A kiállítás fókuszában Fiume modernizációja, a tengeri kereskedelem, a gazdaság és turizmus fejlődése áll. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a fiumei Muzej Grada Rijeke közös szervezésében Fiumében nagyszabású kiállítás keretében mutatják be az Adria-parti város magyar korszakának történetét. A kiállítást újabb tudományos kiadványok megjelentetése kíséri horvát, angol, olasz és magyar nyelven. A fiumei kikötő és az egykori fiumei magyar kereskedelmi tengerészetről tavaly a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum mutatott be sikeres kiállítást Budapesten. A kiállítást most a Fiumei Városi Múzeum (Muzej Grada Rijeke) gyűjteményével és horvát tengerparti magángyűjtők anyagaival egészítették ki. Több mint 200 műtárgy, közel 900 négyzetméteren mutatja be Fiume városának és kikötőjének fejlődését 1868 és 1920 között. A kiállításnak a Muzej Grada Rijeke ad otthont. A kiállított tárgyak között olyan páratlan darabok is láthatóak lesznek, mint az 1896-os millenniumi ünnepségekre Fiuméből küldött eredeti hajómodellek.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és az Iparművészeti Múzeum szervezésében április 17-ig látható a Mesebolt és Aranyecset című kiállítás. A tárlat az Art déco egyik legfontosabb magyar mestere, Lukáts Kató grafikusművész motívumvilágát, stílusát, technikáját mutatja be számos ismert alkotásán keresztül. Lukáts Kató, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola grafika szakán végzett művész az alkalmazott grafika különböző területein alkotott maradandót. Olyan mesekönyvek grafikáit készítette, mint az Iciri-piciri, az Ablak-Zsiráf vagy a Gőgös Gúnár Gedeon, de tervezett bútorintarziát és textileket, ismertek falfestményei, színpadi jelmezei és folyóiratokhoz készült címlaptervei. Tervezői munkái között bankjegyek, bélyegek és bútordekorációk is megtalálhatók. Ugyanakkor a nemzetközi hírnevet a csomagolás területén alkotott művei hozták meg számára, mint amilyen számos bonbonos doboz, például a Stühmer csokoládé jellegzetes csomagolása. A Mesebolt és Aranyecset kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban bemutatott A plakátművészet mesterei / Mestersége: grafikus című grafikatörténeti tárlatsorozatának egyik újabb állomása.
Ebbe a "klubba" bekerülni nagy jutalom számomra, mert olyanok kapták meg, akikkel vállvetve harcoltunk és küzdöttünk a szakma érdekeinek érvényesítéséért és társadalmi rangjának és érdemeinek elismertetéséért. Ha valaki leül Önnel beszélgetni az elmúlt időszakról, akkor mi lenne az, amit leginkább hangsúlyozna? Az én múzeumi pályafutásom nem olyan hosszú, de annál sűrűbb és gazdagabb, legfőképpen változásokban, és ahogy manapság mondják paradigmaváltásokban. Ez az elmúlt közel két évtized jelentősen átírta a szokásokat, megközelítési módokat és viselkedési mechanizmusokat a magyar múzeumi arénában és ebben talán nekem is szerepem lehetett, mint első "menedzser" múzeumigazgatónak, aki az üzleti élet mentalitását kitartóan dugványozta és palántázta a fejekben és a lelkekben. Az egyszerű, átlátható és hatékony módszerek híve vagyok; valamint a hierarchikus, és ezért sokszor fennhéjázó és megalázó, viselkedéssel szemben a csapatszellemet, a lapos szervezetet és az igy meghozható gyors és követhető döntéseket részesítem előnyben.
A kiállítás fókuszában Fiume modernizációja, a tengeri kereskedelem, a…
Tanulmányai befejezése előtt Gebhardt már dolgozott újságoknak, ahol szívesen foglalkoztatták a biztos rajztudású fiatalembert. Megbízható pontossággal szállította a kért fejlécet, illusztrációt. 1922-ben már tapasztalt újságrajzolóként fejezi be a tanulmányait. Szakoklevele birtokában rövid ideig Pólya Tibor és Falus Elek műtermében dolgozik. Nyomdák, litográfiai műhelyek ajánlásával egyre több megbízáshoz jut. Magánéletében változást hozott 1927-es házassága, ami arra ösztönözte, hogy megteremtse saját otthonát, műtermét. Három év múlva már ugyanannak a Kinizsi utcai bérháznak a négy szoba összkomfortos lakásában él és dolgozik, mely háznak hátsó udvarában, a legkisebb szoba-konyhás lakásban gyermekként nevelkedett. 1930-ban megtisztelő felkérést kapott. A nagyhírű és a legkorszerűbb ofszet nyomdagépekkel felszerelt Klösz cég és nyomda művészeti vezetője lett. Ebben az időben a Kinizsi utcai lakás már egy befutott, sikeres művész otthonának képét mutatta, a kor polgári igényeinek megfelelő berendezéssel.
Hasonló korú az az Adria lobogó, ami egykor az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság gőzhajóin lengett, és mindössze két darab maradt fenn. Az egyik a híres greenwich-i Maritime Museumban, a világ egyik legnagyobb tengerészeti gyűjteményében, a másik pedig a budapesti Közlekedési Múzeumban, ahol a páratlan műtárgyat a tavalyi évben restaurálták is. A kiállítás azt mutatja be, hogy Fiume városa és kikötője hogyan fejlődött a Budapest–Fiume vasút, majd a magyar állami kikötőfejlesztés révén, és hogyan született meg a helyi kereskedő-vállalkozó polgársággal való szoros együttműködésben a modern kikötőváros. Fiume az első világháború előtti időkben Európa 10. legnagyobb forgalmú kikötőjévé fejlődött, jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított, amire meghatározó iparágak és egyre fontosabbá váló turizmus épült ki a városban. A kiállítást j úlius 12-én nyitják meg a Muzej Grada Rijeke kiállítótermében, és szeptember 13-ig lesz látogatható, így a városban nyaraló magyar turisták is megtekinthetik a horvát és magyar kurátorok által elkészített tárlatot.
A budaiak szabadsága (1970) című díjazott művében a XIV. századi történelmi példával - a két hódító hatalom között őrlődő Budáról írva - figyelmeztet a kiszolgáltatottság, a függőség elleni küzdelem erkölcsi értékére. A Duna menti Hollywood ban (1985) a művészet lehetetlenné tevő közegéről fest képet. A munkanovellák dokumentarizmusát a Bűnös-e a szél? (1978) című háromrészes monodrámában látjuk viszont. Majd két évtized múltán visszatér a paraboladrámához; A hajó (1988) a viharba jutott társadalom, közösség jelképe. Ő írta a szabadkai színház egyik legnagyobb sikerű előadásának, A zöldhajú lány (1984) című rockoperaának a szövegkönyvét. A Fehér Királyné Wikipédia. Művei Szerkesztés A nagy építés (dráma, 1965) Elrontott csodák (elbeszélések, 1965) Kenyér (regény, 1966) A verseny végén (regény, 1969) A budaiak szabadsága (dráma, 1970) Statisztikusok (1970) A szabadság pillanata (1974) Szent bolond (regény, 1976) Vallatás (dráma, 1976, 1991) Bűnös-e a szél? (monodráma, 1978) Másokat hívó hang (elbeszélések, 1979) Az ellenállás fényei (dráma, 1981) A zöldhajú lány (rockopera, 1981) Testek és álmok (regény, 1984) Dunamenti Hollywood (dráma, 1985) Armand gróf halála és más történetek (elbeszélések, 1985) A hajó (dráma, 1988) Tekergők (elbeszélések, 1996) A sötét árnya (elbeszélések, 1997) A tűz közepéből (2001) Az angyal álma (dráma, 2002) Táncoló lavina avagy 33 rácsodálkozás (2006) Források Szerkesztés Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4 MTI Ki kicsoda 2009.
1989 -től a Ruszt József vezette Független Színpad tagja volt. 1994 -től szabadfoglalkozású művésznő. Férje: Juhász Károly színművész. Fontosabb színházi szerepei Szerkesztés William Shakespeare: Rómeó és Júlia... Dajka William Shakespeare: IV. Fehér Gyula Wikipédia. (1978) című háromrészes monodrámában látjuk viszont. Majd két évtized múltán visszatér a paraboladrámához; A hajó (1988) a viharba jutott társadalom, közösség jelképe. Ő írta a szabadkai színház egyik legnagyobb sikerű előadásának, A zöldhajú lány (1984) című rockoperaának a szövegkönyvét. Művei Szerkesztés A nagy építés (dráma, 1965) Elrontott csodák (elbeszélések, 1965) Kenyér (regény, 1966) A verseny végén (regény, 1969) A budaiak szabadsága (dráma, 1970) Statisztikusok (1970) A szabadság pillanata (1974) Szent bolond (regény, 1976) Vallatás (dráma, 1976, 1991) Bűnös-e a szél? (monodráma, 1978) Másokat hívó hang (elbeszélések, 1979) Az ellenállás fényei (dráma, 1981) A zöldhajú lány (rockopera, 1981) Testek és álmok (regény, 1984) Dunamenti Hollywood (dráma, 1985) Armand gróf halála és más történetek (elbeszélések, 1985) A hajó (dráma, 1988) Tekergők (elbeszélések, 1996) A sötét árnya (elbeszélések, 1997) A tűz közepéből (2001) Az angyal álma (dráma, 2002) Táncoló lavina avagy 33 rácsodálkozás (2006) Források Szerkesztés Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4 MTI Ki kicsoda 2009.
1999-ben a Magyar Állami Operaházban megrendezte Vajda János – George Büchner: Leonce és Léna c. operáját. (wikipédia) Díjai: Balázs Béla-díj (1978) Érdemes művész (1986) Új Múzsa Alapítvány életműdíja (1999) a Magyar Televízió főmunkatársa (1999) 2003 Rengeteg 6. 2 konzultáns (magyar filmdráma, 90 perc, 2003) Fehér György 10 szereplő (magyar dokumentumfilm, 65 perc, 2003) 2002 2001 A szivárvány harcosa 6. Fehér gyula wikipédia e no resto. 9 forgatókönyvíró (magyar játékfilm, 85 perc, 2001) 2000 Werckmeister harmóniák 7. 9 konzultáns, forgatókönyvíró (magyar-német-francia-olasz filmdráma, 145 perc, 2000) 1999 1998 1997 1996 Punta Grande (magyar-német-argentin filmdráma, 92 perc, 1996) 1994 Sátántangó 7. 1 producer producer, konzultáns (magyar filmdráma, 439 perc, 1994) 1993 Novellák: A szerelem színész színész, színész (magyar tévéfilm, 32 perc, 1993) 1992 Kék Duna keringő 3. 8 (magyar filmszatíra, 95 perc, 1992) 1990 Szürkület 8. 4 rendező (magyar krimi, 105 perc, 1990) operatőr 1989 Hat bagatell 8. 8 rendező, szerkesztő (magyar dokumentumfilm, 76 perc, 1989) szerkesztő 1988 Üvöltés 7.
Fontosabb színházi szerepei Szerkesztés William Shakespeare: Rómeó és Júlia... Dajka William Shakespeare: IV. A Media1 elsődlegesen médiával, nyilvánossággal foglalkozó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál regisztrált digitális sajtótermék, ahol a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó, az online és a mobil média világának aktualitásairól olvashat. Ezenkívül helyszíni tudósításokkal, interjúkkal és időnként oknyomozásokkal jövünk. Van saját rádió- illetve podcastos műsorunk is. 1999. ISBN 0269001947909 Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet További információk Szerkesztés Fehér Juli a -n (magyarul) Fehér Juli az Internet Movie Database oldalon (angolul) (1978) című háromrészes monodrámában látjuk viszont. Fehér György. Majd két évtized múltán visszatér a paraboladrámához; A hajó (1988) a viharba jutott társadalom, közösség jelképe. Ő írta a szabadkai színház egyik legnagyobb sikerű előadásának, A zöldhajú lány (1984) című rockoperaának a szövegkönyvét. Művei Szerkesztés A nagy építés (dráma, 1965) Elrontott csodák (elbeszélések, 1965) Kenyér (regény, 1966) A verseny végén (regény, 1969) A budaiak szabadsága (dráma, 1970) Statisztikusok (1970) A szabadság pillanata (1974) Szent bolond (regény, 1976) Vallatás (dráma, 1976, 1991) Bűnös-e a szél?
Kapcsolódó kulcsszavak összesen 20 Kulcsszavak listáját hasonló a kulcsszavakat, amelyek honlapján már rangsorolva, és bemutatta a keresési eredmények. 1990-1994 között, valamint 1995-től az Újvidéki Tv szerkesztője. 1993-1995 között a Forum Lap- és Könyvkiadó vezérigazgatója volt. Magánélete Szerkesztés 1963-ban feleségül vette Mazák Terézt. Két lányuk született; Zsuzsanna (1964) és Anna (1970). Költészete Szerkesztés Kafka-hatást mutató parabolisztikus novellákkal jelentkezett. A kezdeti fantasztikum későbbi regényeiben iróniába fordult. Novelláiban a tragikomikust realista ábrázolás váltotta fel. Első drámája A nagy építés (1965), a parabola-korszak prózájához hasonlóan tanulságra van kihegyezve. Fehér gyula wikipédia no brasil. Drámáinak visszatérő témája a józanul gondolkodó kisebbség kiszolgáltatottsága a megtévesztett többséggel szemben. A budaiak szabadsága (1970) című díjazott művében a XIV. századi történelmi példával - a két hódító hatalom között őrlődő Budáról írva - figyelmeztet a kiszolgáltatottság, a függőség elleni küzdelem erkölcsi értékére.