Papjaink | Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Császár Gyula – Wikipédia Gyula városi állás, munka | Császár Gyula Született 1928. január 29. Szombathely Elhunyt 2007. január 4. (78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Házastársa Bagdy Emőke Foglalkozása orvos, reumatológus, belgyógyász, pszichológus, pszichiáter Császár Gyula ( Szombathely, 1928. − Budapest, 2007. ) magyar orvos, reumatológus, belgyógyász, pszichológus, pszichiáter. A pszichoszomatikus betegségek úttörő kutatója. Felesége Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus. Életpályája [ szerkesztés] A Budapesti Orvostudományi Egyetemen diplomázott 1952-ben. A katonaságnál hadnagyi rangban szolgált, s mint epidemiológus nyert kiképzést. Császár Gyula már 1953-ban közleményt írt a vérhas patogeneziséről, amelyben a pszichikus tényezők szerepét is hangsúlyozta. Császár Gyula – Wikipédia. E közlemény feltűnést keltett, mert Magyarországon az 1950-es években nem lehetett pszichológiai tényezőkről írni. A katonaság után az Országos Közegészségügyi Intézetben a levegő-egészségügyi program kidolgozásában vett részt.
2013-ban a helyi püspök döntése alapján a Szent László templom, mint önálló templom megszűnt, s ekkor nyugalomba vonult. Császár Gyula – Wikipédia
A szentmisét megelőzően a szülői házban Haller László toronyi plébános áldotta meg azt a miseruhát, amelyet az újmisés édesanyja segítségével magára öltött. Ezt követően kapta meg a szülői áldást, amellyel útnak indult az oltárhoz bemutatni első szentmiséjét. A szentmise elején az egyházközség és az önkormányzat képviselői, valamint Haller László is köszöntötte az újmisést. A plébános köszöntőjében felidézte, hogy a megyéspüspök néhány napja egy papot szentelt, akire a toronyiak nagyon büszkék, hiszen közülük való. Index - Belföld - Menekülteket fogadott be a körmendi plébános. Megemlítette, hogy Ágoston atya hivatása Perger Gyula plébánossága alatt indult el és növekedett. Az újmisés lelkipásztor visszamegy Rómába tanulni, de visszavárja az egyházmegye és az egyházközség is. Kérte Ágoston atyát, mindig érezze otthonának a helyi plébániát és a templomot. A Jóisten kegyelmét és a Szűzanya segítségét kívánta a fiatal papnak. A szentmisén római diáktársai, valamint a Szombathelyi és a Győri Egyházmegye papnövendékei voltak Ágoston atya segítségére, ünnepi szónoka pedig Perger Gyula kőszegi plébános volt, aki beszédében a meghívásról beszélt, arról, hogy az újmisés felismerte az Isten által fülébe súgott szót, amivel meghívta őt erre a nagyszerű hivatásra.
Században Móricgát pusztáért Kiskunlacháza 2000 forintot fizetett. Móricgát közigazgatásilag sokáig Kiskunlacházához tartozott, Móricgát Szankkal való egyesítése 1893. -ban történt. A sokáig néptelen puszták legkorábbi lakói Szankon a Szőlősoron, Móricgáton pedig a Sziget dűlőben, a későbbi tanyasor helyén alakították ki a mai település magvát. 1827-ben Szankon tizenkilenc házról történik említés, 181 lakossal. A korabeli feljegyzések szerint Móricgáton ugyanakkor három ház és 41 lakos volt. Az 1930. évi hivatalos felmérés szerint Móricgát kül- és belterületén már 1369-en éltek. A puszták legjavát fokozatosan vonták művelés alá. A kiosztott földeket forintos földeknek nevezték, mivel azokat a gazdák a redemptiókor fizetett forintösszegekre kapták. Egy forint redemptióra akkor mintegy 1200 négyszögöl földet mértek. A földosztások a redemptus gazdákat is kitelepülésre serkentették. Móricgátra ezidőben mintegy 25 család települt ki Lacházáról. Valószínűleg ekkor kerültek a pusztára a Bazsa, Csontos, Deli, Gál, Józan, Józsa, Lukács, Őrsi és Szecsei családok.
– Június 13-án a fatimai estet Nagy Péter gellénházai plébános űr vezette. – Július 4-én részt vettünk Csehimindszenten, Mindszenty József bíboros pappá szentelésének és első szentmiséjének 100. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros űr által celebrált szentmisén. – Július 5-én volt Torony község hagyományos hegyi zarándoklata. – Július közepén elkezdődtek a séi templom oltárainak felújítási munkálatai, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumától elnyert pályázat segítségével sikerült megvalósítani. – Július 13-án a fatimai estet Porpáczy József aranymisés gyöngyösfalui plébános űr vezette, a szentmise előtt a Savária Szimfonikus Zenekar kürt kvarettetje tartott zenés elmélkedést. – Július 13-20. között Giulio Cesare Resende atya, majd 21-28. között André Erik Alvares brazil atyák voltak a vendégeink. – Július 25-én, Szent Kristóf ünnepén megáldottam a gépjárműveket. – Augusztusban a plébánia területén a lelkipásztori szolgálatot Brenner József ny. püspöki helynők és dr. Török József professzor űr látták el, ebben a hónapban a fatimai estet Török professzor űr vezette.
Egy feje is gondban, a többiért szétfő. A második Kedd. Úgy kérdezi: Kend, mi járatban nálunk? Rögtön vacsorálunk. Szerda ott ül éppen asztal közepében. Irigyli Csütörtök, s szinte ölre mennek, rúgnak, feleselnek. – Ti csak zúztok-törtök? – kérdi tőlük Péntek: – Hát már a Hét közepében ketten el se fértek? A hatodik Szombat, gyomra délre kongat. Hatjukat vásárba, egy lacikonyhába viszi el a Vasárnap. Mondókák Gazdag Erzsi: Vendégvárás Jöjj el hozzám hétfőn, de ne gyere későn! Jöjj el hozzám kedden! Hadd nőjön a kedvem! Jöjj el hozzám szerdán, kopogtass a meggyfán! Csütörtökön jönnél, tán még itthon lelnél. Pénteken a kedvem, szétgurul a kertben. Szombaton, barátom, a világot járom. Vasárnap, vasárnap engemet is várnak. Mondókák A hét napjai mondókák Mondókák László Gyula: Csodahét Hétfőn hajnalban sárkányokkal játszottam. Kedden kedvemben száz bukfencet vetettem. Szerdán szekéren kocsikáztam az égen. Csütörtökön csak pöttyös labdám volt a nap. Pénteken pajtásom repült szárnyas lóháton.
Megkapod a babakonyhát és a piros pöttyös labdát. Jár még hozzá sok-sok puszi. Téged illet mind, Anyuci! Tali Gitta: Amikor még… Mikor járni megtanultam, sokszor anyukámhoz bújtam. Olyan jó volt ölbemenni, s hozzábújva megpihenni. De mióta nagyobb lettem, odabújni nincs már merszem. Ám amikor senki sem lát, és ő felém nyújtja karját, betérek az ölelésbe egy kis meleg pihenésre. És ha nagyon fázik lelkem, fantáziám eleresztem. Ő tér be a színes képbe, eszembe jut kedves lénye. Meleg mosolyát is látom, s visszatér a biztonságom. Melegszik a szívem tája, s jókedvem is meglesz mára. Szalai Borbála: Édesanya becéz engem Így nevez, így becéz édesanya engem: "Galambom! Csillagom! Édes pici lelkem! Bogárkám! Violám! Harmatos virágom! …" Ilyen szép kedves név nincs több a világon! Töröm a fejemet, hátha akad mégis… Ha meglelem, becézhetem édesanyát én is…