Kétségbeesésében öngyilkosságot kísérel meg, majd elutazik apjához, hogy a tanácsát kérje. Végül egymásra találnak Ágotával, a lány teherbe esik, ám el akarja vetetni a gyermeket. Füge, aki általában csak sodródik az eseményekkel, előbb-utóbb kénytelen felnőttekhez méltó döntéseket hozni és felelősséget vállalni… A "magyar Házibuli" szélsőséges érzelmeket és tabutémákat megörökítő tini-melodráma a vagány, durcásképű szaxofonos fiú és egy ártatlan szőke lány első, esetlen és megható szerelmi kapcsolatáról. Dobray György és Horváth Péter amatőr főszereplőkkel forgatott kultfilmjét több, mint egymillió néző látta a nyolcvanas évek közepén, a film sikere még az alkotókat is meglepte. A Szerelem első vérig valóban meg tudta szólítani a fiatalokat, a tinik úgy érezték, végre valaki nekik, róluk beszél. A film fülbemászó dallamait Dés László szerezte, a filmben felcsendülő dalokat egy egész generáció dúdolta. Főcímdalát Demjén Ferenc énekelte és a dal heteken keresztül vezette a toplistát, az év slágere lett.
Füge, aki általában csak sodródik az eseményekkel, előbb-utóbb kénytelen felnőttekhez méltó döntéseket hozni és felelősséget vállalni. A film keserédes tinivígjáték, amely magán őrzi az évtized lenyomatát. Az érzelmes szaxofonszólók, válltömések, plasztik kiegészítők, nylon blúzok és zselés hajak különös elegyet alkotnak a késő Kádár-kor kissé provinciális, pörköltszaft illatú világával. A profi színészek mellett amatőröket is látunk, a főszerepeket játszó Berencsi Attila, azaz Beri Ary, és Szilágyi Mariann ezzel az alakításával vált ismertté. A történet humora kissé sikamlós, inkább ösztönös, mint intellektuális. A figurákban van valami elrajzolt és szatirikus, ilyen például az újhullámos rockra keringőző Gizike néni és a nagyszájú Lajos bácsi kettőse, akik együtt és külön-külön is komikus karakterek. Az 1980-as évek filmjeinek egyik jellemző sajátossága, hogy a társművészetek közül különösen megnő a zene szerepe. Az új érzékenység irányzatában ez az underground zenekarok megjelenésével és hangsúlyos szerepeltetésével teljesedik ki, Dobray és Horváth viszont olyan zsánerfilmet készített, amely csak a kommerszebb megoldásokat bírta el.
Sokszor, első ránézésre, nincs szemmel látható különbség például két alma között, azonban, ha megkóstoljuk őket, az érzékeinket nem tudjuk becsapni. Hiszen teljesen más íze van egy génkezelt gyümölcsnek és egy több száz éves, őshonos fáról származó, "vegyszerrel soha nem érintkezett" fajtájúnak – mondta Kovács Gyula gyümölcsnemesítő a nagykanizsai Piarista Iskola "Ökollégium" projektjének részét képező előadásán, melynek során nemcsak szakmája csínját-bínját ismertette a jövő generációval, hanem arról is szólt, hogy a mai világban is léteznek "Tündérkertek". A pórszombati, civilben erdész Kovács Gyula különleges "gyűjtőszenvedélynek" hódol – mint egy megszállott – több évtizede. Különleges hobbi az övé: szinte az egész Kárpát-medencéből, beleértve kis országunkat is, gyümölcsfákat gyűjt. Kovács Gyula - FMC-Agro Hungary Kft. | Portfolio Rendezvények. Méghozzá nem akármilyeneket: sok más mellett olyanokat is, amik akár az 1200-as évekből származnak, vagy épp Benedek Elek szülőházánál állnak. Ezeknek a fajtáknak egy közös sajátosságuk van: őshonos fákról van szó, sokszor olyanokról, amik ma már alig élnek a köztudatban.
Ez maradt szinte az egyetlen élelem, ezért a gyümölcs szelektálása létkérdés volt, Kovács Gyula szerint ezért is alakulhatott ki ez a hatalmas fajtagazdagság. Egy-egy hagyományos göcseji kertben 40-50 gyümölcsfajta is termett. Mindegyiknek megvolt a maga gasztronómiai szerepe. Külön almafajtát használtak a rétesbe, aszalni és másból készítették az ecetet. A hőbérkörte például a Göcsej egyik legfontosabb aszalókörtéje volt. A telelő batult télen a fáról szedték, a téli aszalókörte még tavasszal is épen maradt a fa alatt. ZAOL - Kovács Gyula továbbra is őrzi a régi fajtákat Pórszombaton. Forrás: dr. Szabó Zsolt Több százra tehető azoknak a fajtáknak a száma, amelyek utolsó példányát őrzi a család Kovács Gyula három fiával ápolja ezt a páratlan fajtagyűjteményt. Legidősebb, Tamás a gyűjtemény informatikai adatbázisát kezeli, Attila a szaporítást, Péter pedig a kertek fenntartását végzi. 11 kisebb-nagyobb telken, összesen közel 10 hektárnyi területen körülbelül 3500 fajtát őriznek: alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy berkenye nő náluk.
Szükség van egy számítógépes adatbázisra, aminek kialakítása folyamatban van. Ebben szerepel majd minden fajta adataival, hol fordultak elő, milyen legendákban szerepeltek. Lassan termőre fordulnak a gyümölcsfák, be kell mérni a termések paramétereit is. Kovács gyula gyümölcsfa. És mindezt elérhetővé, közkinccsé tenni az interneten. Csakhogy nincs már, vagy csak alig, aki meg tudná mondani, hogy a gyümölcsfának, amit találtak, mi a neve, mire használták - sok az elhagyatott porta, ahol a gyümölcs ott rohad a fák alatt. Az is előfordul, hogy a városból idelátogató, új földesurak eladják parkettának a dombot borító gyümölcsöst. Hiányzik az utánpótlás:hiányzik az emberek, de a fák közül is. Életmentő gyümölcsök Éppen ezért az utolsó pillanatban, múlt év márciusában, épp Gyümölcsoltó Boldogasszony napján született meg az a törvénymódosítás, ami végre lehetővé tette a hagyományos magyar gyümölcsfafajták fajtajegyzékbe vételét, és ami ebből következik: forgalmazását és szaporítását. A gyümölcshagyatékát szinte minden ország védi, és más jogszabályi kategóriába helyezi, mint az intenzív, nagyüzemi termelésű fajtákat: utóbbiakból csak néhányféle van, mégis azt eszi a fél világ.
Ilyen például a Gasztronómia a hadak útján sorozat, mely keretén belül többek között felelevenítették a kenyér és a bor évezredekre visszanyúló történetét, vagy egy erdélyi fejedelem gombás lakomáját. Legutóbb pedig egy igen sikeres főzőversenyen a helyi specialitások felhasználásával szinte az egész falu apraja-nagyja kereste a medesi borokhoz legjobban illő ételeket. 2002-ben állítottuk fel a hatalmas medesi fakeresztet, amely a török korban a térségben elpusztult 67 magyar falunak, köztük Medesnek állít emléket. Kovács Gyula. Régóta foglalkoztatott ez a kor, sok elbeszélést hallottam a régiektől. Szíjj Pista bácsival, aki sajnos már nincs közöttünk, határoztuk el, hogy emléket állítunk azoknak, akik a nagy szorongattatások idején meghaltak, rabságba estek, vagy elbujdostak - mesél a kezdetekről a pórszombati erdész. - A kereszt felállítása sok ember munkájának, tehetségének, jóakaratának gyümölcse, eredménye. Ez a példátlan összefogás élményt jelentett a falu közösségének és engem is magával ragadott.
@gkovcs0961 · Az indiánok elfognak egy angolt, egy németet és egy zsidót. Mindhármuktól megkérdezik, hogy hogyan akarnak meghalni, mert a bőrükből úgyis kenut készítenek. Az angol pisztolyt kér, megkapja, lelövi magát. A német fel akarja akasztatni magát, hát felakasztják. A zsidó hosszasan gondolkodik, majd egy villát kér. Megkapja, majd elkezdi magát szúrni a villával, és közben ezt kiabálja: - Hogy süllyedjen el az a vacak kenutok!
Akkortájt minden községi iskola mellett faiskolát létesítettek, s az oltás és metszés fortélyait a tanítók adták tovább a gyerekeknek. - Akkor már több tízezer községi faiskola volt Magyarországon, és el lehet képzelni, ennek milyen tájformáló ereje volt, hiszen innen milliószámra hordták szét az oltványokat Magyarországon - eleveníti fel a múltat Illés Péter, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága osztályvezetője. - Mi is abban bízunk, hogy a Múzeumfalu a jövőben tovább gazdagodik. A Múzeumfaluban ugyanis a tervek szerint a faiskolához tartozó iskolát is megépítik majd Harasztifalu 18. századi, mára eltűnt iskolájának mintájára.
Régen ilyenkor kezdődött az év, ezt a Mária-ünnepet az egész Kárpát-medence magyarsága megtartotta. Ezt nekünk is őrizni kell, az ünnepeinket a járvány sem veheti el tőlünk. A nemrég megjelent kiadvány Mint mondta: érték kudarcok az évek során, de sikerek is, vagyis nem adja fel, megy tovább az úton, hiszen vannak jó szándékú emberek, közösségek, akik partnerek a gyümölcsészet, a régi örökség továbbörökítésében, a természetközeli életmód mindennapivá tételében. – A régi gyümölcsfajtákat nem kell vegyszerezni, metszeni, rendkívüli beltartalmi értékük van – magyarázta. – Manapság egyre inkább előtérbe kerül a természettel való egyensúly fontossága, egyre több tumoros problémával küzdő fordul hozzám, hogy tudnék-e adni olyan gyümölcsöt, amiben nincsen vegyszer. A 10 hektáron, több ezer fajtánál nem használok vegyszereket, metszőollót, és minden virul. Közben az intenzív gyümölcsöst csak vegyszerfelhőben lehet fenntartani – tette hozzá. A gyümölcs persze nem csak frissen fogyasztható, és itt nem a lekvárra gondolunk.