Másik végletként pedig egyesek a kedvezményes őstermelői státus mögé bújva bonyolítanak le jóval nagyobb forgalmat, így tevékenységük most jelentős részben a feketegazdasági szférába tartozik. A NAK koncepciója úgy változtatna a mai szabályozáson, hogy az őstermelők gazdálkodását alapvetően az önellátásra korlátozná, és csak azt tenné lehetővé, hogy időszakos feleslegeiket értékesíthessék a környezetükben, illetve vihessék a helyi piacokra. Ennek megfelelően őstermelők azok lehetnének, akiknek éves árbevétele a 600 ezer forintot nem haladja meg. További megkötésként pedig e gazdálkodói kör kizárólag magánszemélyeknek adhatná el termékeit, vagyis felvásárlóknak és kereskedőknek nem értékesíthetné azokat. Az agráradózási csomag az őstermelési és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma közé a kistermelés kategóriáját illesztené, amely – bár elnevezése még változhat – a mai KATA-s kiadózáshoz hasonló szabályozással működne. chevron_right Ők lehetnek családi gazdaság tagjai, és így adóznak hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak!
Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el! Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről! Van egy családi gazdaság 2 fővel. Most, novemberben a kiskorú gyermekükkel kibővítik a gazdaságot. A 2009. évi bevételt milyen módon lehet megosztani a 3 fő között? – Év végén, a teljes bevételt osztom 3 felé egyenlő arányban vagy – a 3. személyre csak időarányosan oszthatok bevételt? Az APEH ügyfélszolgálat szerint egyenlő arányban osztható 3 felé a bevétel, az FVM ügyintézője szerint csak időarányosan, az új családi gazdasági határozat időpontjától számítva. 2012-04-06 Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Ebbõl az is következhet, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak. Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés idõpontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel. Ha a kilépõ családtag az õstermelõi tevékenységet tovább folytatja, akkor csak ugyanazt az adózási módot választhatja az adóév további részére, amelyet a családi gazdaságban választottak. A kiválás idõpontjában fennálló vevõi tartozásokból befolyt összeget a családi gazdaságnál vagy a kivált tagnál, megállapodás alapján kell figyelembe venni. Az õstermelõi tevékenységen kívüli tevékenység bõl származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenységként vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja. Az általános forgalmi adó tekintetében a családi gazdaság tagjai külön-külön válnak adóalannyá, ami azt is jelenti, hogy áfabevallásukat külön-külön, saját nevükre szóló számlák alapján kell elkészíteniük és benyújtaniuk.
A gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével elkészített szabályozás valószínűleg jelentősen csökkenteni fogja az adminisztratív terheket, és további fellendülést hozhat az amúgy is jelentős népszerűségre szert tett jogintézmény alkalmazásában. Ezzel együtt azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogintézmény számviteli és adózási szabályrendszere változatlan maradt, amelynek értelmezése és gyakorlati alkalmazása további nyitott kérdéseket vethet fel a jövőben is. Amennyiben a bizalmi vagyonkezelési szerződésben rejlő üzleti és vagyontervezési lehetőségek felkeltették a figyelmét, szakértőink szívesen állnak rendelkezésére.
A tőkét viszont a jövőben adómentesen lehet majd kiadni a kedvezményezettek részére. Amennyiben tehát a vagyontárgyak értéke tovább növekszik a vagyonrendelést követően értékhez képest, akkor a kedvezményezettek részére történő kifizetés a tőke erejéig adómentes, és csak az afölötti rész (az ún. hozam) esik adófizetési kötelezettség alá. Maga a kezelt vagyon társasági adóalany és így 9 százalékos társasági adó fizetésére köteles a nyeresége után, emellett helyi iparűzési adót is kell fizetnie. A gyakorlatban azonban a kezelt vagyonba sokszor társasági részesedések tartoznak, amikből jellemzően osztalék formájában, osztalékadó-mentesen folynak be pénzösszegek. Továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén társasági adómentességet is megilleti a kezelt vagyont: ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett is magánszemély és a kezelt vagyonban csak bizonyos típusú pénzügyi eszközök (részesedések, részvények, pénzügyi instrumentumok, stb. ) találhatóak. Egy komplex vagyonkezelési konstrukció nem lehet teljes adótervezés nélkül, de ha ez a tervezés körültekintően történik, akkor sem a vagyonrendelőnek, sem a kezelt vagyonnak nem kell adót fizetnie, a kedvezményezettnek pedig kizárólag a vagyonrendeléskori értéket meghaladó hozam után kell adóznia.