkrém is szenzációs, pont a napsütötte tengerpartos feelinghez illik, de persze nemcsak ott fog levenni a lábadról, hanem a világ összes táján, ezt garantálom. HOZZÁVALÓK 16 SZELETHEZ: A piskótához: 200 g Bake-Free piskóta-muffin lisztkeverék 9 g Eden Premium eritvia MAX 12 g kakaópor csipet Eden Premium feketesó fél csomag sütőpor 250 g cukormentes mandula ital (Joya) 10 g kókuszolaj folyékony állapotban A krémhez: 1 adag kókuszkrém (én az eritvia MAX-os változatot csináltam meg) A mázhoz: 100 g vegán, cukormentes csokoládé (Aldi Choceur) 20 g kókuszolaj 5 g kókuszreszelék ELKÉSZÍTÉS: Készítsük el a krémet a leírás szerint.
ALAPANYAGOK Tészta: 150 g vaj 1 db tojássárga 100 g porcukor 2 ev. kanál kakaó 250 g búzafinomliszt 1 csomag sütőpor Kókuszos réteg: 6 db tojásfehérje 3 Pev. kanál porcukor 200 g kókuszreszelék Krém: 5 db tojássárga 4 ev. kanál porcukor 600 ml tej 200 g vaj 2 csomag vanília ízű pudingpor 2 ev. kanál tojáslikőr Tetejére: 100 g csokoládé 50 g vaj A vajat a cukorral és tojássárgával habosra verjük. Hozzáadjuk a kakaóval, sütőporral elkevert lisztet. Ha a tészta túl száraz, mehet hozzá kevés tej. A tésztát 2 részre osztjuk, mindegyiket hűtőbe tesszük kb. 30 percre. Jaffa Szelet Recept, Jaffa Szelet, Te Is Így Készíted? - Blikk Rúzs. A tésztákat két sütőpapír közt kinyújtjuk. A kör alakú tortaformát sütőpapírral kibéleljük. Aljára tesszük az egyik tésztalapot, rákanalazzuk a kókuszos tölteléket, lefedjük a második tésztalappal, 180 fokon 20 percig sütjük. A kókuszos töltelékhez a tojásfehérjét a cukorral habosra verjük, a kókuszt beledolgozzuk. A megsült töltelékes tésztát kihűtjük, krémmel megkenjük, csokiöntettel meglocsoljuk. A krémhez a tejet a pudingporral, tojássárgával, cukorral elkeverjük, sűrű pudingot főzünk.
A különböző csokigolyók azért nagyszerű édességek, mert a sütőt sem kell bekapcsolnod hozzájuk, így tényleg nagyon rövid idő alatt varázsolhatsz mennyei desszerteket az asztalra. Ezek a csokigolyók a banántól lesznek lágyak és selymesek, ráadásul tényleg alig kell hozzájuk valami. Nagy méretű banánból kettő, kicsiből inkább három kell hozzá. Banános csokigolyók receptje Hozzávalók 40 dkg háztartási keksz 20 dkg étcsoki 2 db banán Elkészítési idő: 15 perc Elkészítés: A kekszet késes aprítógépben őröld porrá, és öntsd egy tálba. A banánt villával törd össze. Mennyei kekszes, banános csokigolyók: villámgyors desszert sütés nélkül - Recept | Femina. Érett, puha darabokat válassz, amelyekkel könnyű dolgozni. A banánpépet keverd a kekszmorzsához, és alaposan keverd össze. Először kanállal dolgozz, a végén viszont kézzel gyúrd simára. Ha már egyneművé vált a massza, nedves kézzel formálj belőle kis golyókat. Az étcsokit gőz fölött olvaszd fel, és egyenként mártsd a golyócskákat az olvasztott csokiba. Legjobb, ha két villát használsz a művelethez, így tiszta marad a kezed. Tedd őket hűvös helyre, amíg a csokimáz megköt rajtuk.