A történet nyilván nem csak ennek a szűk rétegnek a kudarcairól szól, de mivel őket látjuk, és persze néhány rövid jelenet erejéig a szegényebbek közé tartozó megerőszakolt nőt is, a végkövetkeztetésünk az, hogy az egész társadalomról beszél a mű, és nemcsak az angliairól, hanem a mienkről is. Valóban ennyire rossz-e a helyzet, tényleg ennyire mindenkit érintő témák ezek? – ez a kérdés maradt hátra mindössze nekünk nézőknek, és ezt feltétlenül érdemes átgondolni. PS. A Centrál Színház képeit használtam fel.
Nina Raine 1975-ben született. Angol színházi rendező és drámaíró, Craig Raine angol költő és Boris Pasternak orosz író unokahúga, Ann Pasternak Slater költő lánya. Az Oxford Egyetemen végzett, majd Londonban a Royal Court Theatre-ben rendező gyakornokként kezdte pályáját. 2007-ben Rabbit című művéért Critics' Circle Theatre Award-dal méltatták, mint a legígéretesebb drámaírót. Tribes című darabjáért 2012-ben Drama Desk-díjat kapott kiemelkedő színdarab kategóriában, 2014-ben pedig a New York Drama Critics' Circle legjobbi külföldi darabnak járó díját ítélték neki. A Nemek és igenek (Consent) premierje 2017 áprilisában volt Londonban, a National Theatre-ben, Ben Chaplinnel a főszerepben. Nina Raine fiatal angol drámaírónő Nemek és igenek (Consent) című darabja Baráthy György fordításában, Puskás Tamás rendezésében 2019. március 2-ától lesz látható a Centrál Színház színpadán Bata Éva, Lengyel Tamás, Pálfi Kata, Schmied Zoltán, Kovács Patrícia, Bereczki Zoltán és Pokorny Lia főszereplésével.
Centrál színház nemek és igenek jegy A Ducato egyet jelent az optimális biztonsággal és teljesítménnyel. A járművet a legmodernebb vezérlő és biztonsági technológiákkal szerelték fel. Autonóm vészfék rendszer Holttér figyelő rendszer Hátsó keresztirányú forgalomfigyelő rendszer Elektronikus menetstabilizátor Elektronikus terhelés-ellenőrzés Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (LDWS) Közlekedési jelzéseket észlelő rendszer (TSR) Országúti fényszórókat vezérlő rendszer Eső- és sötétedésérzékelő Tempomat sebességkorlátozóval Gumiabroncs-nyomást figyelő rendszer (TPSM) Autonóm vészfék rendszer egy olyan integrált rendszer, amelynek célja, hogy megelőzzön vagy tompítson egy lehetséges ütközést. A rendszer egy kamera segítségével észleli az úttesten levő akadályokat, és figyelmezteti azokra a vezetőt, amennyiben a sofőr nem reagál, vészfékezésbe kezd. A hátsó lökhárítóba szerelt radarok segítségével a rendszer észleli a hátulról érkező járműveket, amelyek a holttérben haladnak, és azért nem láthatóak a tükörben.
A hét szereplő közül a két legfontosabbról, Lengyel Tamás ról és Bata Évá ról rögtön eszembe jutott a nemrég látott BÚÉK című film, amely szintén ugyanezt a témát boncolgatja, ráadásul a két szereplő beállítása is elég hasonló, ha nem is teljesen azonos. (Akit érdekel, megnézheti a youtube-on is, fent van a teljes film. ) Rajtuk kívül találkozunk még egy másik házaspárral – Pálfi Kata és Schmied Zoltán által -, illetve két szinglivel – Kovács Patríciával és Bereczki Zoltánnal -, akik nagyon szeretnének tartós kapcsolatot, illetve gyereket. Így hatan lényegében elegen is lennének ahhoz, hogy egymás között bonyolítva a szálakat elszórakoztassanak minket két órán át, de ennél komolyabb a helyzet: a nemi erőszak, mint kiegészítő elem is bekerül a képbe, amelyről meglehetősen változatosan vélekednek a szereplők, és ez a véleményük ugyanúgy árnyalódik, amikor már velük történik meg. És erőszak-e az erőszak, ha családon belül történik meg? A szereplők többsége jogász, és közülük a darab első felében ketten is részt vesznek ügyészként (Bereczki Zoltán) és a vádlott ügyvédjeként (Lengyel Tamás) egy nemi erőszaktevővel kapcsolatos büntetőügyben, amelynek az áldozatával is megismerkedünk.
Például ha egy az eredetihez képest 10-szer kisebb hídmodell 300 km/h-s áramlási sebességnél dől össze, úgy a valódi feltételezhetően 30 km/h sebességű áramlás esetén dőlne össze. Irodalom [ szerkesztés] Dr. Gruber József-Blahó Miklós: Folyadékok mechanikája. Hatodik kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965. Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai. Előadási jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszék. Budapest, 1992 Willi Bohl: Műszaki áramlástan. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-4483-1 Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Reynolds-szám – Wikipédia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. M. A. Mihejev: A hőátadás gyakorlati számításának alapjai, Tankönyvkiadó, 1990. (Ford. : Dr. Horváth Csaba) ISBN 963-18-3004-7
Az méretet szokások szerint szokták választani, az a lényeges, hogy mindkét áramlásnál ugyanazt a méretet használják a számításoknál, például repülőgépszárnynál a szelvény hosszát, cső esetén a belső átmérőt. A tapasztalatok szerint csövekben (átmérővel számolva) lamináris áramlás (réteges áramlás) Re<2320 tartományban alakul ki, Re>2320 esetén az áramlás turbulens, ez utóbbi esetben az áramlási ellenállás ugrásszerűen megnő. Azt a Reynolds-számot, melynél a turbulens áramlás kialakul, kritikus Reynolds-szám nak nevezik. A Reynolds-számnak köszönhetően mérettől, sebességtől és áramló közegtől függetlenül, általános érvényű megállapításokat lehet tenni. Például kétszer akkora méret esetén fele akkora sebesség okozza ugyanazt a hatást, és fordítva; fele akkora méret esetén kétszer akkora sebesség okozza ugyanazt a hatást. Ezért ha a valódi méretnél n-szer kisebb modellt készít valaki (pl. egy hídról, természetesen az eredetivel megegyező anyagból), úgy az áramlástechnikai vizsgálatokat n-szer nagyobb áramlási sebességgel kell elvégezni.
(Megjegyzendő, hogy ez utóbbit legtöbb esetben nem lehet biztosítani. ) Másrészt biztosítani kell, hogy a tehetetlenségi erők és a közeg belső súrlódási erői között az arány a két rendszerben azonos legyen. Erre szolgál a Reynolds-szám, melyet Osborne Reynolds (1842–1912) brit fizikusról neveztek el. Egy henger alakú test körül áramló közeg viselkedése különböző Reynolds-számok esetén. A felület érdessége befolyásolja az értéket A Reynolds-szám dimenziómentes mennyiség, mely a tehetetlenségi erők és a viszkózus erők, vagyis a közeg belső súrlódása közötti viszonyszám, és az alábbi képlettel számítható: ahol a közeg sűrűsége [kg/m³], az áramlási sebesség [m/s], egy jellemző hosszméret [m], a kinematikai viszkozitás [m²/s], a dinamikai viszkozitás [Pa·s vagy N·s/m² vagy kg/(m·s)]. Összenyomhatatlan közegben két áramlás akkor hasonló, ha a geometriai viszonyok hasonlóak és a két áramlás Reynolds-száma azonos. Ez azt jelenti, hogy például, ha egy repülőgép modelljéből akarunk a nagy repülőgép jellemzőire következtetni, akkor a modell méretei és a gép méretei fordítottan arányosak lesznek a sebességekkel: a nagy gép sebessége, a modell sebessége, a nagy gép jellemző mérete, a modell jellemző mérete.